Bukaresti Lapok, 1933. augusztus (2. évfolyam, 173-197. szám)
1933-08-02 / 173. szám
4. oldal 11. E, B 1933 augusztus 2, FILMHÍRADÓ a SZENTFÖLD MAI ÉLETÉRŐL se AZ ÚJ PALESZTINA A debreceni szüleiés ü Raisz Sándorné 6 évi távollét után visszajött Erdélybe — nyaralni Brassó, augusztus ! Ismerik önök Katz Sándorné urasszonyt — Jeruzsálemből? Vagy ha úgy tetszik: Grosszmann Böskét — Debrecenből? Valószínűleg csak nagyon kevesen itt Erdély bércei között. E sorok írója is csak egész véletlenül kötött ismeretséget vele — fantasztikus! — egy brassói panzió közös ebédlőasztalánál. Itt töltött néhány napot Brassóban, sógornőjével és annak kisleánykájával. Azért tették meg a hosszú utat Jeruzsálemtől Brassóig, hogy a kisleány, a Katz Piri — megtanuljon jó étvággyal enni. Úgy hangzik, mint valami álom, mint valamelyik mese, Szindbád történeteiből. Hárman Brassóig jönnek a Szentföld fővárosából, hogy egy pöttöm kis leányka étvágyat kapjon a mindennapi ebédhez, amelyre itt már hovatovább csak az étvágy lesz meg, ebéd nélkül. Palesztinából jött utas éppen olyan érdekes vándora a világnak, mintha — mondjuk — a legsötétebb Szovjetoroszország kellős közepéből érkezett volna közénk, nyomorúsággal és vámsorompókkal és politikai előítéletek drótsövényeivel körülbástyázott középeurópaiak közé. Mert a mi szemünkben, hogy ávolabbiakat ne is említsünk, a mai Oroszország és a mai Palesztina van olyan fehér folt, mint Közép-Afrika valamelyik fel nem kutatott fertálya. Ó, nem a világpolitika magas szempontjaiból, hanem egyszerűen azért, mert bizony nagyon édeskeveset tudunk arról, hogy milyen lehet a mindennapi élet ebben a két országban. Azt hiszem, természetes és magától értetődő gesztus az újságírótól, ha elindítja a kérdezősködés lavináját, hogy abból az ismeretlen és éppen ismeretlensége miatt rendkívül érdekes életből, amely egy gyermekcipőkben járó állam test, ez esetben Palesztina életéből egy ebéd utáni beszélgetés alatt elleshető, odavarázsolja a képzelet színes filmhíradóján tef ki szemei elé. VILÁGPOLITIKA A font, a kanadai dollár és a rúpia házassága Londoni jelentés szerint, ugyanakkor, amidőn a világgazdasági tanácskozás szétoszlott, vagyis csütörtökön este megállapodás jött létre Anglia, valamint domíniumai és India közt abban az értelemben, hogy ezek a gazdasági egységek közös csoportot alkotnak s pénzlábaikat a font sterling alapján teljesen egymáshoz hangolják. Amint köztudomású, Kanadában a dollár, Indiában rúpia a pénzláb s a többi dominiumok is egészen önállóan intézték eddig pénzpolitikájukat. Ennek az egymástól és a Brit Királyságtól független voltát nemrégiben élesen megvilágította a délafrikai köztársaság aranypolitikája, amelyet a font sterling értékének kiejtése után követett. A kanadai dollár értékét viszont az Egyesült Államok dolláréval szemben kellett egész külön pénzpolitikai irányelvek szerint védeni, mióta az USA dolláremelő politikáját megkezdte. Az angol bankpolitika még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy újra visszatérjen az aranyalapra, bár éppen ma is azt jelenti a távíró, hogy az Angol Bank aranykészlete újra rekordmagasságot ért el, 90 millió font sterling értékkel. Az arany halmozás tehát szakadatlanul folyt és a némileg meggyengült font lehetőséget is teremtett az aranyalap kiegészítésére. Lehet, hogy maga a font sterling most már elég erős lenne arra, hogy az aranyfizetés kötelezettségét vállalja, ennél azonban az angol kormány fontosabbnak tartja azt, hogy alkalmat adjon a trolil