Budapesti Szemle. 1881. 26. kötet, 52-54. szám
53. szám - AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ VALLÁSTUDOMÁNY JELEN ÁLLÁSÁRÓL. – Goldziher Ignácztól
kozott Schelling tűnik ki az által, hogy az összehasonlító vallástudomány kiinduló pontját képező kérdések föltevésére a legtöbb befolyást gyakorolta. Azt a tényt, hogy a vallás alakulásának tüneménye a legszorosabb összeköttetésben áll a nemzet alakulásával, tényt, melyet ma hajlandók vagyunk magától értetődőnek tekinteni, Schelling mondotta ki legelőször: «Schelling, egyike Németország legmélyebb elmélkedőinek, tette föl legelőször ezt a kérdést: Mi teszi ki az ethnost ? mi a nép igaz eredete ? mikép váltak emberi lények néppé ? És a felelet, melyet e kérdésekre adott, ámbár meglepőnek látszott nekem, midőn 1845-ben Berlinben az agg philosoph előadásait hallgattam, a nyelv és vallás körül tett kutatásaim azóta mindig inkább és inkább megbizonyították)), — mondja Müller 1870-ben. (Introduction to the Science of Religion, London 1873, p. 145.) Még egy tekintetben készítette elő Schelling az összehasonlító vallástudomány pályáját. A philosophusok között ő vette leginkább tekintetbe az utazók tudósításait a különféle vad népek vallásos állapotairól; persze nagyon soványak azon adatok, melyeket fölhasználhatott és azon bő adattár mellett, melyet a modern ethnographiai irodalom szolgáltat, szinte eltörpülnek a berlini philosophus folytonos vonatkozásai Azarára. Pedig a barbár népek vallásainak megfigyelése az exact vallástudomány módszerének egyik leghathatósabb segédeszköze, amint másrészről ez adatok egyoldalú fölhasználása egyik legnevezetesebb kútforrása azon számos tévedésnek is, melyek a művelt népek vallásai fejlődésének őstörténetére nézve itt-ott uralkodnak. Egy egész iskola létezik ugyanis ez idő szerint, mely nem tekintvén illetékeseknek a nyelvtudomány és psychologia tanúságait, azon vallásos állapotokból, melyekben a vad népeket még mai napig is találjuk, fejleszti azon vallásos fogalomköröket, melyeknek írott documentumait szemlélhetjük Homerosban és a Vedákban. Ez a fetisiszták iskolája, melynek philosophiai támaszát újabb időben Spencer szolgáltatta, kinek elméletei köré a mythologusok egész nagy serege csoportosul Angolországban és Francziaországban. A fetisiszta elmélet születési éve 1760. Ekkor használta De Brosses elnök, Voltaire és Butlon barátja, az irodalomban legelőször a fétis szót, melylyel a portugalliai utazók nyomán a négerek és egyéb vad népek által istenített és bűvös hatással fölruházottnak gondolt tar-