Czegléd, 1885 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-02 / 31. szám
Harmadik évfolyam 1885. 31-fős szám. Czegléd, Augusztus 2. Előfizetési díj : Helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre . . . . 4 frt. — Fél évre...................2 frt. — Negyedévre .... 1 frt. — Egyes szám ára 10 kr. Szerkesztőség: I. kerület 94. sz. a. vasut-utczán. Ide a szerkesztőhöz küldendők a kéziratok és mindennemű hirdetmények. — Kéziratok vissza nem adatnak. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. Megjelenik hetenkint egyszer Vasárnap. Hirdetmények: Egy hasábos petit sor 15 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél tetemes ál-leengedés. Minden beiktatásnál külön 30 kr. bélyegdíj előre fizetendő. (Hirdetményt még szombaton délelőtt is elfogad e lap) Nyílttérben megjelenő közlemények minden sora 35 krajczár, a reclamációk a kiadóhivatalhoz küldendők. Gyümölcs termelésünk. Szembetűnő vagyoni jóllét, sőt erkölcsi szelidülése is az egyes vidékek vagy helységek lakóinak ott van, hol a gazdálkodás mellett a gyümölcs tenyésztés magasabb fokra emelkedett; s azon haszon és gyönyör, mely egyeseknek ügyesség és tárgy szeretettel ápolt gyümölcsöseik látásakor még a legmüveletlenebb embert is csiklandoztatja: oly tények, melyeket meg nem érteni, szánakozásra málló jel volna. Ha a gazdát vesszük, ennek minden lehellete, szivének minden ütése a haszon utáni esdeklés. S mégis hogy van — mit fájdalom tagadni alig lehet! — hogy a gazdák között olyan kevés található, ki saját érdekét felfogva, önmagának és utódainak ez után is jövedelmi forrást igyekeznék nyitni ?! E kérdésnek általánosságban való megvitatását másokra bízzuk. — Most csak a gyümölcsészet körébe szorítkozva igyekszem felmutatni az okszerű gyümölcstermeléssel elérhető anyagi és erkölcsi hasznot, mely e város egyeseire és közönségére oly jótékonyan hathatna. És mi fő, csak nem ingyen. Gyümölcs termelésből az egyes gazdára vagy magára a városra háramló tetemes hasznot részletekbe kimutatni véleményünk szerint felesleges, elégnek tartjuk a szomszéd városokra N.-Kőrös, Kecskemét hivatkozni. Nem kételkedünk, hogy mindenki ismeri azt a forgalmat és jövedelmet, melyet e két város egyesei a gyümölcstermelés folytán elérnek. De nem csak magánérdekből, hanem nemzetgazdasági szempontból óhajtandó a gyümölcstenyésztésnek nemcsak itt, hanem országszerte való felvirágoztatása, mint az okszerű gazdálkodás egyik igen jövedelmező ágának úgy mennyiség mint minőség tekintetében. Ki közgazdaságunk s igy anyagi érdekeink előmozdítása iránt érdeklődik, lehetetlen, hogy ne érdeklődjék azon eszközök iránt is, melyekkel azon segíthetünk. Ezen eszközök között vannak olyanok is, melyek költségesek, nagy befektetést és hosszú időt kívánnak, míg az egyeseket jólléthez vezetik; de vannak olyanok is, melyek kevés költséggel s aránylag rövid idő alatt a kezdeményezőnek is, de az utódoknak bizonyosan szép anyagi hasznot hozand s a közerkölcsiséget nagy mértékben javítja. Ilyen jövedelmező általános gazdasági mellék foglalkozásnak a gyümölcstermelésnek kellene lenni Czegléden ,s, hol ahol a szükséges talaj és égalji viszonyok meg vannak s az általános érdeklődésben sincs hiány egészben. Tudom ugyan, hogy sokan mondják: „nem arra való a talajunk, meg van is nekünk gyümölcsünk, aztán minek ültessünk, úgy se tudjuk ha termés van — eladni. Nem helyes gondolkozás az ilyen, a jó és nemes gyümölcsöt mindig lehet téliesíteni, van annak mindig piacza és kelendősége, csak tudjuk azt piaczképesen előállítani s oly mennyiségben, hogy ha egy nagy városi gyümölcskereskedő egy jó fajból százakra menő mázsát rendel meg, azt kiszolgálni tudjuk. Miért van a kecskeméti és a.