Californiai Magyarság, 1977. január-december (55-56. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-15 / 28. szám

6. oldal Pálos István verseiből: KALALUNGA ÉNEKEI Folytatás az 5. oldalról. Haza: AZ ELSŐ ÁLMOK, AZ ELSŐ SZERELEM, A TÖKÉLETES BETELJESÜLÉS EGYSZERŰ csodájának boldog szigetére. nem szem kell, hogy látva látni lássál, s nem kell ajak sem, hogy’ ajka vonásán át húzd ki lelkét, s mégiscsak elér: dúdolj, gügyögj, vagy nyögj, ha sebet kaptál szerelmétől, s mint fák lelke a holdnál táncolj neki, ha feltámad a szél...” S ahol az emberré­ érésbe való beletörődés is belesimul a sziget békességébe. ....sokminden elmúlt, ami egy kor bántott. Hajj, de más színben látom a világot: a forró szívek lassan megcsitulnak, s alakja vész a porrá­ mállott múltnak...” Még a mesebeli szigetről felszálló, eget ostromló imád­ságnak is más a hangja a bennszülöttek ajkán: ,, Oly régen sírunk lázas elménk partján, s hogy egyszer eljössz,­­ olyan régen várunk: az alkonyat a hálóinkhoz kerget, s míg el nem jössz, szólitgat imádságunk... ... Ó jöjj felénk. Te Hullámokon járó­ szemünk, agyunk, vérünk hullámain, hogy Rád találjunk egyszer a Rád vára kitárt szívünk hullámzó álmain...” Pálos István különös útikalauz. Hívásának nehezen lehet ellenállni. S aki újraindul vele a mesebeli szigetre, Katalun­­gára, az ott találja magát a partot simogató hullámokat bá­­rmlp. ősi történeteikre szomjasan figyelő,­­ újra hinni próbálók között. .... mesék, ha vannak, most indulnak élni, csak nagyon vének tudnak megbékélni...” FÉNYES MÁRIA Európai jegyzetek SAÁRY ÉVÁNÁL TETT luga-N női látogatásomkor egy rendkí­­vü­l érdekes előadáson vettem részt melyet Dr.CSERNOHORSZKY Vilmos Ny. Németország - Neu­­burgban élő orvos-író, a Nem­zetőr munkatársa tartott júni­us 2-án a luganoi új Kongresszu­si Palotában. A címe: KIK VA­GYUNK és HONNAN JÖT­TÜNK. Bevezetőül FARKAS KATA­­­LIN (Dr.Csernohorszky Vilmos­­né gyermekorvos), szavalta el fi­nom átérzéssel néhány költemé­nyét, melyeket mint az új ma­gyar irodalom értékeit könyvel­hetjük el. Az előadót Dr. LÁZÁR IST­VÁN mutatta be. A népszerű orvos-író a szamír kutatások utolsó tíz évét ismertette és ez­zel kapcsolatban a hazai sajtó visszhangját. ,,A Habsburgok po­litikájának nagyon megfelelt a „halszagú" finn-ugor rokonság, mely letörte a magyar főurak büszkeségét — mondotta. Ezt az elméletet átvette a kommu­nista rendszer is. Azonban az utóbbi évek során már nem le­hetett teljesen figyelmen kívül hagyni az emigrációban élő tudó­sok kutatásait. A hazai vissz­hang nem biztató. Kezdetben tagadták, vagy próbálták nevet­ségessé tenni az "-ügyet azzal, hogy az emigránsoknak honvá­gyuk van és kell valamivel fog­lalkozni. Az utóbbi időben azon­ban megjelent a tekintélyes László Gyula professzortól egy olyan értelmű cikk, mely a finn­ugor nyelvészeti rokonság mel­lett lehetségesnek tartja a szu­­mir eredetet és kutatást. Az elő­adást élénk vita követte és ha­sonló értelemben szólt a tárgy­hoz Dr. Kerényi professzor öz­vegye Duci is. Az est sikerét a résztvevők nagy száma igazolta, több mint 50 fő, ami Svájcban nem fordul elő gyakran. _ + _ MÜNCHEN környékén meglá­togattam a NEMZETŐR