Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-09-26 / 78. szám
Czegléd, 1920. II. évfolyam, 78-ik szám. VdSyMt&Pf szeptember 26 POLITIKAI LAP ITS MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös tér, régi Járásbiróségi épület FelaSSi szerkesztet KOLOFONT JÓZSEF Előfizetési dij: egész évre S3 K, 541,évre 40 K, negyedévre 20 ti. a Egyes számára 1 X Nyiztér gsrmsnd sera S K cs 30 A Putrisarok. Valamikor a sivárság tanyája volt, ma azonban, hosszú évsorozat gondos kezelése következtében már mint rendes termőföld szerepel, ha nem is első helyen, de mégis mint olyan, komoly figyelembe jön. A Putrisarokra nézve a városi közgyűlés azt határozta, hogy ott erdőt létesít, mely pár évtized múlva a lakosság tüzifaszükségletének fedezésére szolgál. A birtok közel 1000 kishold, gazdasági művelésre kevésbbé alkalmas, de erdőnek teljesen megfelelő, természetesen a talaj minősége szerint változó alkalmas fákkal beültetve. Most az uradalom a birtokot 7 évre haszonbérbe adni készül. A hírre több érdekcsoport alakulásáról hallunk, mely csoportok azt bérbevenni s maguk között parcellázva elosztani készülnek. Mindenesetre helyes dolog, hogy igyekeznek az emberek segíteni magukon s azok, akiknek földjük nincs, földet akarnak szerezni, ha legalább haszonbérletre is. A birtok több kézen többet fog teremni, több kapásveteményt s több jószágot is lehet nevelni rajta. Fontos ez nemcsak az egyesek, hanem az összesség szempontjából is. Azonban nem szabad feledni azt a nagy horderejű igényt sem, ami a tüzelőfa biztosítását jelenti. Hogy mit jelent a tüzelőhiány, mily nyomorúságot, milyenséget, azt már ime harmadik éve tapasztaljuk , hogy ezzel szemben mit jelent egy ezerholdas erdő, az a jövő színes álma csak, a jelenben csak sóvárgást keltő tapasztalataink vannak, ha Kőrösre s Kecskemétre gondolunk. A magánerdők kényszerű létesítése úgy is elhalasztódott s tüzelőfát csak az erdőből nyerhetünk majd. Arra pedig alkalmasabb területünk nincs — legalább oly értelemben, hogy a mezőgazdasági termeléstől elvonni ez a terület jár a legkevesebb azonnali veszteséggel. Tehát ne gondoljuk arra, hogy a birtokon olyan állapot keletkezzék, hogy az az edősítés számára hozzáférhető ne legyen. Ellenkezőleg az volna a teendő, hogy azt már most biztosítani kell a közlakosság számára s mindnyájunk javára szolgáló erdősítés céljára. Evégből a vétel iránt sürgős lépéseket kell tenni s rögtön megalapozni a városi erdőt. Azt mindenkinek be kell látnia, hogy ez a jövőre fontos kihatással bíró elhatározás nem eshetik egyesek — bár igaz — érdekeinek áldozatul. Nem szabad a város egyetlen polgárának sem az ő külön érdekét a közérdeknek elébe helyezni, de viszont azok, akik a közérdek szolgálatára vannak rendelve, nem tehetik, hogy meghajoljanak az egyéni érdekek, egyes kívánságok előtt. Ha azonban van rá mód, a birtokot mindenesetre meg kell szerezni erdőnek s azzal kapcsolatban úgy kezelni, hogy egyesek a mai sanyarú időkben termelés által segítsenek magukon és a közellátáson, azt a módot meg kell keresni és alkalmazni. Ezáltal az erdő is létesülne s jövőre biztosítanák a város faszükségletének egy jelentős részét, de ha most az erdősítés foganatbavételétől bármi okból elállanánk, akkor HÍREK — Az uj külügyminiszter. A kormányzó gróf Csáky Imrét nevezte ki külügyminiszterré. Az uj külügyminiszter régi ember a külpolitikában s őnála a külügyi tárca a legavatottabb kezekben van. — Zászlószentelés. A czeglédi gyalogezred ezredzászlaját, melyet a város közönsége oly szeretettel adott át az ezrednek — október 3-ikán szentelik fel örkénytáborban nagy katonai ünnepségek közepette. A felszentelési ünnepségen minden valószínűleg Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága is megjelenik. A város küldöttség útján képviselteti magát az ünnepségen. Mi is elküldjük üdvözletünket. A honszeretet vezesse a büszke zászlót diadalról diadalra. — Történelmi és nemzetvédelmi előadás. Palotás Fausztin ezredes hétfőn délelőtt 10 órakor az Uránia helyiségében történeti és nemzetvédelmi előadást tart. Az előadáson megjelenik a katonaság s a polgárság megjelenését is szívesen kérik. Palotás ezredes hasonló szellemben már sok vidéki városban tartott előadásokat, mindenütt nagy érdeklődést keltett s a hallgatóság hazafias érzésére mély érzést gyakorolt. Felhívjuk a közönség figyelmét a maga nemében külön érdekességgel biró előadásra. Bár közönségünk hazafiasságáról meg vagyunk győződve, de annak dacára is ilyen előadások csak erősítőleg hatnak lelkünkre.