Budapesti Szemle. 1911. 146. kötet, 412-414. szám
414. szám - A NEMZETI IRÁNY AZ EMBERI FEJLŐDÉSBEN. – Apáthy Istvántól
osztás elvének megfelelő részt csak ama nemzet fia vehet, amely — bármily kicsiny és elmaradott — a maga nyelvéhez szívósan ragaszkodik. Ilyen értelemben bátran elmondható, hogy egy Poincaré franczia mennyiségtant, egy Thomson angol természettant csinál, s a Darwin élettudománya angol élettudomány, a Weismann-é pedig német. De — vetik ellenünk — könnyű Poincaré-nak franczia mathematikát csinálni, mikor Pascal óta annyi nagy franczia mathematikus hagyományaira támaszkodhatik ; könnyű egy Thomson-nak angolul művelni a physikát, mikor — Newton-ig föleannyi nagy angol elődje volt. Ámde ellenfelünknek mi is odamondhatjuk, amit Lefébvre, a nagy Napoléonnak molnárfiúból lett tábornoka, vágott vissza az előtte kérkedő franczia főnemesnek: «Hallgass, mert Te csak utód vagy, de én ős leszek!» A tudományos haladás és vele az emberi továbbfejlődés hamarosan megszűnnék, mihelyt a tudomány egy bizonyos nemzet kizárólagos tulajdonává lenne, mihelyt benne csak egy nemzet geniusa érvényesülhetne. Az emberi továbbfejlődésnek raboljuk el egy fontos elemét, ha mi magyarok is német gondolattal műveljük a tudományt, márpedig mindnyájan ezt tennék, ha megszűnnénk — Ostwald szerint oly kárhoztatandó módon — nemzeti nyelvünkhöz szívósan ragaszkodni. Nem is az a baj, ha németül közöljük eredményeinket, hanem, ha németes gondolkodással, a német nyelvből eredő logikai módszerekkel jutottunk eredményeinkhez, mert akkor csak azt végeztük, amit egy német nálunknál jobban elvégzett volna. Munkánk tehát fölösleges. És még inkább fölösleges, sőt káros is, ha németül gondolt munkánkat magyar nyelven teszszük közzé, mert azáltal csak a német gondolkodásmódnak ragadós nyavalyáját terjesztjük hazánkban. De ha, bár német vagy más idegen nyelven, magyar gondolkodásunk termékeivel járulunk egy nemzetközi tudományos kérdés tisztázásához, akkor olyan munkát végeztünk, melyet senki más nem végezhetett volna el helyettünk. Magyar tudományosságot pedig csak akkor teremthetünk, ha magyar nyelven mi magunk, eredeti munka gyanánt, csak magyar gondolkodás gyümölcseivel állunk elő.