szer­kesztőségét. A környék nagyon szép és megkapó, zöldelő fák, vi­rágok mindenfelé. A közelben egy tó, melynek partja tele van üdülőkkel. A szerkesztőségi irodákban TOLLAS TIBOR bemutatta munkatársait: Dr. MAKRA ZOL­TÁN nyomdavezetőt, RÁTKAY KATALINT, a kiadó hivatal ve­zetőjét. Az ő szakszerű korrek­túrájának köszönhető, hogy nin­csenek hibák a lapban. A nyomdában pedáns rendben tartott linotype szedőgépek. A nyomógép éppen CSIKY ÁGNES MÁRIA: TÜKÖR c. versesköte­tét nyomja. A Nemzetőr jelen­leg két nyomdászt foglalkoztat állandó munkára ( kettőt idősza­kosan) a harmadikat a magas költségek miatt a közelmúltban el kellett bocsátani. Afrika, Ázsia, Kanada, Ausztá­­lia USA, 8000 angol nyelvű kar­ton sorakozik az adminisztrációs részlegben a polcokon. A francia és német kartonok száma 4000. A lap összesen 12,000 idegen­nyelvű példányban megy szerte a világba, 96 országba. Az angol és francia számok szerkesz­tője RADNÓCZY ANTAL. Ma­gyarul 6500 példányban jelenik meg a Nemzetőr. A postakölt­ség havi 1000 dollár. Mint minden magyar lapnál, a Nemzetőrnél is a magas elő­állítási költségek jelentik a leg­nagyobb gondot. A Nemzetőr csak addig tud négy nyelven hangot adni a magyar ügynek, míg magyar előfizetői támogat­ják, mert az idegennyelvű kiadás legnagyobb százalékát díjtalanul postázzák a távoli országokba. Az újságokból és a televízió­ból tudjuk, hogy milyenek a bű­nözők, a betegek, a hősök, a nagyon gazdagok és a nagyon szegények, a sztárok és az elfe­lejtett öregek, a jogtalanul be­vándorlók, az alkoholisták és a kábítószerek rabjai, a női egyen­jogúság harcosai és a homo­­sexuálisok stb. Sokkal szeré­nyebb információt kapunk a hétköznapi, átlagos amerikairól. Sőt fel lehet tenni a kérdést: va­jon Archie Bunker, Mary Tyler Moore, Phyllis és társai hű képét adják-e a „normális" amerikai­nak? Vajon az erre hivatott tu­domány ad-e valamivel bővebb információt erről a százmilliós példány­számban fellelhető fajtá­ról? Ott voltam a California State Psychological Association ezévi kongresszusán, melyet már­cius 10 és 13 között tartottunk meg a Los Angeles­­ Marriot Hotel pompás környezetében.A 116 oldalas programmfüzet 85%­­át a klinikai pszichológia tema­tikája tette ki. Elmentem tehát az Ipari Pszichológia alosztály egyik előadására. Nem is voltam túlságosan meglepve, hogy az előadó, Verne Walter és az ülés elnöke szintén klinikai pszicho­lógus volt. Hát valóban nincs szakértője a normális emberi pszichének? Vagy ha van, nin­csen semmi mondanivalója szá­munkra, saját magunkról? kivonás és összeadás egyszerű módszereinek alkalmazásával, felhasználhatjuk a sokat hiába keresett „normális ember" meg­határozására. * De nézzünk csak egy példát! Cattel szerint 16 személyiség­­vonással jól le lehet írni az egyes elmebeteg személyiségeket. A le­írást a 16 vonás együttese, az un. „profil" alkotja. Ezek közül az un. C-factor, Ego-strenght, Én-erősség mutatja a legnagyobb és legáltalánosabb eltérést az ab­­normisoknál az átlaghoz (normá­lis) viszonyítva. Ezt a szemé­lyiségvonást Cattel a következő­képpen írja le:MAGAS ÉN­ERŐSSÉG - érzelmi kiegyensú­lyozottság, érettség, szembené­zés a valósággal, nyugodtság, az