pénzlábaknak is a peUz migerősödésnek ugyanarra a folyamatára, amelyen a font átment. így kell érteni azt a megálmodást, amely most létrejött és amelynk az a lényege, hogy a Brit Királyság és e dominiumok csak egymáshoz való viszonylatukban állapodnak meg véglegesen, azonban e mellett megengedhetőnek tartják, hogy meg a közös pénzalap időközönként megváltozzék. Nem történhetik meg például, hogy a font és a kanadai dollár, vagy a rúpia egymáshoz való viszonylata módosuljon, de lehet, hogy a font változik a dollárhoz, vagy a frankhoz viszonyítva és ebben az esetben a font-egyezményben résztvevő többi pénzlábak nemzetközi értéke is ugyanebben az arányban hullámzik. Más kérdés, hogy váljon amidőn ez a hatalmas gazdasági terület,, a földgömb jelentős része ilyen természetű megállapodásra lép, nem hordja-e ez magában a végleges megszilárdulás feltételeit is.* Igen valószínű, hogy ez így van. Ha egyszer pénzláb-politikája szempontjából ez az egység megalakult, nem valószínű, hogy ezt kívülről bármi is megtámadhassa, belülre pedig csak olyan mesterséges árdrágítási politika módosíthatná azt, amelyet most Roosevelt folytat. Elméletileg ennek a lehetősége sohasem szűnik meg, de gyakorlatilag Anglia ezen már túl van. Az angol sajtó beláthatatlan horderőt tulajdonít az Anglia és a dominiumok között létrejött egyezménynek, amelyet a világgazdasági értekezlet elnapolásával egyidejűleg tettek közzé s amely lényegileg az egész angol birodalmat egyetlen közös pénzterületté nyilvánítja, egységes fontsterling alapon. A nyilatkozatban úgy Anglia, mint a dominiumok kifejtik azt a meggyőződésüket, hogy pénzpolitikájuk végső célja az arany, mint nemzetközi értékmérő és addig is, amíg ez el nem érhető, felismerik a birodalom országai közti devizaárfolyamok szilárdságának nagy fontosságát a kereskedelem érdekében. Ezt a célt mindig szem előtt tartják pénzpolitikájuk meghatározásánál E cél elérését megkönnyíti majd a közös áremelési politika is. Elősegíti a devizaárfolyamok szilárdságát a birodalom keretén belül az a tény, hogy az angol kormánynak nincs semmiféle kötelezettsége egyéb kormányokká szemben a fontserlieg jövendő alakuása tekintetében és a legteljesebb cselekvési szabadsággal rendelkezik ebben a tekintetben. A sajtó a legnagyobb megelégedéssel állapítja meg, hogy az angol birodalom ezzel megalkotta a világ legnagyobb és pénzügyileg, valamint kereskedelmileg és gazdaságilag legfontosabb egységes pénzterületét, amelynek határain belül a pénz váltófolyama rögzítettnek tekinthető s hogy a közös pénzegység nincs sem az aranyhoz, sem bárminő idegen aranyvalutához, vagy a dollárhoz kötve. A nyilatkozat értelmében a fontsterlingpénzterület nem tekinthető kizárólagosnak és az egyezmény kifejezetten hangoztatja annak kívánatosságát, hogy egyéb országok is csatlakozzanak ehhez a politikához. Úgy tudták, hogy elsősorban a Skandináv államok mutatnak hajlandóságot arra, hogy a fontsterlingcsoportba belépjenek. 'mill kadvezmény $ MIHI BUKARESTBE! sg? jo a román vasutakon • ^ ------- ~ .. .........— PU [DibnrJfiHEPSEO[K ALKALMAÍ1L Rendezi az UNiUNEA FUNDATIILOR CULTURALE REGALE. 1933 a&sgf &&ssf%ss 1-tSl szepteanbeB* I5«ig Kulturális rendezések — Szimfonikus hangversenyek, ének, színház, opera stb.