Büntető Jog Tára, 1913. október-1914. szeptember (66. kötet, 1-23. szám)
Tartalommutató
IV tál az ő közreműködésével készített hamis magánokiratot bizonyításra felhasználja. 253. Csalárd és vétkes bukásnál tettes csak a vagyonbukott lehet; egyéb közreműködő bűnsegéd, bár az üzletet teljesen önállóan vezette, és annak ügyeiről a bejegyzett tulajdonos nem is szerzett tudomást. 285. Akarategység a társtettesség eleme. Testi sértésnél nincs akarategység, ha a bántalmazók egyike nem sértettet akarta bántalmazni, és alberrativ irtás folytán talált a sértettet. 303. Lopásnál segéd és nem tettestárs, aki az elkövetés alatt szekérrel a kapu előtt várakozik és a lopott inget elszállítja. 317. 74. §. Gyilkosságnál az előre megfontolt szándék a részesre ki nem terjedő, személyes körülmény. Nem ellentmondó tehát az ítélet, mely a részesek egyikét gyilkosságban, másikát szándékos emberölésben mondja ki bűnösnek. 189. 75. §. 1. bekezdés. A BTK. 209. §. vétség csak szándékosan, a pénz hamis voltának tudatában követhető el. Szándék megállapittatott abból, hogy a pénz hamis volta könnyen felismerhető volt, és vádlott kereskedő. 15. Hamis közokirat tudatos készítésében a szándék bennfoglaltatik. 40. A BTK. 359. §-a szerinti bűncselekménynek károsítási colus speciális nem eleme. 43. Aki tudva, hogy fertőző bujakórban szenved, közösül: fertőztetés esetében szándékos testi sértésben bűnös. (Megbeszéli: Irk Albert.) 99. Aki valamely folyadék maró hatását ismerve, azzal mást leönt: a BTK. 305. §. szempontjából szándékosan jár el. (Megbeszéli: Irk Albert.) 99. Izgatás subjectív tényálladékához elegendő annak tudata, hogy a használt kifejezések alkalmasak gyűlölet keltésére; erre irányuló célzat e vétségnek nem eleme. 206. Magánjogi jogszabályra vonatkozó tévedés, amelynél fogva a tettes magát a cselekmény elkövetésére jogosítottnak vélte, lopásnál és sikkasztásnál a szándékot a BTK. 82. §. értelmében kizáró tévedés. 244. Királysértés vétségének sértési célzat nem eleme; a szándékhoz elég a használt kifejezések sértő voltának tudata. 305. 75. §. 2. bekezdés. Háztulajdonos, ki az épületében levő oly helyiségnek, melyben a járókelők élete vagy testi épsége veszélynek van kitéve, bezárását elrendelte, nem jár el gondatlanul, ha e rendelete megtartását folytonosan nem is ellenőrzi. 49. Kocsis részéről gondatlanság, ha a lovakat nem tartja annyira hatalmában, hogy adott esetben azokat megállítani, vagy azokkal valakit kikerülni képes legyen. 45. Figyelmezetető kiáltás adása Kocsis gondatlanságát nem feltétlenül zárja ki. 45. Aki magával tehetetlen gyermekét hosszabb időn át nem gondozza és hiányosan táplálja, gondatlanság címén felelős a beállott halálért. 80. Szeszkimérő, aki valakinek oly mennyiségű szeszt ad ki, melyről előre tudhatja, hogy az illetőnek halálát okozhatja: gondatlanság címén felel a bekövetkezett halálért. 106. Aki szülés előtt állva, nem tesz kellő előkészületet, a gyermek élete szempontjából, gondatlanul jár el. 125. Annak elbírálásában, hogy valamely cselekmény gondatlan-e, figyelembe jön a tettes egyéni tapasztalata. 125. Ipartelep vezetőjének gondatlanságát bizonyos kezelési mód mellett veszélyes gépszerkezet alkalmazása nem állapítja meg, ha a munkásokat a használat veszélytelen módjáról kellően kioktatta és a sérülés oka a munkásoknak ezzel ellenkező eljárása volt. 147. Gondatlan emberölésben bűnösnek mondatott ki, aki sértettet fo