érdelődési terület állandósága, a tényekhez való alkalmazkodás, higgadtság, hajlam a nehézsé­gek elkerülésére. ALACSONY ÉNERŐSSÉG - érzékeny, érzel­mileg kiegyensúlyozatlan, köny­­nyen lehangolódik, változékony, könnyen zavarba jön, kerüli a felelősséget, feladja a harcot, aggodalmaskodó, hajlamos az ellenkezésre és problémák oko­zására. Ez a faktor ALA­CSONY ha teszt eredménye kisebb 5.5-nél. MAGAS ha több 5.5-nél. Az itt felsorolt „abnor­­­mitásoknál" a következő érté­keket találjuk: Alkoholisták: 3.4, Bűnözők: 3.6, Homosexuálisok: GEK 50%-A „NORMÁLISABB" NÁLUNK E TEKINTETBEN. Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben a népességnek egy jelen­tős részéről beszélünk. 100 mil­lió ember 20%-a 1­20 millió egyén. Ha tovább­­megyünk ezzel a módszerrel a normális ameri­kai ember meghatározásában, akkor a statisztikai átlagot kép­­viselő 5.5-számoknál sokkal színesebb képet kapunk, így pl. az átlagos amerikai ember önerőssége alacsonyabb a mexi­­cói népesség 80%-énál. Mint lát­juk az arány kb. ugyanolyan mint a normális és az elmebe­teg népesség között, de ebben az esetben a mexicóiak javá­ra, ugyanazon személyiségvonás tekintetében. Ugyancsak ma­gasabb az önerősség az olasz, a német, az ausztráliai és a ve­nezuelai embereknél de alacso­nyabb az amerikai átlagnál a kínai, a japán, az angol, a kana­dai és az eddig fel nem emlí­tett latin amerikai embereknél. Cattel - féle módszerrel eddig mintegy 25 különböző nemzeti jellegnek, 50 lelki rendellenesség­nek (az alkoholizmustól a házas­sági problémákig) és közel 100 foglalkozási ágnak (a futballis­tától a tanárig és az elektromér­nökig) dolgozták ki a megfele­lő személyiség profilját, így min­denkiről meg lehet állapítani. Március 23-án az International Council of Psychologists tartot­ta összejövetelét az elnök Sher­­man Oaks-i otthonában. Én voltam az egyetlen „normális" pszichológus ezen az összejöve­telen, mindenki más klinikus volt. Az emberi személyiség „tu­dományos vizsgálata" Ameriká­ban úgy kezdődött, hogy Ray­­mond CATTEL 1946-ban össze­írta az emberi tulajdonságok leí­rására használt szavak listáját. Majd kiválasztottak 100 igen jól ismert személyt és felkérték azo­kat, akik jól ismerték őket, hogy a listán szereplő szavakkal ad­janak róluk minél pontosabb le­írást. Az eredményt „factor analysis"-nek nevezett bonyo­lult eljárásnak vetették alá és így kapták meg azt a tesztet, melyet a leggyakrabban használnak. Ennek a Cattel elméletnek csak az a baja, hogy nem mond semmit a normális emberről. Nagynevű hazánkfia, sok kitűnő könyv szerzője, DR. THOMAS SZÁSZ a szirakuzai egyetem pszichiáter professzora több könyvében is azt kívánta bizo­nyítani, hogy az ideggyógyászati, kórházban kezelt "betegek éppen olyan normális emberek, mint amilyen normálisak mi magunk is vagyunk, csak éppen bizo­nyos problémáik vannak, melye­ket képtelenek saját maguk megoldani. Ha ebben a sokat vitatott állításban van valami kis igazság, az annyit jelent, hogy van valami remény. A pszicholó­giai tesztek ui. az ideggyógyá­szati esetekről képesek pontos leírást adni. Ha már most az el­mebetegek normális emberek, akkor megszületett a normális