Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-12 / 24. szám

A L I F R R I A I g ESTABLISHED in H/tGYARSÁG ,5°°“ /#» a ■ rr AH m ■ < u • . _ . . .. Weekly Newspaper West of *0 5C c/i (C A L í F O R N I A HUNGARIANS) the Mississippi - N (USPS 084-440) c‘ ~ g No. 24. - Friday.June 12. 1981. í-S ( 1 <^5 ------------------------------------------------------------------------------------------ LJw­^ a terican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 • *-■ > < ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM GELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA - sin9|ec°Pv m^’ us 35 cents _ V0LUME 59. -' in Canada 4U cents Hogy magyar­ emigráns szemmel „milyen” a mai Magyar­ország, azt nem minden hazalátogató egyformán adagolja. Ez az adagolás attól is függ, hogy ki, mikor, milyen okból hagyta el az ősi földet. Az, aki a század elején a földtelen­­ség és nincstelenség miatt kelt át az óceánon, másképp lát­ja az elhagyott földet, mint az, aki Rákosi és társai kötele vagy börtöne elől (vagy abból) menekült, vagy 56 kény­­szentette kezébe a vándorbotot, s egészen másképp az,aki csupán pénzszerzésből, kalandvágyból oldott kereket. Eze­ket a szemléleteket erősen átszínezi az otthoni jelen poli­tikai, főleg a gazdaságpolitikai ügyeskedés. Így nem vala­mennyien nézzük egy­ ugyanazon tükörből a láthatókat. Van, aki télen is délibábot lát, még Budapest felett is, van aki nemcsak dollár-árfolyamon és budapesti luxus-vendég­lőkön keresztül szűri le a reális helyzetet, hanem a kisvá­rosi melós három, vagy akár négyezer forintját kalkulálja, hiszen ez a 10 millió magyarból 9. Ehhez képest a haza­látogató kritikája talán nem is olyan érdekes, és fontos, mint az, hogy a nem magyar vizitelő miként méri fel az otthoni politikai­, társadalmi­ és gazdasági helyzetet, és azt miként adja közre. A hivatalosan Magyarországon tar­tózkodók (pl. a követségiek) véleményét az előkelő vasrá­csok, vagy a dollárszállodák szelleme szűri meg, s az néha gyermekesen naiv. Sokszor az a gondolata támad a kérdés­sel foglalkozónak, hogy vajon milyen külügyi ügyintézés az, mely ilyen adatszolgáltatáson alapszik, illetve minek az efféle költséges szemfényvesztés. Sajnos a sajtó­tudó­sítók komoly része is másodkézből, többször megszűrten adta tovább a látottakat. Ez részben a nyelv nem tudás miatti közvetlen érintkezés hiányának és az „ál-tolmácso­­lás”-nak (csak a politikailag megfelelők tolmácsolhatnak) tudható be. Kevés kimerítő, többoldalról beszerzett, a helyzet mélyére néző külföldi sajtótudósításra lehet rá­nyomni a „közlésre érdemes” pecsétet. Ezek közé tarto­zik a Forbes amerikai magazin május 11. számában „The Hungarian exception” (A Magyar kivétel) c. 6. oldalas Lawrence Minard szerző nevét viselő beszámoló. A szokat­lan hosszú, történelmi összehasonlításokkal tűzdelt cikk­alakjában feldolgozott adathalmaz élvezhetően vetíti le a láthatókat, hallhatókat, a hivatalos, félhivatalos és egyé­ni tudnivalókat, de azt is, hogy mi a „nép”, a valóban dol­­gozó-izzadó magyar nép hozzáállása a jelen helyzet lénye­géhez, az oroszok által megszállott és fogvatartott magyar Hazához. Nem szélsőségesen, nem bal-vagy jobboldaliam hanem a középről dolgozik Minard lencséje, nagyjából tár­gyilagosan. „A levert, elnyomott kommunista Kelet-Euró­pában egy nemzet, a magyar megmutatta, hogy bőségesen lehet termelni a „saját” gazdaságban”, kezdi a leírás. Be­vezetőben éppen ezért egy (már széleskörben ismert) anekdotával világítja meg Magyarországnak ezt a kiváltsá­gos, kiemelkedő gazdasági, (nem politikai) helyzetét. A bajban lévő lengyel pártfőnök kéri Brezsnyevet,­­ az anekdota szerint,­­ hogy azonnal adjon millió­ tonnányi búzát, majd burgonyát, azután egyebeket. Brezsnyev vá­lasza, megy, nem probléma nekünk. Amikor azonban a lengyel főnök azt kéri, hogy ötven vagon narancs is kelle­ne, Brezsnyev