Californiai Magyarság, 1979. január-szeptember (57. évfolyam, 1-38. szám)

1979-03-23 / 12. szám

CALIFORNIAI ESTABLISH£D k i Jk Sf A ** 1922 V P # 91909 Hl ••*«W0 *1TM^;'“, (CALIFORNIA HUNG “J!”"," Ser'-, ........... --------------------------------------------------------------------------------------------------=----------------------------------------------------------------------- 57 An American Newspaper in Hungárián Language. 105. S. Western Ave., Los Angeles, Ca. 90004. Ph- 384-7642 463-3473 ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA SINGLE COPY 35 CENTS - VOLUME 57. - NO. 12. - FRIDAY MARCH 23 1979 DR. NÁNAY ENDRE: 'iJifá.cjlieíyzet Jelen századvégünk sorskérdése, vajon Nyugat, a nyugati demokráciák össze tudnak és össze fognak-e tartani, vagy a „Nyugat" nem egy egység, hanem csupán egy véletlen földrajzi adottság? Vajon Nyugat valóban egy és azonos cél felé halad-e, baj esetén azonnal és habozás nélkül áttörhetetlen frontként jelentkezik-e avagy meghátrál, külön utakat keres? Az első világháború 60 évvel ezelőtt fejeződött be. Azóta számtalan kisebb, nagyobb háborút megért a nyugati világ, a második világháborúról nem is beszélve. Megszámlálhatatlan politikai és gazdasági krízist kellett átélnie, a vasfüggöny mögötti résznek is. A szenvedések csak részben voltak közösek. A gazdasági bölcselők a második világháború, illetve a német Harmadik Birodalom magalapításának okát abban zárják, hogy az 1933 júliusában Londonban megtartott gazdasági csúcsértekezleten álszent határozatokat hoztak, melyeket álszentül, azaz sehogy sem hajtottak végre és a nyugat gazdasági káoszát követte a politikai zűrzavar. Ebben az időben az aranyvaluta alapú országok, Franciaország, Belgium, Hollandia és az akkor már részben vagy egészben az aranyalapról letért Egyesült Államok, Kanada, Skandinávia és a Brit Birodalom próbáltak egybekovácsolódni gazdaságilag. Akkoriban még több volt a felesleges oxigén és így még hosszabb beszédeket tartottak a résztvevők az összetartozás szükségéről, de a beszédeket követően szorgalmasan építették saját iparuk és kereskedelmük védelmére a vámtarifákat, a válaszfalakat. Mindent elkövettek az egymástól való gazdasági elkülönülésre, melyet természetesen a politikai viták és az elvi különállás is követett. Ez még Herbert Hoover elnöksége alatt kezdődött és folytatódott Roosevelttel, aki kifejezetten megtorpedózta ezt a gazdasági konferenciát, melyre szerinte Amerikának semmi szüksége nem volt. Roosevelt, a mindenható Amerika gazdasági szabadkezét látta veszélyeztetve. Ezzel Amerika gazdaságilag külön utat választott, megkezdődött Amerika gazdasági és egyéb jellegű fölényeskedése a tengerentúllal, Európával, a „szegény" óhazával. Az európai gazdasági helyzet lefelé menő tendeciát mutatott, különösen a német. A gazdasági káosz, a reménytelenség rémképeit mutogatta a munkanélküliek millióival. A német nép hiába volt szorgalmas és leleményes, nem tudott teremteni, mert nem volt sem belföldi vásárlóképes piaca és a vámkorlátozások miatt exportlehetősége sem. A gazdasági válság átcsapott politikaivá és megszületett a Harmadik Birodalom, majd a második világháború. A történelem megismétli önmagát. 1978. júliusában , Bonnban hasonló gazdasági konferenciát tartottak a nyugatiak nagyjából hasonló okokból és gazdasági háttérsürgősségből - most már a keleti gazdasági hatalom, Japán részvételével. Köztudomású, hogy Németország és Japán kemény valutájú és az inflációtól nagyjából mentes gazdasági hatalmak. Ez a két ország a prosperitás mintája, gyakorlati megtestesítői azoknak a gazdasági elveknek, melyekre a nyugati (? ) rend épül Ezek és a többi élvonalbeli országok ezúttal Amerikától várták, hogy egységes irányt szab a nyugati világ gazdasági jövőjére, különösen arra, hogy a dollárral, mint nemzetközi valutával, miként szilárdítható meg a nyugati egységes, bukdácsoló gazdasági élet. Sajnos ez az irányadás nem történt meg és ezzel a nyugati országok gazdasági egysége törést szenvedett. Egyes amerikai gazdasági körök Németország és Japán