Budapesti Szemle. 1866. 6. kötet, 18-20
18-19. szám - A LEGÚJABB ÚTAZÁSOK ÉS FÖLFEDEZÉSEK. – Áfrika. Déli Áfrika. – Hunfalvy Jánostól
kednek a tenger fölé. Speke azért Afrika azon részét, mely az egyenlítőtől délre esik, egy felfordított tányérhoz hasonlítja, melynek közepe kissé homorú. Ezen domborzati viszonyok feltételezik déli Afrika sajátságos vízrendszerét. A középső mélyedmény vonalában kisebb nagyobb állóvizek vannak, melyek többnyire hoszszan nyúlnak el. Ugyancsak azon belső mélyedményben számos folyóvizek gyűlnek egybe , melyek a párkányhegységek résein áttörvén , az egyik és másik oldalon a tenger felé ömlenek. Hajdan alkalmasint az egész belső horpadás egy nagy vízmedencze volt, mely a föld emelkedése következtében legnagyobb részt lecsapolódott és szárazzá lett, s mely talán idő jártában egészen ki fog száradni. A Zambézitől délre találtató tavak mind nagyon sekélyek, s a bennszülöttek állítása szerint mindinkább apadnak. Sokhelyütt sóstócsák és sókéreggel borított mezők vannak , melyek egykori vízmedenczék maradványai. Afrika déli csúcsát a portugálok már 1486-ban érték el Diaz Bertalan vezérlete alatt. 1498-ban Vasco de Gama alatt azt is megkerülök és keleti partjait éjszak felé Mozambik, Mombasz és Melindáig követvén , onnan Kelet-Indiába evezének. Azután csakhamar mind nyugati mind keleti partjain egyes vidékeket megszállván, kereskedelmi telepeket és gyarmatokat szereztek. Nyomukban a hollandiak jártak, kik 1652-ben a Jóreménység fokának környékeit szálták meg. Mindazáltal déli Afrika belső területei a legújabb ideig egészen ismeretlenek voltak. A portugálok csak aranyat és rabszolgákat hajhásztak, s ha néha tettek is egyes kirándulásokat a beljebb eső tartományok kikutatása végett, azoknak eredményeit gondosan eltitkolták. A hollandiak se sokat törődtek a földrész belsejének kikutatásával, különben is az Orániai folyó mellékein elterülő sivatagok visszariasztották őket. Más szellemet vittek oda az angolok, midőn a Fokgyarmatot a hollandiaktól elfoglalák. Csakhamar a gyarmat éjszaki határait az Orániai folyóig terjeszték ki. A hollandi származású földmivelők (borek) nagy része nem akart az angoloknak hódolni, s odahagyván a gyarmatot, az Orániai folyó forrásvidékén meg a Vál folyó mellékein két független köztársaságot alapítanak ; az egyiket Orániai köztársaságnak vagyis Szabad államnak, a másikat Válon túli köztársaságnak nevezik. Végre az angolok a keleti partvidéken a kafferek országában egy külön gyár.