— A középiskolák új tantárgyai. Haller István kultuszminiszter három igen jelentős rendeletet adott ki, amelyekkel a nemzeti nevelést kívánja szolgálni. Az első rendelettel kötelezővé teszi a gyorsírás tanítását a középiskolák negyedik osztályában. A második rendelet a gyermek művészi és nemzeti érzésének együttes felkeltését célozza azzal, hogy az iskolák első és második osztályában kötelező tantárgyként vezeti be az énektanítást oly módon, hogy a magyar dalok kapcsán a hangjegyírást és olvasást kell a fiatal gyermekekkel megismertetni. A harmadik rendelet értelmében a közgazdaságtan már a gimnázium és a reáliskola harmadik osztályában kap helyet éspedig a történelemmel kapcsolatosan kell tanítani heti egy órában, míg a földrajztérkép megismerésére való részét heti három órában. Ugyane rendelet szerint a IV. osztályban heti egy órán át jogi ismereteket tanul az ifjú ugyancsak a történelemmel kapcsolatban, míg a politikai földrajz ezentúl teljesen önálló tantárgy lesz. A közgazdaságtan és ezzel szoros összefüggésben a társadalomtudomány a nyolcadik osztály tárgyai között kap helyet, míg a földrajz ezentúl a középiskola hetedik osztályában is kötelező tárgy lesz éspedig az egyetemes történelemben összefüggő előadásban. A Házasság: Zakar Ferenc kereskedő és Dobos Mariska folyó hó 25-én házasságot kötöttek. — Néhány szó a városi takarékpénztár felállításához. Egy kérést intézek a polgármester úrhoz itt a nyilvánosság előtt. Mivel azt látom, hogy a városi takarékpénztár ügye lassan halad, az előkészítő bizottságban találom a hibát, amely nem elég lelkes harcosa az ügynek. Anélkül, hogy egyesek eddigi működését bírálni akarnám, az a kérésem a polgármester úrhoz, hogy a bizottság új összeállítását javasolja az illetékes faktornak, ha egyezik felfogása az enyémmel, akkor olyan tagokat kell oda behozni, akik nem néznek se jobbra, se balra, hanem minden más tekintetet félretéve, tűzönvizén keresztül azon dolgoznak, hogy a takarékpénztár mielőbb felállittassék. Ifj. Kádas Mihály. — Az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének szept. 12-én tartott szüreti mulatságát részint szőlő- és gyümölcsadományokkal, részint kocsiknak díjtalan átengedésével elősegítették: a Hengermalom igazgatósága, a fogházigazgatóság, Szabó Gyula, Raffai Béla, Cseh Licuska, Csőke Etelka, Váródi József, Kemény Árpád, Asztalos Béla, Jures Mihály, Csicsa Terike, Farkas Mariska, Józsa Mancika, Demkő Julcsika, Öregdi Mariska, és Szelecki János, ezenkívül felülfizettek: dr. Király Lajos 100 K, N. N. 65 K, Mester Elek és N. N. 35—35 K, Szabó Pál 30 K, Zakar és Móca 20 K, N. N. 10 K. A szíves adakozóknak, felülfizetőknek és az összes közreműködőknek ezúton mond hálás köszönetet a rendezőség. — Gazdasági vasutak. A tápiószentmártoni vasút építési ügyében október első napjaiban értekezlet lesz, amelyen a helybeli és vidéki érdekség vesz részt. — A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés a kulturtörvéyek után elfogadta a házhelyekről szóló törvényt, azután tárgyalja a népszámlálási, az indemnitási és a vagyonátruházási illetéktörvényeket, október 10-edikétől kezdődőleg 3 heti szünet következik, azután tárgyalja a földbirtokreform törvényt, a költségvetést, a bolsevizmus elleni védekezés, az italmérési és trafik jog szabályozásáról szóló törvényeket. Mindezeket és még néhány új törvényt még ez évben szándékozik a kormány megszavaztatni. — Mindent kivisznek. A miniszterelnök általános kiviteli lázról panaszkodott. Ezt itt is tapasztaljuk. A gyümölcsöt, bort külföldre viszik, a gabonát valószinüleg kilopkodták a zsidók, akik külföldön lerontják a pénzünket s itthon összeszednek mindent, ami kivihető s azután a mindenéből kifosztott ország pénzét tovább rontják. — Zsidó üzlet, zsidó politika. — Csempészkedés. Nemcsak a határokon, hanem az egész országban általános a csempészkedés, a háború alatt is elhatalmasodtak már mindenféle visszaélések, de most már olyan mérveket öltött, hogy az minden eddigi tapasztalatot felülmúl. A dohány immár rendes forgalom tárgya s alig mutatnak a csempészek valamelyes nagyobb óvatosságot. A csendőrség, rendőrség s pénzügyőrség a legszigorúbb utasításokat kapja, azonban — úgy látszik — nem fejtenek ki kellő erélyt. Ez pedig a közönségre is felette káros, mert hozzászokik a tilos utakon való járáshoz s utoljára mégis csak megadja az árát. A belföldi csempészkedés a rend helyreálltának legnagyobb akadálya, az egyetlen kínálkozó alkalmat szalasztanak el, amely soha többé vissza nem jön. Az alkalom elmulasztásáért pedig az utódok, de önmagunk előtt is ,erkölcsileg felelősek vagyunk.