gazdasági erkölcseit kritizálják: gátlástalannak, a közös érdekeket semmibevevőnek minősítik, sőt még durvább jelzőkkel is (prosligates, scrooges stb.) illetik. Mind a két ország túl gyorsan feltámadt „háborús hamvaiból" és túl magasra nőtt, mondják. Irigyük. Féltékenyek. Ezt a két országot hibáztatják nyugat gazdasági egyensúlytalansága és egységhiánya miatt. Sajnos a történelem hiába kínálja a tananyagot, a tanulságot nem akarják levonni a hatalmak: nem szeretnek arra gondolni, hogy minden gazadasági válságot követ egy politikai, egy messiás vagy akarnok, aki kiutat ígér a káoszból. A jelenlegi általános helyzet sokkal veszélyesebb, a világ sokkal tagoltabb és egyensúlytalanabb, mint az 1933-as gazdasági krízis idején volt. A világ nagy részét kitevő 100 ország, Harmadik Világ néven, gazdasági mélypontjáról figyeli, vajon a vasfüggönyön innen vagy túl van-e az az erő, mely kivezet a káoszból, amelyikhez érdemes jövőjüket kötni. ÚJONNAN SZERVEZETT FLOTTA A PERZSA ÖBÖLBEN Amerika érdekei védelmére egy új flotta-egységet, az 5. számút állítja be az Indiai Óceánon való állandó állomásoztatással. Rendeltetése megvédeni az olajszállítási utakat távol-kelettől, Afrika partjain, a nyugatra érkezésekig, de különösen a Perzsa Öböl egyensúlyára kell őrködnie. A flotta egységeit most állítják össze, de a Constellation repülőgép anyahajó és két rakétakilövő hajó kísérő egységeivel, melyek eddig a 7-es flottában teljesítettek szolgálatot, máris ide nyertek besorolást. Ezek az egységek a Dél-Jemen által szorongatott Észak-Jemen partjai közelében fognak állomásozni. Az amerikai hadvezetőség tervei szerint a flotta vonalába eső egyes kikötőket fel kell majd frissíteni és az egyes országok jóváhagyását meg kell szerezni a kikötők rövidebb vagy hoszszabb igénybevételéhez. Szaud- Arábiában egyelőre nem kell állomáshely, mert Szaud-Arábia saját hajóhadával felkészült, de már a szomszédos Bahrainban, ahol az iraki jellegű Siria izlám mozgalom terjed, valamint az Arab Emirátusban, így Dubaiban, szükséges lesz megfelelő állomáshely. Az új 5. flotta székhelye az Indiai Óceánon a Diego Garcia volt angol szigeten lesz, míg a Hormuz szorosban a másik állomáshely az Omán szultánságban, Masira szigetén. Egyiptom — amenynyiben a béke létrejön — két nagy kikötőt ad az Egyesült Államok rendelkezésére. A Perzsa Öböl a Sah bukásáig Irán haderejével biztosítottnak volt tekinthető. Mindezek az intézkedések az izlámnak nevezett forradalom és az egyre bizonytalanabbá váló iráni helyzet miatt váltak szükségessé. A közel-keleti helyzet alakulása az egyiptomi—izraeli békétől, benne, vagy ettől függetlenül Szaud-Arábia nyugatra vagy keletre hajló állásfoglalásától függ. Szaud-Arábia már a jelenlegi amerikai— a palesztinaiakra vonatkozó — béketerveket is elfogadhatatlannak tartja, így az is kérdéses, hogy mi lesz az izlám jellegű királyság további hozzáállása a Perzsa Öbölben Amerika aktív részvételéhez. N. E. ALBERT EINSTEIN ÉS AZ ATOMBOMBA Március 14-én, 1879-ben a németországi Ulmban született. Születésének száz éves évfordulóját ünnepli a nagyvilág. A relativitás elmélet atyjának, a teoretikus fizika prófétájának (az Elme elmélet nagymesterének) emlegeti a tudományos élet. A mindennapok azonban többet foglalkoznak a nukleáris-fizikai tevékenységével, főleg pedig az első atombombával kapcsolatos szerepkörével. A százéves évforduló kapcsán számtalan cikk, ismertetés, méltatás jelent meg szerte a nagyvilágban, minden nyelven, mely életével, tudományos munkájával és az atombomba feltalálása körüli tevékenységével foglalkozik. Az amerikai atombomba, a „Manhattan District Project 1942”-ben való részvételét illetően az amerikai ismertetések nem egyöntetűen rögzítik a tényállást Az atom (láncreakciós robbanás) múltját nagyjából így lehetne visszaadni. Einstein tudományos munkásságának csak egy kis részét tette ki a nukleáris energia-kísérletezés. Ilyen irányú tudományos munkássága során már a harmincas években értesült arról, hogy Otto Hahn berlini laboratóriumában „véletlenül” sikerült egy kontrollált reakció. Ezt a véletlen sikert Hahn egyik munkatársa közölte a dán Niels Bohr fizikussal, aki azonnal érintkezésbe lépett az Egyesült Államokba menekült tudósokkal, így a magyar Szilárd Leóval, Wigner Imrével, Teller Edével, valamint az olasz Fermivel, akik már javában dolgoztak a teórián. (Ezért mondják: még az atom is magyar!) 