ember első pszichológiai leírása is. Mindössze annyit kell ten­nünk, hogy az elmebeteg leírá­sát a normális ember egyik vál­tozatának kell tekintenünk. Az eltérő, eddig ismeretlen normá­lis embert pedig a „normális" ember egy másik, egyenjogú vál­tozatának lehet tekinteni. Ezek szerint az elmebeteg leírását, a 2.6, Angina Pectoris:2.2, EL­MEBETEG: 3.8, Öngyilkossági kísérlet:3.4, Depresszió: 2.7, Ne­urózis: 3.0, otthon élő japánok: 3.3, Hawaiiban élő, harmadik generációs japán emigránsoké:3. stb. A fenti bűvös számokat a kö­vetkezőképpen kell értelmezni: pl. 5.5 annyit jelent, hogy a la­kosságnak 50%-a éri el ezt a szintet. 3.5- a lakosságnak 84%-a eléri, illetve magasabb ebben a faktorban. Vagyis Cattel sze­rint az elmebeteg személyiségé­nek egyik legjellemzőbb voná­sa, hogy az elmebetegek 50%­­ának „én-erőssége" alacsonyabb az átlagos népesség 80%-ának „énerősségénél". Dr. Szász Ta­más értelmezése szerint az telje­sen normális dolog, hogy vala­ki a normális népességnek ahhoz a 20 százalékához tartozik, amely nem éri el ezt a szintet az én-erősség vonatkozásában. A bevezetésben elmondottak alap­ján, mi ennél egy lépéssel tovább mehetünk a normális ember meghatározásában. Mondhatjuk azt például, hogy a normális né­pességre többek között az jel­lemző, hogy csak 20%-uknak van azonos, vagy alacsonyabb „én-erősségük" az elmebetegek átlagáénál! Vagyis ha ebbe a 20%-ba tartozunk, nincs különb­ség közöttünk és az elmebete­gek között, az elmebetegség egyik legjellemzőbb személyiség­­vonása tekintetében. HELYE­SEBBEN, AZ EGYETLEN KÜLÖNBSÉG KÖZÖTTÜNK AZ, HOGY AZ ELMEBETE-hogy milyen lelki problémákra hajlamos, milyen nemzetiségi eredetű és milyen foglalkozási ágba illik bele legjobban a személyiségét illetően. Ezen kí­vül lemérhetővé vált, hogy ki milyen mértékben őrizte meg a magával hozott nemzeti jelle­gét (pl. magyarságát) illetve, hogy milyen mértékben ameri­­kanizálódott. De azt is, hogy gyermekei, unokái hová tartoz­nak személyiségüknek megfele­lően, pl. ír magyarok-e még vagy már amerikaiak? Japán beván­dorlókon végzett felmérések szerint egyes személyiségvoná­sok nem érzékenyek a változás­ra, megőrzik eredeti jellegüket még a harmadik generációban is. Mások pedig egy harmadik di­menzióba mennek át, elszakad­va az ősi jellegtől, de az ameri­kai mintától is. így pl. a japán nemzeti jellegre utaló igen ala­csony önerősség a harmadik amerikai japán generációban annyira megnövekszik, hogy már eléri az amerikai átlagot. Ezzel szemben a magyarra Felülkere­­kedés­nek fordított E faktor (dominance, ascendence)tekinte­­tében az eredeti japán népes­ség megfelelt az amerikai át­lagnak (5.30). Az emigráció kö­vetkeztében azonban ez a fak­tor a 3. generációban lefokozó­dott 4.4-re, ami alárendelődést (submissiveness) jelent. Foglalko­zási személyiségi szintekben kife­jezve az átlagos eredeti japán la­kosság E faktora megfelelt az Folytatás a 8. oldalon. PERCZEL JÓZSEF _ . A rfHOJimajU.'' eun&nJzcU nyO+nabcut NAPNYUGAT * ************************* * * GÁBOR ÁRON * * SZIBÉRIAI TRILÓGIÁJA ANGOL KIADÁSBAN * J EAST OF MAN J J Kapható a Duna Overseasnél. — T.: 845-636' * Ára: dísz-keménykötésben $12,75. ^

Next