felkiállt, az nem mehet, mert azt, sajnos a magyarok nem termelnek. Ez az anekdotába csomagolt szatirikus megállapítás fém­jelzi Magyarország függetlenségét, a cikkíró meglátása sze­rint. Így néz ki a helyzet, - ahogy a cikkíró megállapítja- Magyarországon, a 10,5 milliós nem szláv országban, mely egy a hat „új” szovjet-gyarmat birodalomba foglalt ország­ból, a 110 milliós rabegységből, ahol a 25 évvel ezelőtti szovjet elleni forradalom - és 25 év - után is 100,000 orosz katona állomásozik. Aki behívta az orosz tankokat 56-ban az a jelenlegi vezér, a 69 éves Kádár, —mondja Minard, — aki „időközben” tekintélyt nyert azzal, hogy tanult a történelemből. Kádár úgy látta, hogy Magyaror­szág a szovjet árnyékában és uralma alatt az 1867-es kie­gyezés előtti, Habsburgok által leigázott országhoz hason­lít, s az akkor bevált elveket és módszert, kell alkalmazni az oroszok ellen is, hogy a magyar fajta megmaradhasson a Kárpát medencében. Minthogy önálló politizálásra nincs lehetőség, Kádár megpróbált valamiféle önállóbb gazdasági vonalat kiépíteni. Ez olyannyira sikerült.­­ FOLYTATÁS a 2. oldalon Olaszországban a 41. háború utáni kormány alakul Játék a politikával. Milliókba kerül egy-egy forduló, holott gazdasági bajok és politikai terror gyötrik a félszigetet. A politikusok azonban saját társasjátékukkal izgatják a 60 millió polgárt. Most éppen az buk­tatta meg a kormányt, helyesebben a koalíciót, hogy legalább három miniszter nemcsak hogy tagja volt a szabadkőműves pártnak, (a P.2. Masonic Lodge-nak) hanem érintkezést tartott fenn egy bizonyos Licio Gelli fő­páholyszervezővel. Gelli főbűne állítólag az volt, hogy megszerzett egyes fontos stratégiai iratokat, s azokkal eltűnt. (A hisztéria már odáig ment, hogy Gelli „náci” múltját emlegetik, amint ez újabban szabvány.) Ezt a méregkeverők annak tudják be, hogy ezt a páholyon, mint titkos szervezeten keresztül a páholy, s egyben kor­mánytagok tették lehetővé bár erre semmi bizonyíték nincs. Az ilyen­kor szokásos általánosítás során azt is emlegetik, hogy a kormány nem saját, hanem a páholy titkos utasításai alapján tette meg egyes intéz­kedéseit. Ez a közhely elegendő volt az amúgy is megzavart közvéle­mény kormány elleni provokálásához és Forlani miniszterelnök, aki­nek egyáltalán semmi köze nem volt a fentiekhez, kénytelen volt lemondani. Most már a második legnagyobb párt, a kommunista párt is követeli részvételét a kormányzásban, az új kormányban, s esélye egyre jobban erősödik. A szabadkőműves páholyokat az olasz alkot­mány nem tiltja. A Vatikán már 1738-ban XII. C­lement pápa alatt ki­közösítés terhével fenyegette meg a belépőket. Ez a tilalom azóta is hullámzó publicitású. A szabadkőművesség (Freemasonry) brit alapí­tású, s először 1717-ben jelentkezett. A legtöbb brit uralkodó, de a US elnökök közül is legalább 13 tagja volt valamelyik páholynak. Újabban a Watergate kapcsán a pletykák azt is tudni vélik, hogy Nixon kibuktatásának háttere közé tartozott volna az is, hogy „nélkülük” (? !) akart a második fordulóban kormányozni. PORTUGÁLIÁBAN RÉSZ­­KORMÁNY-CSERE TÖRTÉNT. A kormányzó koalíció (Keresz­tény-Demokraták, szociál­demok­raták és a Monarchisták) pártjai között nézeteltérések vannak. CARTER BEHÍVÁSOS -NYIL­VÁNTARTÁSOS (register-draft) rendszerét elvben ellenezte Rea­gan, de nem helyezte hatályon­ kí­vül, s úgy néz ki aktiválnia kell, mert nincs megfelelő és elegendő katonai ember­anyag. Az arab olajpolitika nem azonos a politikus politikájával. 