Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)
1922-01-15 / 2. szám
Szerkeszti: Dr. DEGRÉ MIKLÓS, a budapesti kir. Ítélőtábla alelnöki. \ r' •>/ ________________'___________._________________\ ■ '■ ■ ■ ■" " Megjelenik havonként kétszer, julius és Szerkesztőség: Budapest, IV., Szerb u. 8. hvem.17 o augusztus hó kivételével. __________________ * * _________-»~v^ 2. szám. Budapest, 1922 január 15. LXXIV. kötet. ----- ■■ ■ - . ■ ■■ —...■ =#■ \ BÜNTETŐ JOG TÁRA 1 r'y ...7 Nem zárja ki az áruuzsora megállapítását, hogy a terhelt nem lépte túl a piaci (forgalmi) árat. — Nem áruuzsora a tájékoztató árnál magasat)!* árnak követelése, ha abban nincs nyereség, vagy abban csak méltányos haszon foglaltatik. Az áruuzsora aljas indokból van elkövetve s ezért a büntetést nem lehet felfüggeszteni. — Nem az Ube. 19. §. 1. pontja eső alaki, hanem a Bp. 355. §. 1. a) pontja alá tartozó anyagi semmiségi ok forog fenn, ha az uzsorabíróság a megállapított tényekből helytelenül következtetett arra, hogy a vádlott által követelt ár a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában. A Bp. 385. §. 3. pontjára alapított perorvoslat folytán az ítéletnek a büntetés végrehajtását felfüggesztő rendelkezését is meg lehet változtatni. (A. V. 1. §. 2. p., 2. ■§. — Bn. 2. §. 3. p., 10. §. — Bp. 385. §. 3. p. — Abe. 19. §. 1. p.) Megbeszéli Dr. Isaák Gyula kir. ügyész. I. A kir. Curia szerint nincs kizárva, hogy a piaci árral megegyező árkövetelés az A. V. 1. §. 2. pontja értelmében a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában. Lehetséges az is, hogy a piaci árt meghaladóan követelt, kikötött vagy elfogadott ár, vagy ellenszolgáltatás nem foglal magában a méltányosnál nagyobb nyereséget. Mindkét tétel megtámadhatatlan. De egyben alkalmat adhat az áruuzsora egyes tényálladéki elemeinek rövid fejtegetésére s a piaci ár fogalmához való viszonyuk meghatározására. A közszükségleti cikk forgalombahozója csak akkor követ el áruuzsorát, ha a forgalombahozáskor a méltányosnál nagyobb nyereséget biztosít magának. A kommentátor egyik fő feladata a ""nyereség" és a „méltányos" nyereség fogalmait külön-külön szabatosan kifejteni. A magam részéről ezutal csak néhány megjegyzésre és álláspontom rövid jelzésére szorítkozom. Az irodalomban felmerült véleményeket, amelyek a kérdést leginkább a gyakorlati kereskedelem szempontjából tárgyalják — tüze- ■ lesen nem taglalhatod. A „nyereség" az A. V. értelmében nemcsak az áruuzsora tényálladéki eleme, hanem a vagyoni elégtétel, illetőleg a pénzbüntetés összegét is befolyásoló körülmény (3. és 5. §.). Véleményem szerint mindhárom törvényhely nyereség alatt azt az értéket érti, amely a továbbadáskort elért vagy elérni kívánt árból az illető árura fordított tényleges kiadások levonása után fennmarad. Ilyen kiadások a beszerzési ár vagy a forgalombahozatal, csomagolási, szállítási,biztosítási, közvetítési stb. költségei. Nem számíthatók ide az általános üzemköltségek és mindazok a kiadások, amelyeket nemcsak az ügylet tárgyát tévő árukra, hanem másokra is Brr''\ n Wow M 'f