1939-ben látogatta meg Szilárd Einsteint, melynek eredménye lett az 1939. augusztus 2-án, Einstein által írt levél Rooseveltnek. A levélben Einstein — melyet Szilárd new yorki barátja, Roosevelt bizalmasa, Alexander Sachs adott át személyesen —, sürgette a hivatalos amerikai atomkísérteti telep felállítását. Ez rövidesen meg is történt. Itt született meg a hirosimai atombomba. Einstein élete második felében a new jerseyi Princetonban élt, az egyetem szomszédságában, ahol tanszéke és laboratóriuma volt. Mint humanista soha nem hangoztatta a tömeggyilkos fegyver felfedezésében való közreműködését. Einsteint a tudományos világ Newton után a legnagyobb és legértékesebb személyiségének ismeri el. 1955-ben halt meg, a nagyvilág teljes részvéte mellett. N. E. JOBBRATOLÓDÁS AZ EURÓPAI POLITIKAI ÉLETBEN. A finn szavazók a második világháború óta nem szavaztak olyan nagy arányban a Konzervatív Pártra, mint a mostani, március 18-án megtartott parlamenti szavazáson. A koalíciós parlamentben, melyet Finnország legnagyobb pártja, a szociáldemokrata vezet, a konzervatívok tíz képviselői székkel erősítették meg pozíciójukat, míg a szociáldemokraták két helyet vesztettek. Franciaországban sem sikerült a baloldal előre behirdetett átütő győzelme, jóllehet a baloldali pártok a szavazatok 52:2%-át szerezték meg, de az összefogás hiányában a parlamentben a jobboldali koalíciós pártok kezében maradt a hatalom. HÍREK a nyugtalan világból AMERIKA KÉNYTELEN LESZŰKÍTENI KÜLFÖLDÖN SZÉKELŐ VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉGEIT és az ott dolgozók létszámát. Egyedül Bangkokban, Thaiföldön nem lehet érezni a dollár értékcsökkenését, de Németországban, Svájcban, Japánban, Argentínában, Hong Kongban, ahol nagyszámú amerikai vállalat és amerikai alkalmazott dolgozott, le kellett építeni az érdekeltségeket és létszámukat. BAJ VAN A DIKTÁTOROKKAL. Idi Amin, Uganda rémuralkodója alattvalóinak 15%-át kiirtotta. A fekete szomszédok megsokallották kegyetlenkedéseit. Tanzánia, válaszul Uganda tavaly decemberi, sikertelen támadására sikeresen behatolt Amin birodalmába, az elkeseredett ugandai seregek egymás után adják meg magukat. Amin feleségei és gyermekei már elmenekültek. VISSZA A SPARHERDHEZ,a fatüzeléshez, a favágáshoz, fahordáshoz, a fatüzelésű kályhákhoz vagy kandallókhoz, mert nincs olcsóbb és jobb fűtőanyag, hirdeti egy paradises (Kalifornia) cég. A favágáshoz (állami erdőkből) csak egy 10 dolláros engedély kell (pl. Coloradóban) és 600 dollár árú fát lehet vele vágni. Le az olajgonddal, főleg az árával. A PALESZTINA ÜGY ÉRDEK-KÉPVISELETÉBEN NINCS TELJES EGYETÉRTÉS A PLO főnöke, Arafat főleg az iráni izlám forradalom óta saját magát helyezi élvonalba, de a demokratikus felszabadítási front vezetője, Nayef Havatmeh azt hirdeti, hogy a mozgalom csak akkor jut előre, ha a frakciók egymás között egy nevezőre jutnak. Legalább négy frakció érinti az ügyet és egymást. AZ IRÁNI ÚJ WASHINGTONI KÖVETSÉGET Shahriar Rouhani vezeti, aki a Yale-i egyetemen fizikai doktorátusáért dolgozik. Nem amerika-ellenes, bár nehezményezi, hogy elődje fő tevékenysége volt készpénz, arany, ezüst, gyémánt tárgyak, mint a Sah megvesztegetéseinek szétosztása az amerikai hivatalosak részére. (A Kongresszus ebben az irányban már megindította a vizsgálatot.) OLAJ, TERMÉSZETES GÁZ ÉS BENZINHIÁNY VAN A CSATLÓS ORSZÁGOKBAN IS. A szovjet nem tud szállítani. Az Iránból a szovjeten keresztül érkezett olajszolgálatatás megállón, a „pass-through” szisztémán, a nagy költséggel megépített északi ohrenburgi közös vezetéken nem jön olaj, úgyszintén a déli pán-arab csatornán át sem. A gépkocsi-benzin gallonja 2 dollár körül van. Többféle korlátozást kellett bevezetni.