Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1913
mellett a VI. osztály tanulói a földtani intézetet, a Nemzeti Múzeum ásványtani osztályát és a mezőgazdasági múzeumot tanulmányozták. A múlt évi aldunai kirándulást, mely intézetünk negyedik nagyobb tanulmányi kirándulása volt, az egyik vezető tanár, Sárkány József, a következőkben ismerteti: Az 1913. jun. 22—27.-ig tartott aldunai tanulmányi kirándulás útiránya: Marilla, Alduna, Herkulesfürdő, Temesvár és Szeged. Vezető tanárok: Haerter Ádám és Sárkány József. Az előzetesen gondosan megbeszélt és kellően előkészített kirándulásban 30 tanuló és 10 önként csatlakozó vendég vett részt. Jun. 22.-én 1/2 10 órakor indult a kiránduló csapat érdekes útjára. Vonatunk este 7 óra után érkezett Oraviczabányára, hol a reánk várakozó fogatokra ülve vidám hangulatban késő este érkeztünk meg a festői szép vidéken fekvő Marillafürdőre. Jun. 23.-án tanulóink a szakadó eső mellett is élvezték a 714 méter magasságban fekvő klimatikus gyógyhely ünnepies csendjét s a fürdő pompás sétaútjait. Az e napra tervbe vett stájerlakaninai út az aninai vörhenyjárvány miatt, melyről csak Oraviczabányán értesültünk, elmaradt s ezért délután a kényelmes hegyi úton gyalogszerrel ismét visszatértünk a 7 km. távolságra eső Oraviczabányára, hol Csefkó Gyula polg. isk. tanár úr kalauzolása mellett megtekintettük az érdekes fekvésű bányavárost, az áll. polgári fiúiskolát és az internátust. Jún. 24.-én reggel indultunk a világ egyik legszebb útjának, a Magyar Áldanának megtekintésére. Báziásnál hajóra szállva, gyönyörű időben, feszült várakozással, szinte elszorult szívvel néztünk útunk folytatása elé, mert 120 km. távolságban elénk tárult a Duna legszebb, tájképileg legváltozatosabb szakasza. A Duna szabad folyásának Ó-Moldvánál van az első kiterjedtebb akadálya, a folyam medre itt mintegy 9 km. hosszúságban sziklaháton vonul végig, mely a mintegy 50 km. hosszú Moldovai szigetet alkotja. A sziget alsó csúcsánál tölcsérszerűleg összeszorul a Duna mintegy 400 méterre s itt szomorkodik a boszorkányok pihenője, a Babakáj szikla. Itt van tulajdonképen az egész Aldunának kulcsa. Jól tudták és hasznukra is fordították ezt a hadviselő népek; a hegytetőről a magyar királyok egykori hatalmát hirdető Szentlászlóvár romjai tekintenek alá, a szerb parton pedig Galambóczvár (Golubac) festői romja regél az idők múlásáról, a magyar-török hadviselés annyi véres és hősi emlékéről. A Sztenkaszirtnél benyomuló gránitvonal valóságos küszöböt alkot s okozza az első zuhatagot, a Sztenkát. Az Alduna legveszedelmesebb szakaszát Drenkova állomásnál érjük