Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-26 / 78. szám

Czegléd, 1920. II. évfolyam, 78-ik szám. VdSyMt&Pf szeptember 26 POLITIKAI LAP ITS MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös­ tér, régi Járásbiróségi épület FelaSSi szerkesztet KOLOFONT JÓZSEF Előfizetési dij: egész évre S3 K, 541,évre 40 K, negyedévre 20 ti. a Egyes szám­ára 1 X Nyi­ztér gsrmsnd sera S K cs 30 A Putrisarok. Valamikor a sivárság tanyája volt, ma azonban, hosszú évsorozat gondos kezelése következtében már mint rendes termőföld szerepel, ha nem is első helyen, de mégis mint olyan, komoly figyelembe jön. A Putrisarokra nézve a városi közgyűlés azt határozta, hogy ott erdőt létesít, mely pár évtized múlva a lakosság tüzifaszükség­­letének fedezésére szolgál. A birtok közel 1000 kishold, gazdasági művelésre kevésbbé alkalmas, de erdőnek teljesen megfelelő, természetesen a talaj mi­nősége szerint változó alkalmas fákkal be­ültetve. Most az uradalom a birtokot 7 évre ha­szonbérbe adni készül. A hírre több érdekcsoport alakulásáról hal­lunk, mely csoportok azt bérbevenni s maguk között parcellázva elosztani készülnek. Mindenesetre helyes dolog, hogy igyekez­nek az emberek segíteni magukon s azok, akiknek földjük nincs, földet akarnak sze­rezni, ha legalább haszonbérletre is. A birtok több kézen többet fog teremni, több kapásveteményt s több jószágot is lehet nevelni rajta. Fontos ez nemcsak az egyesek, hanem az összesség szempontjából is. Azonban nem szabad feledni azt a nagy horderejű igényt sem, ami a tüzelőfa bizto­sítását jelenti. Hogy mit jelent a tüzelőhiány, mily nyo­morúságot, mily­enséget, azt már ime harma­dik éve tapasztaljuk , hogy ezzel szemben mit jelent egy ezerholdas erdő, az a jövő színes álma csak, a jelenben csak sóvárgást keltő tapasztalataink vannak, ha Kőrösre s Kecskemétre gondolunk. A magánerdők kényszerű létesítése úgy is elhalasztódott s tüzelőfát csak az erdőből nyerhetünk majd. Arra pedig alkalmasabb területünk nincs — legalább oly értelemben, hogy a mezőgazdasági termeléstől elvonni ez a terület jár a legkevesebb azonnali vesz­teséggel. Tehát ne gondoljuk arra, hogy a birtokon olyan állapot keletkezzék, hogy az az edő­­sítés számára hozzáférhető ne legyen. Ellenkezőleg az volna a teendő, hogy azt már most biztosítani kell a közlakosság szá­mára s mindnyájunk javára szolgáló erdősí­tés céljára. Evégből a vétel iránt sürgős lépéseket kell tenni s rögtön megalapozni a városi erdőt. Azt mindenkinek be kell látnia, hogy ez a jövőre fontos kihatással bíró elhatározás nem eshetik egyesek — bár igaz — érdekeinek áldozatul. Nem szabad a város egyetlen polgárának sem az ő külön érdekét a közérdeknek elébe helyezni, de viszont azok, akik a közérdek szolgálatára vannak rendelve, nem tehetik, hogy meghajoljanak az egyéni érdekek, egyes kívánságok előtt. Ha azonban van rá mód, a birtokot min­denesetre meg kell szerezni erdőnek s azzal kapcsolatban úgy kezelni, hogy egyesek a mai sanyarú időkben termelés által segítse­nek magukon és a közellátáson, azt a módot meg kell keresni és alkalmazni. Ezáltal az erdő is létesülne s jövőre biz­­tosítanák a város faszükségletének egy je­lentős részét, de ha most az erdősítés foga­­natbavételétől bármi okból elállanánk, akkor HÍREK — Az uj külügyminiszter. A kormányzó gróf Csáky Imrét nevezte ki külügyminiszterré. Az uj külügyminiszter régi ember a külpoli­tikában s őnála a külügyi tárca a legavatot­tabb kezekben van. — Zászlószentelés. A czeglédi gyalog­ezred ezredzászlaját, melyet a város közön­sége oly szeretettel adott át az ezrednek — október 3-ikán szentelik fel örkénytáborban nagy katonai ünnepségek közepette. A fel­­szentelési ünnepségen minden valószínűleg Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága is megjelenik. A város küldöttség útján kép­viselteti magát az ünnepségen. Mi is elküld­jük üdvözletünket. A honszeretet vezesse a büszke zászlót diadalról diadalra. — Történelmi és nemzetvédelmi elő­adás. Palotás Fausztin ezredes hétfőn dél­előtt 10 órakor az Uránia helyiségében tör­téneti és nemzetvédelmi előadást tart. Az előadáson megjelenik a katonaság s a pol­gárság megjelenését is szívesen kérik. Palo­tás ezredes hasonló szellemben már sok vidéki városban tartott előadásokat, minde­nütt nagy érdeklődést keltett s a hallgatóság hazafias érzésére mély érzést gyakorolt. Fel­hívjuk a közönség figyelmét a maga nemé­ben külön érdekességgel biró előadásra. Bár közönségünk hazafiasságáról meg vagyunk győződve, de annak dacára is ilyen elő­adások csak erősítőleg hatnak lelkünkre.