Budapesti Viszhang, 1854. május-december (1. évfolyam, 1-35. szám)
1854-08-06 / 14. szám
BUDAPESTI VISZHANG. 14-dik szám. Augustus 6-án 1854. Mivé lesznek, ha elrepül a nyár is ! Bus ősz után jön a mogorva tél, Mi lesz belőlem majd később , ha már is Alig hevül szivem , s alig remél! Ha fürteimre majd fehér deret hint Havas szárnyával a szálló idő , És elfagy a fény , elfagy a virág mind, S pusztán, sötéten néz rám a jövő ! Meglátom-e az eltűnt ifjúságnak Rózsás arczát, szerelmét, álmait, Miként tükrében fényes délibábnak A távol berkek lombos árnyait! ? Vagy minden úgy elenyészik , örültem, Mint egy nyom nélkül elszállt fuvarom, S kesergem azt is, hogy hajdan örültem, Hogy vig hangon zengett egykor dalom!? Oh legyen bár egy köny, vagy egy sóhajtás , Melyben ama tündérkor visszatér , Elég lesz nekem az öröm, az áldás, Mely egy könybe , vagy egy sóhajba fér. BUDAPESTI VISZHILO. 27