Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-16 / 42. szám

S A !(■ i F O R M I A I ESTABLISHEDin kiAfíVA Rí* Afi 1922 (UPS 084-4^ TM W ■■ ^ W W *1909 TI ‘OSHOTUO W Weekly Newspaper West of (CALÍFORNIA HU SAV uiooun N e\ZZ theMississippi Xjsuuhjszs Bof»i ^ ^ ^ ---------------------------------:--- CS. An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALÍFORNIA, PHOENIX ARIZONA Sin9'e "c.nadaao^c.m.6’"” -VOLUME 59 - No. 42. - Friday October 16. 1981. DR. NÁNAY ENDRE: 1956. október 23. EMLÉKEZZÜNK HŐSEINKRE! A 25 év előtti októberi magyar forradalom világesemény volt, megmozgatta egész nyugatot és felébresztette keletet is. A magyar forradalomnak köszönhetjük a nagyvilág újra­­ébredését, Magyarország és a magyar nép újraértékelését. Magyarországot és a magyart­ az 56-os forradalom tette is­merté és híressé szerte a világon, annak minden zugában, minden polgára előtt. Mégis a hivatalos híradásokból egyre gyakrabban marad ki ez a magyar hőstett. A 12 évre rá történt cseh eseménye­ket néha még emlegetik, de az a forradalom, mely az egyet­len komoly, súlyos áldozatot követelő fegyveres ellenállás volt, a vasfüggöny mögött (az afgán események előtt) az tervszerűen elsikkad. A háttér titokzatos. Sokan azzal men­tegetik, hogy „ma sem” illik bele a közép-keleti helyzet­képbe. A magyar forradalom orosz leverésének sím­a lehető­ségét ugyanis — köztudomásszerűen, — az tette lehetővé, hogy pontosan ebben az időben támadott rá Egyiptomra a francia és izraeli (részben az angol) haderő. Ez kívánatossá tette az orosz és haderejének másutt való lekötését, a ma­gyar forradalom leverésével való elfoglaltságát, nehogy a szovjet a szocialista egyiptomi elnök, Nasser megsegítésével komplikálja meg a zavaros közép-keleti helyzetet. Eisen­­h­ower amerikai elnök is ezzel mentegette a magyar forra­dalomba való be nem avatkozását, illetve negatív magatar­tását az orosz invázió ügyében. (Ennek ugyan később sokfé­le egyéb magyarázata látott napvilágot.) Mindennek a ko­romfekete árnyéka vonja maga után, hogy az efféle nemes forradalomnak a tetemrehívása 25 év után sem szolgálja a nagypolitika boszorkánykonyhája ismert szakácsainak más­­színű érdekét. így sikkad el annak a nemes harcnak még az emléke is, mely az afgánok szabadságharcának is a mintája, ősanyja, melyért viszont már búza-, olimpiai bojkott és egyéb világre­torzió született. A politika a legsötétebb érdekjáték, a leg­véresebb, legfelelőtlenebb és legveszélyesebb. Ennek lett áldozata a magyar forradalom, hősei és emléke is. De ... amikor a nagyvilágot tetemre hátjuk, saját ügyünk­ben, még inkább egymást kell megkérdeznünk, vajon, ben­nünk miért apadt el a lelkesedés a magyar forradalomért, hőseinkért, akik megteremtették a jobb jövőt, s akiknek vé­re bennünket nyugatra segített? Miért lépünk át nagy elő­kelően azokon a tényeken, és emlékeken, melyek számunk­ra is biztosították a szabad életet? Egyik emigráció sem tud hasonló, emigrációs okul is szol­gáló,­­ tényelemeket felmutatni a nagyvilágnak, mint a magyar. 1945 előtt jogosan és helyesen hittük, hogy az orosz világ invázióját állítjuk meg. Hiszen gyakorlatilag más náció ellen nem harcoltunk a második világháborúban. 1956 ban pedig az egyetlen vasfüggöny­ mögötti rabnemzet vol­tak, mely fegyveresen felkelt a nagy szovjet hatalma és túl­ereje ellen. 1944-ért fasiszták, 56-ért a nagypolitikát elkal­kulált izgágák lettünk. A negyedszázados emlékezés ideje is elkövetkezett. Fakul, szürkül az 56-os dicsőség. A lyukas zászló már nem divat. A hálátlan utódok csak a kamatokat inkasszálják, annak a tőkének a kamatait, mely tőkét az 56-os hősök fizettek éle­­­tükkel a Haza oltárán keresztül a vérrel üzletelő nagyvilág bankjába. Hőseink nemes szellemétől ezúttal csak azt kérjük, bocsás­sanak meg azoknak a gyarlóknak, akik táncmulatságokat fedeznek névtelen sírjaik felett, de ne adjanak felmentést azoknak, akik kihullott vérükből maguknak politikai szeren­csét kovácsolnak. Isten malmai lassan őrölnek! A