Budapesti Szemle. 1904. 120. kötet, 334-336. szám

336. szám - KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN. – Gr. Vay A. P.-től

fejlesztetik és annak bizonyságát különböző módon köteles megadni. Hol éheztetik, hol nagy távolságokra küldik és a régi időkben a rendszer kegyetlenséggel volt határos. Más irányban a jóindulat az érzelgősségig tévelygett, és a bushida nasake, a harczos szíve, mint a legmelegebb, közmondássá lett. A nyomorultak meg gyengék irányában kötelességének tartotta a támogatást. És hogy milyen jól ismerte a nép vad és kegyetlen hajlamait, azokat ellensúlyozni úgy igyekezett, mint az olasz condottieri vagy az angol knight, kik a társas élet formáinak csiszoltságára kétszeres súlyt fek­tettek, sőt apródjaiknak fegyverforgatás mellett zeneoktatást írtak elő. Az udvariasság a nép második természetévé lett és még ma azon esetben is, ha nélkülözi az őszinteséget és egyszerűen üres forma, kétségkívül oly vonás, mely a távol­ról jött idegent legelőször lepi meg. A japán illemtan a legszövevényesebb és hosszadalma­sabb, melyet valaha társadalom létesített. E nép aprólékos szabályrendeletekkel írja körül élet­működésének legjelentéktelenebb kifejtéseit. Hogyan lépjünk be egy idegen házba, milyen kifejezéseket használjunk és miről társalogjunk, az utolsó szóig meg volt határozva és az a közömbösnek látszó eljárás, egy parányi csésze theát ven­dégüknek átnyújtani, valódi szertartássá fejlődik, melynek rituáléja minden egyes részletében ki van dolgozva. A Cha­no-yu theázás tulajdonképen több még szertartásnál is, és mint egy fölötte becses szokás, mondjuk okmány, szolgál e nép gondolkozásmódjának, képzelőtehetségének megvilágítására. A busido sarkkövét a becsület tette. Még jobb szó volna gua'i-bun rátartás és a men-moku, melyek összefoglalva alkot­ták a samurai fölfogás alapját. De a leghősiesebb samurai bátorságát is annak büszkesége és hiúsága múlta fölül, sőt még ma is ezek az ország legerősebb jellemvonásai. Mint ez álla­pot természetes kifolyása fejlődött hasonló erőre a megsértődés és a szégyen érzete. A német Junker becsületbeli kérdése és az előkelő világ lovagias ügyeinek tévelygései az albecsület­érzés szerény elfajulásai a busido érzékenységéhez hasonlítva, szinte eltörpülnek. A hevesvérű samurai sértve érezte magát minden lehető és lehetetlen alkalommal és nem egy ártat­lan emberélet esett tudatosan kifejlesztett katonai gőgjének áldozatául.

Next