—Sportrendezések : Box, birkózás, lóversenyek stb. — Luna-Park és egyéb szórakozások, velencei gondolák, meglepetések stb. — Naponta új műsor — 50 százalék menetdíjkedvezmény a román vasutakon, árkedvezmény a szállodákban, éttermekben és üzletekben A Bukarestbe való menetjeggyel ingyen visszautazhatni. Elindul a M sfámyDebrecenből... Már az is szinte regény, ha kissé romantikamentes regény is, hogy miképpen került ki Katz Böske Debrecenből — Jeruzsálembe. Apja terménykereskedő volt Debrecenben. Egyik fia, aki Párisban tanult, beteg lett. A beszélgetés során nem derül ki, hogy mi volt a betegsége, de valószínű, hogy tüdőbajos volt. Az orvosok melegebb éghajlatot ajánlottak a betegnek. Az apa tehát felült a vonatra, elrobogott Párisba, felcsomagolta a beteg fiút és vitte levegőváltozásra Palesztinába. A család egyelőre otthon maradt, magyar földön. De azt már tudta az öreg Irosszmann, hogy a konjunktúra szép napjainak vége is ott lebeg a délibábos Hortobágy fölött. Kicsit szétnézett Palesztinában, hogy hol is lehetne a kenyéradó manka végét megfogni. Látta, hogy lehet dolgozni és keresni. Itt haza és a család: anya és még öt gyermek egy szép napon már a palesztinai égre néztek fel. Ennek a kis riportnak, amíg egy brassói panzió szobájában született meg, nem lehet célja, hogy történelmi visszapillantást nyújtson a mai Palesztint keletkezésére, a telepítések történetére, az új zsidó állam polttikai és szociális viszonyaira. Csak azt adja vissza rövid és zsúfolt mondatokban, amit egy Debrecenből elszármazott s nevetségesen fiatalon férjhez ment úrilány szeme meglát az ujjászülető Szentföld heroikus mai életéből. Ahogy a Jeruzsálemből visszaérkezett fiatal asszony a kérdések özönében elnéz maga elé, látom, hogy egyetlen szempillantásba sűríti azt a rengeteg élményt, amely odakünn, az idegen hazában rázuant. Ahogy a szeme körüilsétált a szobában, nem a panziószoba falait és bútorait látja, de igenis ott vannak előtte a jeruzsálemi utcák, nem régiek, azok ott a Szentfal mögött, hanem az újak, a modernek, amelyek szinte szeme láttára nőttek ki az izgó homokból és sziklaföldből. — Építenek, — mondja csendesen és biztosan. — Az építkezés természetesen más, mint amit itthon lát az ember. Az ottani éghajlat más építési stílust követel. Anyag a kő és a cement. De amit most építenek, az a ház a modern élet minden követelményének eleget tesz. Minden házban, már a lakóházakban, fürdőszoba! A munka ritmusa szinte kápráztató. Hatalmas áruházak, bérpaloták nőnek egymásután a forgalmasabb útvonalakon, künn a perifériákon pedig épülnek az otthonok. A rahovai városrész bármelyik európai főváros villanegyedébe bedienet. Csupa kertes lakás! S ugyanilyen A terménykereskedés itt természetesen nem volt üzlet. Az apa tehát áttért a tejgazdaságra. Tehenet, kecskét tartottak, a kis „tejfarm“ jól ment, biztos üzletnek látszott és hozta a jó piasztereket a konyhára. Ida nem lett volna más a város, ha nem tudták volna, hogy új otthonuktól alig sétányira emelkedik a régi Jeruzsálemet körülövező fal, amelynek egyik szakaszát a zsidóság „Szent falnak“ nevezi, ha nem jártak volna arabok s más keleti népek az utcákon, nem is tudták volna, hogy nem otthon, Debrecenben élnek. Hat évvel ezelőtt ment ki a magyar-zsidó család Jeruzsálembe. Másfél év múlva meghalt az apa s ekkor az anya és négy gyermek visszamentek a szülőföldre, a Hortobágy mellé. (trosszmann Böske ottmaradt Jeruzsálemben. Férjhez ment. Férje Ketz Sándor — nagyváradi. Foglalkozásira nézve kultúrmérnök lesz a másik, a most épülő városrész, a Rahovia B., amely két évvel ezelőtt még puszta föld volt. Ma ott már nem lehet házhelyet kapni. — Ipar, kisipar? — Van. De Palesztina gyárvárosa nem a főváros, hanem — Tel Aviv. Selemgyár. Cipőgyár. Vasöntöde és