Ceglédi Függetlenség, 1939 (22. évfolyam, 1-54. szám)

1939-01-01 / 1. szám

4. oldal Hideg vonaton tették meg az utat a második ünnep éjszaká­ján az utasok az éjféli debreceni személyen. Tekintve, hogy Cegléden állt meg először, itt robbantak ki az indulatok olyan förgeteges erővel, hogyha a Máv­ felelős tényezői ott lettek volna, saját fülükkel is hallhattak volna a sok karácsonyi jókívánságot, melyet a más­kor békés utasok most szusz nélkül hadartak a sok didergésért. Fokozta a bajt, hogy az éjféli vonat késett, mindjárt tovább indult, így sem a fűtés rendbehozására, sem melegebb kocsi­ba átszállásra nem volt idő, így tovább fáztak — ki tudja meddig — azok az utasok, akik 300 kilométeres útra fizettek. Hát ez nem való. Pontosan a legnagyobb forgalom és a leg­nagyobb hideg idején jobban ügyelhet a Máv erre illetékes szerve, mert az utasoknak, ha már busás összeget fizetnek érte, joguk van ahhoz, hogy ne megfagyva és dideregve tegyék meg az utat, legalább karácsony ünnepén, amikor szeretetről és békés melegről beszélünk. Ezt az esetet nagyon a figyelmébe ajánljuk a Máé­nak. — ÁTHEL­YEZÉSEK a rendőrségen. A Fel­vidék egy részének visszacsatolásával, a visz­­szacsatolt részeken a polgári közigazgatás élet­belépésével várható volt, hogy az általános rendőrségi áthelyezésekből Ceglédet is érzékeny veszteség érinti, amennyiben több kipróbált­­ munkaerőt elvisznek a rendőrségről. A ceglédi rendőrséget érintő áthelyezések a napokban érkeztek Ceglédre, három áthelyezésről szól­nak. Az előléptetés számba menő áthelyezés Dr. Balázs Károly rendőr tanácsosé, akit Lo­soncra rendeltek szolgálattételre, ahol a ren­dőrség vezetője lesz. Dr. Balázs Károly áthelye­zését nemcsak Cegléd társadalma fájlalja és őrzi kedvelt személyisége, szolgálatkészsége és előzékeny modora miatt, hanem a helyi front­harcosok is a legagilisabb pártfogót veszítik el benne. A helyi rendőrség pedig egy pontos, kötelességtudó munkaerőt. Ugyancsak elhelyez­ték a detektívtestület legfiatalabb tagját: vitéz Székassy László detektív gyakornokot, aki csak egy félévig működött Cegléden. Új állomáshe­lye Rimaszombat. A harmadik áthelyezés Ha­lász Dénes áthelyezése:­­olsvára. Halász Dé­nes ceglédi benszülött néhány éve, hogy a rendőrségre került, a segédhivatalban dolgo­zott. Az áthelyezések azonnali hatályúak, így a napokban mindhárom áthelyezett búcsút­­ mond Cegléd városának és elfoglalja új, felelős­ségteljes állomáshelyét. Egyelőre bizonytalan, hogy kiket rendelnek az áthelyezettek helyébe és az sem került még nyilvánosságra, hogy az új helyzetben milyen lesz az átcsoportosítás.­­ Megdrágult a Romániába szóló levelek dí­ja. A postavezérigazgatóság közli, hogy a ro­mán posta az 1938. év végével felmondta a leve­lek és a levelezőlapok kedvezményes dija szál­lítására vonatkozó megállapodást. Ennélfogva január 1-től a Romániába szóló levelek díja 20 grammig az eddigi 32 fillér helyett 40 fil­lér lesz. Minden további 20 gramm vagy ennek töredéke még 20 fillér. A levelezőlapok díja az eddigi 16 fillér helyett 20 fillér. — AZ IDÉN IS KAPUNK forgalmiadósegélyt. A legutóbbi közgyűlésen már bevételnek fel­számolták, mert hosszú vita után ugyan, de mégis kapunk ezidén forgalmiadósegélyt. Dr. Sárkány Gyula polgármester a múlt héten tár­gyalt ez ügyben a minisztériumban, ahol még nem fizették ki az előre ígért 10 ezer pengőt, mivel valószínű, hogy felemelik 18 ezer pen­gőre. Ugyancsak 10 ezer pengőt kapott a város a Földmivelésügyi Mini­stériumtól segélyképen a hűtőház építési költségeihez, mindezekre az összegekre nagy szükség van, ha a 87.000 