Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-12 / 24. szám
A L I F R R I A I g ESTABLISHED in H/tGYARSÁG ,5°°“ /#» a ■ rr AH m ■ < u • . _ . . .. Weekly Newspaper West of *0 5C c/i (C A L í F O R N I A HUNGARIANS) the Mississippi - N (USPS 084-440) c‘ ~ g No. 24. - Friday.June 12. 1981. í-S ( 1 <^5 ------------------------------------------------------------------------------------------ LJw^ a terican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 • *-■ > < ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM GELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA - sin9|ec°Pv m^’ us 35 cents _ V0LUME 59. -' in Canada 4U cents Hogy magyar emigráns szemmel „milyen” a mai Magyarország, azt nem minden hazalátogató egyformán adagolja. Ez az adagolás attól is függ, hogy ki, mikor, milyen okból hagyta el az ősi földet. Az, aki a század elején a földtelenség és nincstelenség miatt kelt át az óceánon, másképp látja az elhagyott földet, mint az, aki Rákosi és társai kötele vagy börtöne elől (vagy abból) menekült, vagy 56 kényszentette kezébe a vándorbotot, s egészen másképp az,aki csupán pénzszerzésből, kalandvágyból oldott kereket. Ezeket a szemléleteket erősen átszínezi az otthoni jelen politikai, főleg a gazdaságpolitikai ügyeskedés. Így nem valamennyien nézzük egy ugyanazon tükörből a láthatókat. Van, aki télen is délibábot lát, még Budapest felett is, van aki nemcsak dollár-árfolyamon és budapesti luxus-vendéglőkön keresztül szűri le a reális helyzetet, hanem a kisvárosi melós három, vagy akár négyezer forintját kalkulálja, hiszen ez a 10 millió magyarból 9. Ehhez képest a hazalátogató kritikája talán nem is olyan érdekes, és fontos, mint az, hogy a nem magyar vizitelő miként méri fel az otthoni politikai, társadalmi és gazdasági helyzetet, és azt miként adja közre. A hivatalosan Magyarországon tartózkodók (pl. a követségiek) véleményét az előkelő vasrácsok, vagy a dollárszállodák szelleme szűri meg, s az néha gyermekesen naiv. Sokszor az a gondolata támad a kérdéssel foglalkozónak, hogy vajon milyen külügyi ügyintézés az, mely ilyen adatszolgáltatáson alapszik, illetve minek az efféle költséges szemfényvesztés. Sajnos a sajtótudósítók komoly része is másodkézből, többször megszűrten adta tovább a látottakat. Ez részben a nyelv nem tudás miatti közvetlen érintkezés hiányának és az „ál-tolmácsolás”-nak (csak a politikailag megfelelők tolmácsolhatnak) tudható be. Kevés kimerítő, többoldalról beszerzett, a helyzet mélyére néző külföldi sajtótudósításra lehet rányomni a „közlésre érdemes” pecsétet. Ezek közé tartozik a Forbes amerikai magazin május 11. számában „The Hungarian exception” (A Magyar kivétel) c. 6. oldalas Lawrence Minard szerző nevét viselő beszámoló. A szokatlan hosszú, történelmi összehasonlításokkal tűzdelt cikkalakjában feldolgozott adathalmaz élvezhetően vetíti le a láthatókat, hallhatókat, a hivatalos, félhivatalos és egyéni tudnivalókat, de azt is, hogy mi a „nép”, a valóban dolgozó-izzadó magyar nép hozzáállása a jelen helyzet lényegéhez, az oroszok által megszállott és fogvatartott magyar Hazához. Nem szélsőségesen, nem bal-vagy jobboldaliam hanem a középről dolgozik Minard lencséje, nagyjából tárgyilagosan. „A levert, elnyomott kommunista Kelet-Európában egy nemzet, a magyar megmutatta, hogy bőségesen lehet termelni a „saját” gazdaságban”, kezdi a leírás. Bevezetőben éppen ezért egy (már széleskörben ismert) anekdotával világítja meg Magyarországnak ezt a kiváltságos, kiemelkedő gazdasági, (nem politikai) helyzetét. A bajban lévő lengyel pártfőnök kéri Brezsnyevet, az anekdota szerint, hogy azonnal adjon millió tonnányi búzát, majd burgonyát, azután egyebeket. Brezsnyev válasza, megy, nem probléma nekünk. Amikor azonban a lengyel főnök azt kéri, hogy ötven vagon narancs is kellene, Brezsnyev