Budapesti Szemle. 1883. 35. kötet, 79-81. szám
79. szám - TÖKÖLI A LEGÚJABB VILÁGÍTÁSBAN. – Károlyi Árpádtól
TÖKÖLI A LEGÚJABB VILÁGÍTÁSBAN.*) Annyian és oly sokat írtak már az 1683-dik évről, hogy bizony nem volna érdemes egy új könyvet, ha e tárgygyal foglalkozik, csak azért mert új, fölemlítni is. Bécs kitűnő topograpsásának, az Istenben elnyugodt vén mag Tarsoló Comesinának szorgalmas, minutiosus munkája ez eddigi dolgozatok koronájául tekinthető. S ha mind a mellett Klopp művét e füzetek hasábjain megbeszélni érdemesnek tartom , okom van rá. Míg Klopp elődeit Bécs ostroma s fölszabadítása történeténél vagy kizárólag vagy túlnyomóan locális viszonyok és érdekek vezették s annál a körnél, melyből a Szent István tornya belátszik, tovább nem hatott szemek. Klopp egész Európában széttekint s olasz és franczia, német és lengyel, török és magyar földön magvát és gyökerét kutatja s meg is találja annak, a mi a híres ostromhoz s a még híresebb fölszabadításhoz vezetett. És ez Klopp művének főérdeme. — Eddig nagyrészt fölhasználatlan levéltári anyag alapján ismerteti velünk a pápa s a franczia király, Leopold és Sobieski, a porta és a magyar «lázadók» politikáját. Az általános bevezetés után, mely az ozmán s a keresztyén hatalmak küzdelmeit jellemzi a vasvári békéig, XIV. Lajos titkos üzelmei s nyílt, el nem titkolt törekvései ecsetelésével kezdi; átkalauzol aztán a keletre bennünket, okát adja a franczia befolyás ottani növekvésének; elénk vezeti a nagyravágyó kajmakámot (a későbbi nagyvezért) Kara Mustafát; tájékoztat bennünket a lengyel és ma *) Omio Klopp. Das Jahr 16S3 und der folgende grosse Türkenkrieg bis zum Frieden von Cariovitz 1699. Graz, 1882. Nagy 8-ad, XIV. és 580. Budapesti Szemle, XXXV. kötet. 1886. *