pen­gős pótköltségvetésre gondolunk, melynek így meg­van a fedezete. — A város rendőrségi hozzájárulása. Tudva­levő, hogy Cegléd hosszú időn keresztül nem fizette a belügyminisztériumnak a rendőrségi hozzájárulást, ami felszaporodott idáig 238 ezer pengőre. Az összeget már sürgeti a belügymi­nisztérium, azonban megadta azt a kedvezményt, hogyha 10 év alatt letörlesztjük tartozásainkat, nem számít kamatot, sőt, ha ebben az évben törlesztjük az esedékes összeget,­­ az ese­dékes összeg egyharmadát, kb. 8 ezer pengőt visszaad a városnak. Itt is szerencsénk volt. A legutóbbi közgyűlésen már felhatalmazást is szavaztak az idei esedékes összeg kifizetésére, úgyhogy nyolcezer pengőt itt is keresett Ceg­léd, melynek ugyanis helye volna a pótköltség­vetésben. Más vidéki városok ezt nem tudják könnyen elérni, most az év v­égén, amikor majd­nem mindenhol üres a kassza. — Mi hoz jó szerencsét az i­j esztendőre? és mit követtek el egy év alatt Guineától­ New-Yorkig a tenger mai kalózai? Ezekre a kérdésekre felel Tolnai Világlapja rendkívül gazdag és érdekes tartalmú legújabb száma. Tolnai V­iláglapja egy száma 20 fillér. — Megszűnt két ceglédi újság. Az új enge­délyezés okmányát karácsonyi ajándék formá­jában kapták meg Cegléden a laptulajdon­osok a múlt hét végén és ezzel eldőlt a várva-várt kérdés, hogy mely lapok maradnak meg váro­sunkban továbbra is. Így mai számunk már az új engedély alapján jelenik meg továbbra is hetenként, nyolc oldalon. Lapunkba olvadt a Ceglédi Napló teljesen. Lapunkon kívül enge­délyt kapott még két ceglédi újság, nem kapta meg az engedélyt ellenben a Ceglédi Közlöny, melyet eddig Koltai József főjegyző szerkesz­tett. Lapunk mai számával belépünk így a XXI. évfolyamba és akkor, midőn az egész ország­ban megritkultak soraink. Terjedelmünk állan­dóan nyolc oldal lesz, a régi 10 filléres áron. — f­eles­égképző-tanf­oly­am. Mint a múlt szá­munkban már hírül adtuk, Cegléden feleség­­képző-tanfolyamot terveznek, melynek divatja külföldről került hozzánk, de Magyarországon talán csak Kecskeméten volt rendezve és Nagy­kőrösön. A tanfolyamot minden leány végig­hallgathatja, ajánlatos volna azonban, hogy né­hány asszony is látogassa, aki eddig nagyon helytelenül fogta fel házasságát, amikor arra gondolt, hogy az semmi másra nem való, mint a költségesebb divatozásra, szabad kártya-dél­utánokra, pincsikutyák gondozására és minden­re másra, csak épen feleség, anyának ne kelljen lennie. A női társadalom végre rájött, hogy nem a csókálló ajakrúzzzsal, vérvörös körmökkel és legújabb divattal lehet hódítani, hanem házias­sággal és avval, hogy tudunk rendes ebédet is főzni és a házat rendben tartani. A női hi­vatás elfajulását jelentő zűr­zavarban épen a női­ társadalomtól jólesik ez a józan gondolat, mert akkor jött, midőn kenyeret talált sok if­jú, aki bátrabban fog a családalapításhoz, mert valóban nagy a remény így, hogy az anya­könyvtől és a papon keresztül az út a meleg családi fészekhez vezet, nem pedig az ügyvéd­hez, a­­tárgyalóterembe, a költséges és szomorú válóperhez. ( — Színésznők és színészek legérdekesebb pillanatai a színpadon. Rendkívül érdekes cik­ket közöl erről a Délibáb új száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. A Délibáb egy száma 20 fillér. — CÍMADOMÁNYOZÁS. A Dunamelléki ref. Egyházkerület püspöke Megyery Endre ceglédi tanítót igazgatói címmel tüntette ki kiváló be­­váló pedagógiai munkásságának elismeréséül. A kitüntető és megérdemelt karácsonyi ajándék­hoz gratulálunk. CEGLÉDI FÜGGETLENSÉG 1939. január 1. Házalókban sohasem volt hiány, különösen így a