gépgyár. Modern bútorgyár. Lámpaárugyár és elektrotechnikai nagyüzem. Konzervgyár. És cigarettagyárak, llajfában van az olaj központja. Azonkívül szappangyár és cementgyár, mely a hatalmas tempójú építkezésekhez szolgáltatja a nyersanyag egy részét. A kisipar éppúgy megvan, mint bármelyik európai városban. Képzelt iparos azonnal boldogul. Munkanélküliség? Egyelőre — nincs. — A földművelés? — A termőföldeket az úgynevezett chaluciskolák növendékei művelik. Ezek, alig hogy elvégezték a tanfolyamot, Palesztinában azonnal a munkatelepekre, az úgynevezett kvucákra mennek. Ott élhetnek, ameddig akarnak. Hetenként más-más munkakörre osztják be őket: dolgoznak kinn a^ földeken, a kertgazdaságokban, a tehenészetekben, a műhelyekben. Fiuk, lányok együttesen dolgoznak egyazon telepen, éppen csak a szállásuk nem közös. Ha összeházasodnak, maradhatnak. Amíg a kvucán dolgoznak, van lakásuk, ellátásuk, ruhájuk, élelmük. I azonban elmennek a telepről, akkor nincsen igényük semmire. Sem fizetésre, sem kártérítésre. A termést, akár a gabonát, akár a kertgazdaságok veteményeit, akár a tejgazdaság készítményeit kerületenként egy-egy komité irányítása mellett olyan értékesítő szövetkezetféle a tonna juttatja el a fogyasztókhoz. A mezőgazdasági termelés legfontosabb cikkei: búza, kukorica és dohány. — Utak, vízellátás, világítás? — Az utak gyönyörűek! Olyan utak talán sehol a világon nincsenek. Az utakat mindenütt aszfaltburkolat védi. A vízellátás azonban nem olyan magától értetődő, mint Európában. Jeruzsálemben például hetenként csak kétszer ad vizet a központi vízgyűjtő. A házakban pedig külön víztartályok vannak, amelyek többnapi szükséglet mennyiségét fogadják magukba. Most tervezik, hogy a Jarkon folyó vizét használják fel a tíz— Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, rosszullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság, gyengeségi állapotok, munkaképtelenség esetén a természetes ^Ferenc József“ keserűvíz megszünteti az emésztési zavarokat, a vérkeringést helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. szükséglet ellátására s erre a célra már együtt is van 30 ezer angol font, de a munkálatokat csak akkor kezdhetik meg, ha legalább egymillió font már összegyűlt. Van egy másik terv is arra, hogy Jeruzsálemet a Jordán vizéből lássák el, de ennek a tervnek kivitele sokkal többe kerülne. Igaz, hogy a Jordán közelebb van, mint a sarkon, de viszont alacsonyabban fekszik a tenger színénél a Jordán medre s a víz felszivattyuzása emésztene fel rengeteg pénzt. A villanyt a Tel Aviv mellett a Jordán torkolatánál felállított hatalmas villanytelep adja egész Palesztinának. HITLER — PALESZTINÁBAN — Milyen a mindennapos élet Jeruzsálemben? Fel kell vetni a kérdést, mert Jeruzsálem az európai ember szemében a vallás és a történelem romantikus emlékeivel telitett szent hely, s szinte profán az a gondolat, hogy ott is épp úgy élnek, örülnek és szenvednek az emberek, mint mifelénk, ahol a leszegényedés miatt minden talpalattnyi hely a nyomorúság profán kálváriája lett vagy lesz__ — Jeruzsálem, nem hiába a Szentföld szive, inkább patriarchális hely. Ott a családi élet dominál. De kávéház, mozi, tánclokál épp úgy van, mint minden európai városban és városkában. Tel Aviv azonban ízig-vérig modern város. Az már az utcának éli A mozikban angol és amerikai filmeket adnak. Amióta Hitler Németországban uralomra jutott, a német filmeket bojkottálják egész Palesztinában. És éppúgy mellőznek mindent, ami Az élet ritmusa — Palesztinában