Budapesti Szemle. 1903. 114. kötet, 316-318. szám
316. szám - ÉRTESÍTŐ - A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. – m. r.-től
vetve, ugyancsak a jog uralma biztosítja. Ha például a parlament nem hivatnék össze, a kormánynak nem volna megszavazott költségvetése. Aki ily fölhatalmazás nélkül a közpénzekből csak egy fillért is elkölt, a köztörvények szerint a rendes bíróságok előtt felel, mégpedig nemcsak a miniszter, hanem összes közegei is, mert angol fölfogás szerint a felsőség parancsa nem mentesíti az alárendelt tisztviselőt. Az egyezményeket tehát ugyanazon nagy elvek biztosítják, melyek az angol közjog egész területén hatályosak. A munka függelékének gazdag tartalmából kiemeljük a következő fontos értekezéseket: parlamenti és nem-parlamenti végrehajtó hatalom; az önvédelem joga; az alkotmányellenes törvény értelme; a franczia közigazgatási jog fejlődésének összehasonlítása az angol jog fejlődésével, nt. A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Alapításának századik évfordulója alkalmából írták a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői. — Budapest, 1902. Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája. A Magyar Nemzeti Múzeum fönnállása százados évfordulójának két maradandó emléke van : egyik az alapító gróf Széchenyi Ferencznek Istók József műterméből kikerült szobra, mely a Múzeum-kertben áll, az épület kapuja előtt; a másik ez az emlékkönyv, mely hű képe az intézet mai gazdagságának. A nagy gonddal és ízléssel kiállított kötet hét fejezetre oszlik, a Múzeum hét osztálya szerint; minden egyes fejezetet az illető osztály tisztviselői írtak. A kötet élén Szalay Imre igazgató mondja el a Múzeum alapításának és fejlődésének történetét. Negyven oldalra terjed ez a czikk, mely a Széchenyi-nemzetség s a nádori levéltár gazdag anyagából számos új adatot hoz napvilágra s a Múzeum alapítását szorosan hozzákapcsolja politikai és művelődési történetünkhöz. Beszámol az intézet alapjául szolgáló Széchenyi-könyvtár akkori állapotáról s gyakori költözködéseiről is. Első otthona a Pálosok kolostorának egyetlen nagy könyvtárterme volt, itt nyitotta meg a nádor 1803 deczember 10-én. Már két esztendő múlva azonban meg kellett bolygatni a codexeket; becsesebb részeket az 1805-iki franczia hadjárat elől katonai fedezet alatt tengelyen Temesvárra szállították. Onnan vissza lő.