felkiállt, az nem mehet, mert azt, sajnos a magyarok nem termelnek. Ez az anekdotába csomagolt szatirikus megállapítás fémjelzi Magyarország függetlenségét, a cikkíró meglátása szerint. Így néz ki a helyzet, - ahogy a cikkíró megállapítja- Magyarországon, a 10,5 milliós nem szláv országban, mely egy a hat „új” szovjet-gyarmat birodalomba foglalt országból, a 110 milliós rabegységből, ahol a 25 évvel ezelőtti szovjet elleni forradalom - és 25 év - után is 100,000 orosz katona állomásozik. Aki behívta az orosz tankokat 56-ban az a jelenlegi vezér, a 69 éves Kádár, —mondja Minard, — aki „időközben” tekintélyt nyert azzal, hogy tanult a történelemből. Kádár úgy látta, hogy Magyarország a szovjet árnyékában és uralma alatt az 1867-es kiegyezés előtti, Habsburgok által leigázott országhoz hasonlít, s az akkor bevált elveket és módszert, kell alkalmazni az oroszok ellen is, hogy a magyar fajta megmaradhasson a Kárpát medencében. Minthogy önálló politizálásra nincs lehetőség, Kádár megpróbált valamiféle önállóbb gazdasági vonalat kiépíteni. Ez olyannyira sikerült. FOLYTATÁS a 2. oldalon Olaszországban a 41. háború utáni kormány alakul Játék a politikával. Milliókba kerül egy-egy forduló, holott gazdasági bajok és politikai terror gyötrik a félszigetet. A politikusok azonban saját társasjátékukkal izgatják a 60 millió polgárt. Most éppen az buktatta meg a kormányt, helyesebben a koalíciót, hogy legalább három miniszter nemcsak hogy tagja volt a szabadkőműves pártnak, (a P.2. Masonic Lodge-nak) hanem érintkezést tartott fenn egy bizonyos Licio Gelli főpáholyszervezővel. Gelli főbűne állítólag az volt, hogy megszerzett egyes fontos stratégiai iratokat, s azokkal eltűnt. (A hisztéria már odáig ment, hogy Gelli „náci” múltját emlegetik, amint ez újabban szabvány.) Ezt a méregkeverők annak tudják be, hogy ezt a páholyon, mint titkos szervezeten keresztül a páholy, s egyben kormánytagok tették lehetővé bár erre semmi bizonyíték nincs. Az ilyenkor szokásos általánosítás során azt is emlegetik, hogy a kormány nem saját, hanem a páholy titkos utasításai alapján tette meg egyes intézkedéseit. Ez a közhely elegendő volt az amúgy is megzavart közvélemény kormány elleni provokálásához és Forlani miniszterelnök, akinek egyáltalán semmi köze nem volt a fentiekhez, kénytelen volt lemondani. Most már a második legnagyobb párt, a kommunista párt is követeli részvételét a kormányzásban, az új kormányban, s esélye egyre jobban erősödik. A szabadkőműves páholyokat az olasz alkotmány nem tiltja. A Vatikán már 1738-ban XII. Clement pápa alatt kiközösítés terhével fenyegette meg a belépőket. Ez a tilalom azóta is hullámzó publicitású. A szabadkőművesség (Freemasonry) brit alapítású, s először 1717-ben jelentkezett. A legtöbb brit uralkodó, de a US elnökök közül is legalább 13 tagja volt valamelyik páholynak. Újabban a Watergate kapcsán a pletykák azt is tudni vélik, hogy Nixon kibuktatásának háttere közé tartozott volna az is, hogy „nélkülük” (? !) akart a második fordulóban kormányozni. PORTUGÁLIÁBAN RÉSZKORMÁNY-CSERE TÖRTÉNT. A kormányzó koalíció (Keresztény-Demokraták, szociáldemokraták és a Monarchisták) pártjai között nézeteltérések vannak. CARTER BEHÍVÁSOS -NYILVÁNTARTÁSOS (register-draft) rendszerét elvben ellenezte Reagan, de nem helyezte hatályon kívül, s úgy néz ki aktiválnia kell, mert nincs megfelelő és elegendő katonai emberanyag. Az arab olajpolitika nem azonos a politikus politikájával. 