-kőrösi gyümölcsnek piacra és jó ára, hisz ezen városok talaj és égalji viszonyai azonosak a miénkkel ? Azért, mert piaczképes jó és nemes fajokat tenyésztenek s úgy kezelik, hogy Bécs vagy Berlinben is úgy néznek ki, mintha akkor szednék le a fáról. Lássunk e téren is utána jövedelmünk emelésének, amit a múltban a körülménye miatt elmulasztottunk, igyekezzünk helyre tolni — fogjunk hozzá az okszerű csomó termeléshez, mint gazdaságunk egyik jövedemező ágához. A „CZEGLÉD“ TÁRCZÁJA. (Folyt, és vége.) Van valami a dologban, hogy az érzelmek nagyobb hatása alatt vagyunk akkor, ha hegymagaslatokra fölemelkedve széttekintünk. Szemünk nagyobb teljét látja a hegyvidék szépségeinek. Zigzeg utak vezetnek fel a Nowy emlékhez egy sziklás hegy nyújtvány legmagasabb pontjára. Aki nem sajnálja fáradságát, hálásan jutalmazza meg a szép kilátás, mely odafenn várakozik reá. Az útmelléken zöld levelek közzül földi eprek piros fejecskéi kandikáltak ki, hogy a szép szinti ciklámenek illatárjával versenyezhessenek. Szedtünk ebből, szedtünk abból is. A ciklámen csokrokat a hölgyeknek adtuk. Ha már az illatos virágosat letöri kapzsi kéz, haljon a meg lassú halállal női kebleken. Fölérünk. Fejünk fölött még magasabban emelkedik kemény szikláról a Nowy emlék. Ritka embernek jut a szerencse, hogy éltében emeljenek már neki oszlopot. Nowy szerencsés ember. Szereti betegeit, bár ő maga a legnagyobb beteg. A Nowy-Stein alapja hála. Szépen látszik innen Grácz, közepén emelkedik várhegye, melyet lombos erdő környez. Jó szem távcső nélkül is kiveszi. A másik oldalon megvilágítja a nap a távol Wimpfen kastélyt, kiemeli a Klamm és római út egyes részleteit s bearanyozza a Schuld tar fejét. Látszik az a sok gyümölcsös kert, mely a griczi országutat szegélyezi, míg a távol hegymagaslaton Mária Trost temploma kandikál ki sűrű fenyő lombok közzül. Gyönyörű panoráma ez, mely többszöri látás után is még mindig tetszik. Talán minél többször látjuk, annál jobban tetszik. Magas Schökl! Te vagy a gráczvidékiek magas Tátrája. A radegundi fürdővendégek szeme előtt állsz folytonosan, időjósa is vagy azoknak; ha a felhők főkötőbe burkolják tar fejedet, azt jósolod, hogy holnap rossz idő lesz. Mégis hozzád, ki folyton velünk vagy, kevesen látogatnak fel. Csak egy elhízott gráczi kereskedő volt állandó hived. Azt hitte megsoványkodik, ha a hidegvizes lepedőből hozzád felszalad mindennap. Több százados fenyő és hársfa árnya közelében magános sírdomb áll, kis fakereszttel, felírás nélkül. Mikor a nyugalom e kies helye mellett vitt el utam, mindig kiváncsi voltam: kit rejthet e titokzatos sír magában? miért temették ide azt, ki a zöld hant alatt aluszsza örök álmát ? Senki sem tudott ezek felől felvilágosítást adni. Egyre meredekebb lesz az út s jól esik megpihenni a stájer Gebirgs-Verein Schökl házánál. Friss vaj, tejfölös aludt