Büntető Jog Tára, 1923 (75. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
lyek birtoklása, használása, kezelése tiltva nincs. 62. 65. §. Nemzetgyalázásnál a befejezettséghez eredmény nem szükséges. 45. 66. §. E §. a rögtönítélő biróság előtti eljárásban alkalmazást nem nyerhet. 31. J. E. 69. §. 2. pont. Bűnsegéd a bizományos, ki az áru tulajdonosának intézkedésére tart vissza a forgalomból közszükségleti cikk készletet. (Megbeszéli Rádai Géza.) 23. 75. §. 1. bek. Kormányzósértésnél nem kellék valamely különös sértési cél vagy szándék. Elég a sértő kifejezés tudatos használata. 5. Az 1921 : III. t.-c. 5. §-ában körülirt állami és társadalmi rend elleni vétség esetében szándék tekintetében elégséges olyan kifejezések tudatos használata, melyek alkalmasak arra, hogy az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgassanak. 30. Nemzetgyalázásnál szándék tekintetében elégséges oly kitételek tudatos használata, melyek a nemzet becsületének kisebbítésére alkalmasak. 45.* Aberretio iitus. Szándékos emberölésnél a szándékosság megállapítását nem zárja ki, hogy a lövés nem azt találta, akinek szánva volt. 59. ölési szándékra vonatkozó következtetés abból, hogy vádlott 2—3 lépésnyi távolból a sértett mellének sütötte el töltött fegyverét. 65. Becsületsértésnél szándék tekintetében elég a lealacsonyító, megbecstelenítő, megszégyenítő kifejezés tudatos használata 153. 75. §. 2. bek. Gondatlanság esetében nem enyhítő, hogy vádlott a gondatlansága által előidézett veszélyes helyzet következményeit elhárítani igyekezett; súlyosító, ha vádlott többszörösen megsértette a szolgálati szabályzatot. 75. 79. §. 1. és 2. bek. A jogos védelemben cselekszik az erdőőr, ha az éjnek idején feléje tartott fegyverrel közeledő orvvadászt lelövi. (Megbeszéli Degré Miklós.) 49. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki kihívó és támadó magatartásával maga provokálta az ellene intézett támadást. 65. Nem állapítható meg jogos védelem, ha a támadó és megtámadott testvérek, s a megtámadottnak módjában állott volna a támadás elől kitérni. 101., 79. §. 3. bek. Jogos védelem túlhágásánál éppen úgy kellék a jogtalan és közvetlen támadás, mint jogos védelemnél. Vélt támadás esetében a B. T. K. 82. §-a alapján van felmentésnek helye. (Megbeszéli Degré Miklós.) 49. 82. §. Vélt támadás esetében e §. alapján van felmentésnek helye. (Megbeszéli Degré Miklós.) 49. A hat elemi osztályt végzett, írni, olvasni jól tudó egyénről, ki nagyszámú, büntetendő tartalmú röpcédulát osztott szét és ragasztott ki, nem feltételezhető, hogy a röpcédulák tartalmát nem ismerte. 159. 89. §. Az állami és társadalmi rend elleni izgatásnál a magasabb kár nem enyhítő. 30. Nemzetgyalázásnál sulyosító vádlott törekvése, hogy bűncselekményét hangban, mértékben, minél súlyosabbá tegye. A büntetlen előélet s az utólagos sajnálkozás mint enyhítő körülmény hírlapírónál nagy nyomatékkal nem bír. 45. A magyar állam és nemzet megbecsülése elleni bűncselekménynél súlyosító, hogy az ellenséges helyen és válságos időben követtetett el. 51. Halállal büntetendő cselekménynél az egyszerű halmazat is súlyositó. Gyilkosságnál sulyositó az éjnek idején, álomban, orozva való ölés, a bizalommal való visszaélés, hogy oly egyén ellen követtetett el, ki szerelemmel volt vádlott iránt, és hogy vádlott a cselekményre testvérét felbujtván, őt is a bűn útjára vitte. 57. A büntetés kiszabásánál nem tehető mérlegelés tárgyává, hogy a törvény által meghatározott büntetési tétel enyhének avagy súlyosnak mutatkozik-e. A törvényt alkalmazó bíróságnak a törvény bírálatához joga nincsen 74. Nem enyhítő a harctéri szolgálat.