1973-ban az arab olajzárlat (embargó) idején a US olajimportja az arab országokból 15 % volt, ma 45 %, bár a US napi olajfogyasztása 245 ezer hordóval csökkent. Az arab országok nemcsak a nagypolitikában nincsenek közös neve­zőn, de olaj­ üzleti politikájuk is eltérő egymástól még az OPEC-on be­lül is. John Lichtblau US olajkutatási igazgató szerint ez az egymás­­közötti olaj­háború egyes arab országoknak károkat okoz, komoly be­vételi veszteséggel jár. Líbia és Nigéria a fő­olaj­ extra­vaganciás, nem hajlandó az olajat (hordónként) 40 dollár alatt adni, holott a saudi olaj csak 32 dollár. A napokban lezajlott genfi OPEC értekezleten az arab országok Saudi kivételével 10 %-os termelés­csökkentést határoz­tak el, holott égető szükségük van az olajimportból származó bevétel­re. Az egymás közötti olajháború legalább olyan véleménykülönbsé­geket mutat, mint az arab politikusok politikája. Az államadósság közel az egy trillió dollárhoz? A jelen Kongresszus 50 billió dollárral növelte a nemzeti adósságot (National Debt­et), mely ma 985 billió dollár. A hivatalos közlések így emlékeznek meg erről a műveletről: „a National Debt (a nemzeti adósság) az a pénzösszeg, melyet a federális kormány vesz kölcsön, hogy fedezze a költségvetési programokat. Mint minden kölcsönvevő, a kormány is köteles a kölcsön után kamatokat fizetni". Az ez évi ka­mat összege meghaladja az 1960-as federális költségvetés végösszegét, írja egy kutató­csoport jelentése. 1981-ben ez a kamat (csak a kamat) 94,1 billió dollár. A titokzatos kölcsön­ügylet lényege, hogy a kölcsön­adó, illetve kölcsönadók (se név­ szerint, se gyűjtőnévvel) nem szerepel­nek a kutatási anyagban, s a kiváló „professzorok" csak azt tudatosít­ják a 226 millió polgárral, hogy „mi tartozunk ezzel saját magunk­nak" (a nemzet termelőereje hitelez? !), csak azt nem lehet megérteni, hogy akkor miért fizetünk kamatot „másoknak" (valakiknek, nyíl­ván egy „egységnek" a Federal Reserve Banknak, akik ezt követe­lik? !). AMERIKA ENYHÍTENI SZE­RETNE Dél-Afrikai Köztársaság­gal szembeni „kiközösítési" po­litikáján, de a fekete hivatalos Afrika felháborodottan tiltako­zik minden közeledés ellen, hol­ott ez nem szolgálja Afrika érde­keit sem. A SZOVJET KÜLKERESKE­DELEM hosszú hiteleket ígér a latin országoknak és erőlteti ex­portját, de a japán alaposan meg­előzte. A NYOMORBAN ÉLŐ 90 MILLIÓS INDIA ÉS PAKISZ­TÁN MELLETTI (EZEKKEL SOKAT HÁBORÚSKODÓ) BANGLADESH elnökét, Ziaur-t egy katonai ellentábor megölte. Nem elég az ország mérhetetlen szegénysége, még állandó belső viszályai is emésztik az országot. Az afganisztáni szovjet hadműve­let miatt az ország politikailag és stratégiailag is jelentőséggel bír napjainkban. HÍREK a nyugtalan világból A VARSÓI PAKTUM ERŐI­NEK SZOVJET PARANCSNO­KA Viktor Kulikov marsall várat­lanul Varsóba érkezett, miután Berzsnyev bejelentette, hogy „most már" a lengyel kommunis­ta párton „a sor", hogy rendet teremtsen. A KÍNAI CSÁSZÁRSÁG MEG­BUKTATÓJÁNAK és első köz­­társasági elnökének özvegye Soong Ching Ling 90 éves korá­ban Pekingben meghalt. Mind a két Kína gyászolja. A PUSKAPOROS VILÁG­­HELYZET közepette az utolsó amerikai háború, a vietnámi há­ború résztvevőit, sebesültjeit, megcsonkítottjait és hőseit nem­csak oktalan, — jogtalan, — er­kölcstelen, — de apolitikus is mellőzötten kezelni. A MOSZKVÁBÓL VISSZA­ÉRKEZETT jordán király. Hus­sein szerint a szovjet próbálko­zás nem vezérlő kérdés Közép Keleten. A lényeg a palesztinok helyzetének megoldása. Ez ügy­ben, mondotta a király, Ameri­kának semmilyen határozott vo­nalvezetése nincs. MÍG LENGYELORSZÁGBAN a katolikus vallásnak politikai ke­resztmetszete is van. Csehszlová­kiában Husak diktátor a sztálini terrorra emlékeztető súlyos bün­tetéseket tervez a vallásgyakorlás ügyében, különösen a katolikus vallás és intézményei a célpont. JAPÁN ÜGYDÖNTŐ NYU­GAT SZÁMÁRA KELETEN. Az atomra érzékeny Japán US- hez való viszonya időleges törést szenvedett. Annak helyreállítása központi kérdés. Japán gazdasági­lag Távol-Kelet nagybácsija. Csen­des óceánbeli fekvése, nem any­­nyira védelmileg lényeges, mint politikailag és gazdaságilag. Úgy Kína, Irán, Afganisztán, s főleg a szovjet miatt elengedhetetlen a teljes nyugati összhang Japán­nal.

Next