malomban a történelem forgatja a fogaskerekeket. Ez a történelmi mozgatóerő kí­sértésként hívja tetemre a nagy hősök nemes tetteit. Huszonöt év után, íme, a magyar forradalom hőseinek szelleme igézte meg a lengyel nép jelen forradalmát is. Hisszük, hogy mielőtt az utolsó gyertya fénye is kialszik a hősök néma sírja felett, eljön a becsületesek kora, amikor minden magyar szerte a nagyvilágon térdet hajt az 56-os hősök előtt... mert „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába ont a vért.... „Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor” Ennek jegyében hajtjuk meg az emlékezés zászlaját hőseink előtt. Emlékük legyen áldott! SADAT UTÁN A friss tényállás szerint Sadat egyiptomi elnököt nem a keleten szo­kásos hatalomátvétel okából és céljaira ölték meg, hanem a nemtelen bosszú áll a gyilkosság hátterében. Az „ellenség” állította félre. Ellen­sége pedig volt országán belül a jobb és baloldalon és országán kívül, megszámlálhatatlan, többek között, kivétel nélkül minden arab, sőt, nagyjából valamennyi mohamedán ország, lélekszámban nem messze az egybilliótól. Sadat formaszerűen elnökként és parlamenttel, de a gyakorlatban egy kézzel és egyszemélyben uralta a negyvenmilliós országot. Elődje Nasser, — Naguib generális közbeiktatásával —, detro­­nizálta Faruk királyt, majd Nasser 1970-es halálával Sadat, mint Nas­ser alelnöke lépett be a hatalomba, szovjet háttérrel, az arab világ áldá­sával, de népe nyomora közepette. A nép nyomorából való kivezető utat Sadat az 1972-as félsikerű Izrael elleni támadás után a békében látta és ez a víziója késztette a nevezetes jeruzsálemi útra, majd a US közvetítésével létrejött és ismeretes békepapír aláírására. Ez a béke Amerika minden erőlködése és óriási anyagi segítsége ellenére sem hozta létre a lényeget, a palesztin kérdés megoldását. Főleg ezekből, - benne az izraeli huza­vona miatt - az arab országok, azoknak veze­tői, de az arab nép is egyre ellenségesebbé vált Sadattal szemben és Sadatot az arab világ ellenségének bélyegezték meg. Az 1973-as (Yom Kippur) háború október 6-án vette kezdetét. Sa­dat elnök nyolc év után ezen a napon fejezte be életét és pályafutá­sát. Kísérteties időzítés. Sadat, aki a billiós mohamedán és az olajgaz­dag arab-testvér világ közepében, mint a legnépesebb, legnagyobb tör­ténelmű, de egyben egyik legnyomorultabb ország vezetője ilyen kü­lön uton mert járni, azt igazolja, hogy Sadat egy emberi kolosszus volt a bátorság, és történelmi vízió megtestesítője. Éppen ezért az első kér­dés, ami sírhantjánál felmerül: lesz-e követője, van-e hasonló karizmá­ja bátor ember, aki követni meri és tudja? A megszámlálhatatlan többi és egyéb kérdés közül következőnek talán az jelentkezik: lehet-e az arab világ kellős közepén az évtizedek óta húzott-nyúzott, megoldat­lan palesztin ügy ismeretében változatlanul folytatni Sadat politiká­ját? Sőt ... vajon, Sadat maga folytatta volna-e határidő­ adása nélkül (a Sinai visszaadása után) a békeprocedúrát a palesztin kérdés megfelelő tető alá hozása nélkül? Amerika Sarajevója Kairóban? Ha nem is az, de legalább olyan gon­dok elé állítja az amerikai politikát Sadat távozása, mint 1914-ben Ferencz József császárt és királyt az egyensúlyát vesztett világban a trónörökös meggyilkolásával fellángolt balkáni tűz. Mert a tűz szikrá­ját messziről plántálták Kairóba, legalábbis a parazsat sok helyről és sokezer kilométerről is élesztették. Mi, magyarok kénytelenek vagyunk ezt a tragédiát egy széljegyzettel ellátni: nemcsak az 1956-os magyar forradalom, hanem annak még a 25. évfordulója is a Közép-keleti komplikációk csillagjegyében zajlik le. Az Égi Rendezők biztosan tudják ennek jelentőségét. REAGAN ELNÖK GONDJAI: a hó végén a gazdag­ és szegény országok értekezlete Mexikóban, november 30-án, Genfben érte­kezlet Brezsnyev elnökkel a nuk­leáris lefegyverzésről, az el­­salvadori bizonytalanság, a Kö­zép-keleti káosz, a saudi AWACS ügy, fekete Afrika ultimátuma Amerika Dél-afrikai