­— A középiskolák új tantárgyai. Hal­ler István kultuszminiszter három igen jelen­tős rendeletet adott ki, amelyekkel a nem­zeti nevelést kívánja szolgálni. Az első ren­delettel kötelezővé teszi a gyorsírás tanítását a középiskolák negyedik osztályában. A má­sodik rendelet a gyermek művészi és nem­zeti érzésének együttes felkeltését célozza azzal, hogy az iskolák első és második osz­tályában kötelező tantárgyként vezeti be az énektanítást oly módon, hogy a magyar da­lok kapcsán a hangjegyírást és olvasást kell a fiatal gyermekekkel megismertetni. A har­madik rendelet értelmében a közgazdaság­­tan már a gimnázium és a reáliskola har­madik osztályában kap helyet éspedig a tör­ténelemmel kapcsolatosan kell tanítani heti egy órában, míg a földrajztérkép megisme­résére való részét heti három órában. Ugyane rendelet szerint a IV. osztályban heti egy órán át jogi ismereteket tanul az ifjú ugyan­csak a történelemmel kapcsolatban, míg a politikai földrajz ezentúl teljesen önálló tan­tárgy lesz. A közgazdaságtan és ezzel szo­ros összefüggésben a társadalomtudomány a nyolcadik osztály tárgyai között kap helyet, míg a földrajz ezentúl a középiskola hetedik osztályában is kötelező tárgy lesz éspedig az egyetemes történelemben összefüggő elő­adásban. A Házasság: Zakar Ferenc kereskedő és Dobos Mariska folyó hó 25-én házassá­got kötöttek. — Néhány szó a városi takarékpénztár felállításához. Egy kérést intézek a polgár­­mester úrhoz itt a nyilvánosság előtt. Mivel azt látom, hogy a városi takarékpénztár ügye lassan halad, az előkészítő bizottság­ban találom a hibát, amely nem elég lelkes harcosa az ügynek. Anélkül, hogy egyesek eddigi működését bírálni akarnám, az a ké­résem a polgármester úrhoz, hogy a bizott­ság új összeállítását javasolja az illetékes faktornak, ha egyezik felfogása az enyém­mel, akkor olyan tagokat kell oda behozni, akik nem néznek se jobbra, se balra, ha­nem minden más tekintetet félretéve, tűzön­­vizén keresztül azon dolgoznak, hogy a ta­karékpénztár mielőbb felállittassék. Ifj. Ká­das Mihály. — Az Iparos Ifjúság Önképző Egy­letének szept. 12-én tartott szüreti mulat­ságát részint szőlő- és gyümölcsadományok­kal, részint kocsiknak díjtalan átengedésé­vel elősegítették: a Hengermalom igazgató­sága, a fogházigazgatóság, Szabó Gyula, Raffai Béla, Cseh Licuska, Csőke Etelka, Váródi József, Kemény Árpád, Asztalos Béla, Ju­r­es Mihály, Csicsa Terike, Farkas Mariska, Józsa Mancika, Demkő Julcsika, Öregdi Ma­riska, és Szelecki János, ezenkívül felülfizet­tek: dr. Király Lajos 100 K, N. N. 65 K, Mester Elek és N. N. 35—35 K, Szabó Pál 30 K, Zakar és Móca 20 K, N. N. 10 K. A szíves adakozóknak, felülfizetőknek és az összes közreműködőknek ezúton mond hálás köszönetet a rendezőség. — Gazdasági vasutak. A tápiószent­­mártoni vasút építési ügyében október első napjaiban értekezlet lesz, amelyen a helybeli és vidéki érdek­ség vesz részt. — A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés a kulturtörvé­­yek után elfo­gadta a házhelyekről szóló törvényt, azután tárgyalja a népszámlálási, az indemnitási és a vagyonátruházási illetéktörvényeket, októ­ber 10-edikétől kezdődőleg 3 heti szünet következik, azután tárgyalja a földbirtokre­form törvényt, a költségvetést, a bolseviz­­mus elleni védekezés, az italmérési és tra­fik jog szabályozásáról szóló törvényeket. Mindezeket és még néhány új törvényt még ez évben szándékozik a kormány megsza­vaztatni. — Mindent kivisznek. A miniszterelnök általános kiviteli lázról panaszkodott. Ezt itt is tapasztaljuk. A gyümölcsöt, bort külföldre viszik, a gabonát valószinüleg kilopkodták a zsidók, akik külföldön lerontják a pénzün­ket s itthon összeszednek mindent, ami ki­vihető s azután a mindenéből kifosztott or­szág pénzét tovább rontják. — Zsidó üzlet, zsidó politika. — Csempészkedés. Nemcsak a határo­kon, hanem az egész országban általános a csempészkedés, a háború alatt is elhatalma­sodtak már mindenféle visszaélések, de most már olyan mérveket öltött, hogy az minden eddigi tapasztalatot felülmúl. A dohány immár rendes forgalom tárgya s alig mutatnak a csempészek valamelyes nagyobb óvatosságot. A csendőrség, rendőrség s pénzügyőrség a legszigorúbb utasításokat kapja, azonban — úgy látszik — nem fejtenek ki kellő erélyt. Ez pedig a közönségre is felette káros, mert hozzászokik a tilos utakon való járáshoz s utoljára mégis csak megadja az árát. A bel­földi csempészkedés a rend helyreálltának legnagyobb akadálya, az egyetlen kínálkozó alkalmat szalasztanak el, amely soha többé vissza nem jön. Az alkalom elmulasztásáért pedig az utó­dok, de önmagunk előtt is ,erkölcsileg fele­lősek vagyunk.

Next