tej a szikla pinczéből, jó méz alpesi virágokból, mindig készen állnak itt azok számára, kik felfáradnak. Minthogy pedig sok minden érdekli az embert ha ráér, az ajtón függő házi szabályokból leolvashatja a következőket: „Kommens herein, bei mir ist gut heim, Ich habe gute Speisen, von allen das beste. Ich habe guten Braten, Rindfleisch und Kren. Der kein Geld in Beutel hat, der kann gleich wieder gehn“. Tehát itt is úgy van mint egyébütt. Akinek nincs pénze, annak már nem is kell tovább olvasni a házi szabályok folytatását: „Ich habe guten Schnaps, Bier und Wein, Da kann mann auch lustig und fröhlich sein, Aber nicht streiten und raufen Und mit der Zecht davon laufen.“ Toute comme chez nous, de azért a pinczések hiányában sürgölődő vendéglős számláján nem kell szörnyűködnöd, mint Svájcz hasonló helyein, mert az olcsóság inkább meglep. Régi dolog az, aki olcsón akar hegyvidéken tartózkodni, menjen Stájerországba Vagy Tirolba. Olcsóbban él, mint honn. Kis pihenés s felfrissülés után társaságunk festői csoportban gyülekezőg a legnehezebb utat megtegye. Szétszórt körökon. — melyeket sokszoros zivatarok téptek le Schökl mész és gránit szikláiról — visz fel A kilátás mindinkább hálásabb lesz. . Elmaradt a 3-ik Schökl kereszt is s f . stájerországi hegycsoportra szép kilátás nyilt. Odább egy mély sziklatorok vonja magára figyelmünket, az úgynevezett „Schneeloch“. Még nyáron is hó és jeget tartott hideg szájában. Nem egy szép jégbarlang rejlik-e az ismeretlen mélyégben ? Itt éppen a dobsinai jégbarlang magasságán állunk. A sziklaüregbe dobált kövek tomba zuhogással hullanak sziklafalról sziklafalra, végre már semmi hang sem emelkedett a mélységből, mely csak 60 ölig ismeretes. A vezető arra intett, hogy ne dobáljunk be több követ, mert odalent a mélységben boszorkányok főznek s ha eltörjük fazekukat, akkor aztán nem érünk fel ma a Schökl tetejére, mert a boszorkányok haragjukban rémítő zivatarokat szoktak támasztani. Olyan idő is volt a népéletben, mikor nem mosolyogtak az ilyen beszédnek, sőt Gleichenbergben boszorkány törvényszéket is áslttak fel. A legmagasabb csúcs alatt, védett helyen nős tourista ház áll, melyben már drágábban fa a vizet, mint a tejet. Minden oldalról zöld pázs esik a tekintet a csinos faházból, mely jó menedé nyújt e helyen, hol madár sem jár. Több száz és még most is viruló fenyőfa áll a házikó közelés azt mondják 359 éves volna, szélesen kiterjes"A gallyaival hivólag int felénk, mintha csak azt látszanék tudtára adni a fáradtan érkezőnek, hogy T ten hozta. Innét még negyedórányira van a hegy tét mely keletnek meredek esést képez, mig a tető másikság. Messzire lát el a szem a 4545 lábnyi magzatról s jó távcsövek még magyarországi hegye is vonnak a láthatárba. E pontról látcsövezte Naleon is Gráczot, mikor ostromolta. Magasra szállt már fel a nap tüzes korong a távol hegycsúcsok mégis ködben vesztek el. Válasz Paedagogus urnak. " Midőn szerény értekezésem a lapkői ...... rebocsátottam, egyáltalában nem gondoltam arra, hogy bárkit is meggyőződésétől eltántorítsak, annál kevésbbé volt szándékom a czeglédi ev.ref. Egyháztanácsot határozatától eltéríteni. Az Egyháztanács, midőn a két tanítói állomást netanítóknak adta, mindenesetre jól megfontolta mit tesz; ez ellen tehát nekemr