politikájá­nak megváltoztatására, a Harma­dik Világ támogatás követelése, az amerika-ellenes német tünte­tések, stb. stb. A PACIFIZMUS ÉS SEMLE­GESD­N tüntetések átterjedtek Németországból Angliába, Spa­nyol- és Olaszországba. AZ AFGÁN FŐVÁROSBAN NAPPAL a szovjet az úr, de éj­jel a gerillák, amikoris az orosz bezárkózik a laktanyákba. AZ 1988-as OLIMPIÁSZ DÉL­­KOREA FŐVÁROSÁBAN, SOULBAN LESZ, a téli canadai Calgary ban. HÍREK a nyugtalan világból A PLO (a Palesztin Felszaba­­dítási Szervezet) elnöke, Arafat Japánban történt látogatása után váratlanul a Kínai Népköztársa­ságba ment, ahol hivatalosan fo­gadták. A fogadás, éppen úgy, mint Japánban szokatlanul szí­vélyes volt. Sadat elnök halálá­nak híre útközben érte Arafatot. Nyilatkozata szerint Sadat halála az izraeli béke halálát is jelenti a gyakorlatban. A PLO-nak, — Ara­fat szerint — semmi köze Sadat meggyilkolásához. REAGAN ELNÖK ELREN­DELTE az MX ballisztikus raké­ta és a B.1. szuperbombázó gyártását. 100 MX rakétát (nuk­leáris töltettel) 1000 különböző védett területen fogják tárolni, illetve elhelyezni. A B.1 straté­giai bombázók a jelen B52-es (két évtizedes) típusokat fogják behelyettesíteni. Carter v. elnök főleg a költségek miatt nem fog­lalkozott alkalmazásukkal. A BÍRÓ INKÁBB LEMON­DOTT, mintsem hogy a tör­vényt alkalmazza. „Aki lőfegy­vert használ, bűncselekménye so­rán börtönbe kell mennie.” Ez a törvény nem tetszett egy New Mexikó-i bírónak. — + — HAIG-GROMI­KO második New York-i találkozása öt óra hosszat tartott, de semmilyen eredményt nem hozott. A szov­jet világhódítás-felszabadítás jog­címen a szovjet diktátorság kró­nikus betegsége. A lengyel Solidarity levele a magyar szakszervezetekhez A lengyel Solidarity, azaz a munkássággal szolidáris szakszervezet október 3-án tárgyalta az ipari stb. üzemek munkás-önkormányzatát (a worker self-management law-t). A törvénytervezetet megelőző szak­­szervezeti vita azt juttatta kifejezésre, hogy a munkásság meg akarja szüntetni azt a jelen állapotot, mely szerint az üzemek vezető posztjait a párt­ és a kormány beültetettjei foglalják el. A szakszervezet azt sze­retné, ha saját maga jelölhetné és választhatná meg a hozzáértő szak­emberek közül (azaz saját maga közül) a megfelelő vezetőt. Ez a javas­lat törvényjavaslat formájában kellő módosítással a lengyel parlament elé került, s az a szokásos vita után „kiegyezéses" alapon törvényi szövegezést látott. Erre a sorsdöntő ülésre a Solidarity időközben újra­választott elnöke, Walesa meghívta a vasfüggöny­ mögöttieket is. A vasfüggöny országai közül egyedül a magyar Szakszervezeti Tanács el­nöke, Gáspár Sándor válaszolt. Visszautasította ugyan a részvételt, de — a hivatalos gdanski jelentések szerint, — nem utasította vissza a tár­gyalási készséget Walesával. A világsajtó keresi az okokat, miért éppen a magyar válaszolt. Az egyik okoskodási eredmény:Gáspár a Prágában székelő keleti block­ossz-szakszervezeteinek ezidei elnöke, így lehet, hogy valamennyi vasfüggöny­ mögötti nevében beszélt. A további kö­vetkeztetés: nyilván ez a válasz a szovjet válasza is (a magyarokon ke­resztül), s a szovjet is keresi az invázióból a kiutat, halogatással és tár­gyalásokkal. A kő el van vetve.... ki tudja hol áll meg... A LENGYEL WALESÁT NOBEL DÍJRA JELÖLTÉK A lengyel szakszervezet újra megválasztott elnöke, Walesa, valamint Lord Carrington angol külügyminiszter vezeti az ezévi Nobel díj lis­tát. Carrington a rhodéziai-zimbabwei béke (?) tető alá hozása miatt kapná a­ békedíjat, mely béke kb. olyan, mint a vietnámi, amiért Kis­­singer vette át a békedíjat. A Solidarity 18 napos naggyűlése a coegzisztencia jegyében befeje­ződött, de az utolsó nap az újabb élelmiszer áremelés miatt ismét sztrájkok törtek ki. A 28 EZER ETHIÓPIAI zsidó­ság sokat szenved Mengistu szoci­alista királysága alatt, de senki nem segít rajtuk. IRÁNBAN A PAPI URALOM valóságos emberirtást hajt végre. A Sah rendőrsége angyal volt a jelen klerikális tömeggyilkossá­­gokhoz képest.

Next