Budapesti Szemle. 1907. 129. kötet, 361-363. szám
363. szám - AUSZTRÁLÁZSIAI JEGYZETEK ÉS NAPLÓTÖREDÉKEK. (II.) – Gróf Vay Pétertől
AUSZTRÁLÁZSIAI JEGYZETEK ÉS NAPLÓTÖREDÉKEK. Második közlemény.*) A pusztán. 1903 április 22. A nappal kelek. A kis kert kora reggeli hangulata (egészen) zavartalan. A kép egyszerű. De őszinte. A határ nyugodt. A vidéket köd fátyolozza. A rétet harmat hinti be. A csordák most ébrednek. Az első bushmanek most vágtatnak a tanyára. Ausztrália mezei élete teljes vadságában tárul elém. Nagyszerű , mint a mienk, vagy Oroszázsiáé. Bár nincs meg benne sem a magyar puszta festői hatása. És nélkülözi a Steppe költészetét. Délelőtt több dolgom. Délután M' Wundretal a membilai állomásra. A tegnap kiválasztott 340 ökröt azon szállítják. A munka gyorsan el van intézve. Hazafelé Engelsburgon át. Új telep. Pár faház. A lakosok nagyobbrészt németek. Csupa egyszerű földmíves. Szorgalmas és takarékos nép. A hely alig tíz éves. És máris van hat temploma. A lakosság lutheránus. De vannak angol methodisták, stb. stb., sőt az üdv hadseregének is nagy imaháza — vagy mint hívják — kaszárnyája van. A kath. templom a legjelentékenyebb. Környéken sok az ír munkás. Este a gramofon jő a társalgás segítségére. 1903 április 23. Egyedül maradtam a pusztán. Csak szombaton utazom tovább. M. W. és L. be mennek a vásárra. A házat rendel .) Az előbbi közleményt lásd a Budapesti Szemle 1907. évi 362. számában.