téli időben, szinte állandó rov­atot lehetne vezetni ezekről, mint ahogy sok esetben tettünk is ész­revételt már és most is tennünk kell. A külön­féle ügynökök inváziója van most Cegléden, nevetséges és vásári cikkekkel és olyan arro­gáns fellépéssel, hogy állandó a panasz. Hi­ába van kiírva a házak kapuján, irodaajtó­kon, hogy — ügynököket nem fogadunk — azok meg sem nézik, erőszakosan betolakodnak, mindenhová és rabolják az idejét félóráig, egy­­óráig is a dolgozó embereknek. Valamit ten­ni kell egyszer már ezek ellen, valami olyan gyökeres megoldást kitalálni, hogy megszaba­duljon a lakosság, melyre rátukmálják az érték­telenül felesleges vásári holmikat, azután meg nevetnek a markukba. Ezeknek a holmiknak nagy része lopásból jön­ össze, könnyen, az ára is könnyen szalad. Valamit ki kell, hogy találjon a hatóság egyszer már, hogy megsza­baduljon a lakosság ezektől a bizony­talan múl­tú és célú csavargóktól. A kivételnek tiszte­let.... ­ Halálra forrázott egy két és féléves kis­leányt a vigyázatlanság. Karácsony másnapján disznót vágott sógora segítségével Pető Ferenc 28 éves nős napszámos, Hársfa­ u. 3. sz. alatti ceglédi lakos. Délután 4 óra körül megjelent a munkahelyen Pető Ilona kettő és féléves kis­leány és ott forgolódott szülei körül, ahol épen előbb helyezték a földre a hurkafőzéshez hasz­nált forró adalevet. Egy óvatlan pillanatban, a kisleány háttal indult kifelé, megbotlott va­lamiben és olyan szerencsétlenül zuhant hátra, hogy beleesett a forró lébe és orvosi megálla­pítás szerint súlyos égési sebeket szenvedett a hátán, mellkasán és két lábán. Orvosokz is vit­ték, később a kórházba is kiszállították, az élet­nek azonban már megmenteni nem lehetett, szív­bénulásban szerdán meghalt Pető Ilonka. Az eset következtében I.—11. fokú égési sebe­ket szenvedett. A hatóság a végzetes, gondatlan­ság miatti szerencsétlenség ügyéb­en eljárást in­dított a felelősség megállapítására. — Mikor kövezik ki az Alszighy-utat ?! A legutóbbi közgyűlésen szóvátett, de anyagtorló­dás miatt múlt heti számunkból kimaradt jogos panaszt most hangoztatjuk és intézzük az illeté­kesekhez. Az Alszeghy-út olyan forgalmas ut­cája a városnak, épen ezért annak kövezetlen­­sége miatt olyan jogos panaszok hallatszanak, hogy megfigyelésre és megfontolásra érdemes. Hetipiacos napokon és vasárnapokon végtelen kocsisorok és a gyalogjárók hosszú sora járja, természetesen sáros, esős napokon nem a leg­nagyobb élvezettel. A végén egy forgalmas malom, ami szintén jogossá teszi a kikövezést. Általában Cegléden a malmokhoz kövezett utak vezetnek, csak épen az Alszeghy­ úti malomhoz vezet egy oldalról kövezett út, a Bercsényi­ út­­ról. Mit csináljanak például nagy esőzés után az ellenkező­ lóoldal felől közeledők?! Kerüljenek előbb a városba, hogy oda tudjanak jutni?! Mert azon az úton lehetetlen a közlekedés. És a gyalogjárók: az ember bokáig sáros, nem be­szélve a két oldalt összekötő átjárókról, ahol még lehetetlenebb a helyzet. Minden helyes­lésünk Józsa Imre városi képviselő­é, aki ezt szó­vétette, s akivel együtt mi ajánlatosnak tar­tanánk az egyik legforgalmasabb ceglédi utcá­nak, az Alszeghy­ útnak a kikövezését. — Országos Művészi Fényképkiállítás. A még november végére tervezett nagyszabású fényképkiállítást eltolták január végére, az új országos kiállítás ideje: 1939. jan. 30.-tól febr. 6-ig . kizárólag. A rendezőség most meghívja a megnagyobbodott Csonkamagyarország minden amatőr és szakfényképészét. A kiállítás részle­tes feltételei és nevezési lapjai igényelhetők ifj. Kaczur Pálnál, Cegléd, Székely­ u. 27.

Next