1973-ban az arab olajzárlat (embargó) idején a US olajimportja az arab országokból 15 % volt, ma 45 %, bár a US napi olajfogyasztása 245 ezer hordóval csökkent. Az arab országok nemcsak a nagypolitikában nincsenek közös nevezőn, de olaj üzleti politikájuk is eltérő egymástól még az OPEC-on belül is. John Lichtblau US olajkutatási igazgató szerint ez az egymásközötti olajháború egyes arab országoknak károkat okoz, komoly bevételi veszteséggel jár. Líbia és Nigéria a főolaj extravaganciás, nem hajlandó az olajat (hordónként) 40 dollár alatt adni, holott a saudi olaj csak 32 dollár. A napokban lezajlott genfi OPEC értekezleten az arab országok Saudi kivételével 10 %-os termeléscsökkentést határoztak el, holott égető szükségük van az olajimportból származó bevételre. Az egymás közötti olajháború legalább olyan véleménykülönbségeket mutat, mint az arab politikusok politikája. Az államadósság közel az egy trillió dollárhoz? A jelen Kongresszus 50 billió dollárral növelte a nemzeti adósságot (National Debtet), mely ma 985 billió dollár. A hivatalos közlések így emlékeznek meg erről a műveletről: „a National Debt (a nemzeti adósság) az a pénzösszeg, melyet a federális kormány vesz kölcsön, hogy fedezze a költségvetési programokat. Mint minden kölcsönvevő, a kormány is köteles a kölcsön után kamatokat fizetni". Az ez évi kamat összege meghaladja az 1960-as federális költségvetés végösszegét, írja egy kutatócsoport jelentése. 1981-ben ez a kamat (csak a kamat) 94,1 billió dollár. A titokzatos kölcsönügylet lényege, hogy a kölcsönadó, illetve kölcsönadók (se név szerint, se gyűjtőnévvel) nem szerepelnek a kutatási anyagban, s a kiváló „professzorok" csak azt tudatosítják a 226 millió polgárral, hogy „mi tartozunk ezzel saját magunknak" (a nemzet termelőereje hitelez? !), csak azt nem lehet megérteni, hogy akkor miért fizetünk kamatot „másoknak" (valakiknek, nyílván egy „egységnek" a Federal Reserve Banknak, akik ezt követelik? !). AMERIKA ENYHÍTENI SZERETNE Dél-Afrikai Köztársasággal szembeni „kiközösítési" politikáján, de a fekete hivatalos Afrika felháborodottan tiltakozik minden közeledés ellen, holott ez nem szolgálja Afrika érdekeit sem. A SZOVJET KÜLKERESKEDELEM hosszú hiteleket ígér a latin országoknak és erőlteti exportját, de a japán alaposan megelőzte. A NYOMORBAN ÉLŐ 90 MILLIÓS INDIA ÉS PAKISZTÁN MELLETTI (EZEKKEL SOKAT HÁBORÚSKODÓ) BANGLADESH elnökét, Ziaur-t egy katonai ellentábor megölte. Nem elég az ország mérhetetlen szegénysége, még állandó belső viszályai is emésztik az országot. Az afganisztáni szovjet hadművelet miatt az ország politikailag és stratégiailag is jelentőséggel bír napjainkban. HÍREK a nyugtalan világból A VARSÓI PAKTUM ERŐINEK SZOVJET PARANCSNOKA Viktor Kulikov marsall váratlanul Varsóba érkezett, miután Berzsnyev bejelentette, hogy „most már" a lengyel kommunista párton „a sor", hogy rendet teremtsen. A KÍNAI CSÁSZÁRSÁG MEGBUKTATÓJÁNAK és első köztársasági elnökének özvegye Soong Ching Ling 90 éves korában Pekingben meghalt. Mind a két Kína gyászolja. A PUSKAPOROS VILÁGHELYZET közepette az utolsó amerikai háború, a vietnámi háború résztvevőit, sebesültjeit, megcsonkítottjait és hőseit nemcsak oktalan, — jogtalan, — erkölcstelen, — de apolitikus is mellőzötten kezelni. A MOSZKVÁBÓL VISSZAÉRKEZETT jordán király. Hussein szerint a szovjet próbálkozás nem vezérlő kérdés Közép Keleten. A lényeg a palesztinok helyzetének megoldása. Ez ügyben, mondotta a király, Amerikának semmilyen határozott vonalvezetése nincs. MÍG LENGYELORSZÁGBAN a katolikus vallásnak politikai keresztmetszete is van. Csehszlovákiában Husak diktátor a sztálini terrorra emlékeztető súlyos büntetéseket tervez a vallásgyakorlás ügyében, különösen a katolikus vallás és intézményei a célpont. JAPÁN ÜGYDÖNTŐ NYUGAT SZÁMÁRA KELETEN. Az atomra érzékeny Japán US- hez való viszonya időleges törést szenvedett. Annak helyreállítása központi kérdés. Japán gazdaságilag Távol-Kelet nagybácsija. Csendes óceánbeli fekvése, nem anynyira védelmileg lényeges, mint politikailag és gazdaságilag. Úgy Kína, Irán, Afganisztán, s főleg a szovjet miatt elengedhetetlen a teljes nyugati összhang Japánnal.