Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1921-10-27 / 86. szám
1*11 Hl. évfolyam, S6lk Mim Csütörtök, oNicur 27 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP |------1 .MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal, I. ker., Eötvös tér, régi Járásbíróság! épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF mmBae—MW11 a—1 bb a— ——a—1 m m — 11 m _ j Előfizetési díj: egész évre ISO K, félévre 75 K, negyedévre 40 K. ■=‡ Egyes szám ára 2 K=31=x Nyiktér garmond sora 10 K A puccs. Nagy riadalom verte fel az országot vasárnapra. Már szombat este jött a hír, hogy IV. Károly király bejött Csonkamagyarország területére s át akarja venni a királyi hatalmat. Az ellenőrizhetetlen hírek egymást kergették s jól értesült emberek a legfantasztikusabb újságokat hozták. A bizonytalanság hétfőn déli egy óráig tartott, amikor megjött Preszly főispán átirata a polgármesterhez, mely szerint a Sopronból kiindult puccskisérlet elfojtására a kormány minden intézkedést megtett s intézkedései eredményesek voltak s minden jel szerint hamarosan teljes siker koronázza őket. A polgármester ezt a lakosság megnyugtatására fair hirdetményeken adta tudtul a lakosságnak. Ebből a lakosság megtudhatta, hogy a híresztelések lényegileg igazak, a részletek azonban nem felelnek meg a tényeknek. A hétfő esti lapok azonban meghozták a valóságot a részletekre nézve is. Eszerint a király néhány hívének tanácsára elhatározta, hogy birtokba veszi a királyi trónt s átveszi a királyi hatalmat. Azok a hívei, akik ezt tanácsolhatták neki, Rakovszky István volt házelnök, Gratz Gusztáv volt pénzügyminiszter, Lehár ezredes, Ostenburg őrnagy és gróf Andrássy Gyula volt külügyminiszter lehettek, akikkel együtt Sopronból 4000 főnyi sereggel 6 vonaton elindultak Budapestre. Eddig a puccskisérlet. Ezután azonban már a lázadás következik. A Bethlen-kormány értesülvén az eseményekről, azonnal intézkedett s feltartóztatta a közelgőket,, mivel tisztában volt vele, hogy a királynak Budapestre bevonulása végromlásba dönti az országot. A külföld egyhangúan tiltakozott a Habsburgok visszatérése ellen s a kisantant a fegyveres közbelépésre készült. Ki voltunk tehát téve annak, hogy mindenfelől megtámadnak bennünket s következik olyan nyomorúság, szenvedés, amihez eddig fogalmunk sem volt. A kormány először békés eszközökkel igyekezett visszatartani a közelgőket, akik már új kormányt is alakítottak s a király miniszterelnökké Rakovszkyt nevezte ki s a karlista-kabinetben helyet kapott gr. Andrássy mellett Vázsonyi Vilmos is. A puccskarlista-miniszterelnök azonban nem hajlott s vér árán is hajlandó volt bevonulni Budapestre. Sajnos a vér is folyt, zúgtak az ágyuk, kattogtak a gépfegyverek, ropogtak a puskák. Lőtt a magyar a magyarra, kézitusa is volt Bicske táján. Ostenburg és Lehár, akik Nyugatmagyarországban fontos állami pozíciót töltöttek be, elhagyták helyüket s tüzet vezényeltettek a magyarra . . . Az eseményeknek ez a része már súlyos elbírálás alá esik. Békés módon, csalással, meglepetéssel megkísérelni a puccsot — megbocsájtható vétek, de vér árán törni a magyar államra — megbocsájthatatlan bűn. . Ezek az értelmi szerzők félrevezették a királyt, félrevezették a Nyugatmagyarországon biztonsági szolgálatot teljesítő katonákat. A királyt azzal biztatták, hogy itt az alkalmas pillanat, a katonákat pedig úgy vették rá arra, hogy Budapest ellen kövessék őket, hogy ott kitört újra a kommunizmus. Ezt a bűnt, mely a testvér-vér omlését eredményezte, már nem menti semmiféle pártállás, semmiféle túlbuzgó legitimista elv, — ennek a neve hazaárulás. S ha nem tudták volna azt, amit minden közönséges ember tud az országban, hogy az általuk tervezett cselekmény sikere az ország végpusztulását eredményezte volna, akkor is bűnhődniük kell bűneikért, de tudniok kellett s tudták, mert olyan vakságot egy Andrássyról nem lehetfeltételezni. A kormány erélyes intézkedése hétfőn s kedden teljesen meghiúsította a puccskísérletet, az értelmi szerzőket elfogták, a félrevezetett katonákat lefegyverezték. A vezetők, a parancsnokok Lehár és Ostenburg megszöktek, otthagyták a veszélyben a királyt és katonákat. Az ország a veszedelmet derekasan állta. A lakosság nem ült fel a riasztó híreknek, nem keletkezett zavar sehol sem, nem fajult el, nem ragadt át a vész a polgári lakosságra s a rendfenntartó közegek résen voltak, azonban rendbontás nem történt. Városunkban is az izgalmas érdeklődésen kívül mi sem történt. Nyugalomról lehet beszélni az érthető izgatott várakozást leszámítva. Az ilyetén lefolyás természetesen jórészt annak köszönhető, hogy a kormány erélyesen, gyorsan és tétovázás nélkül intézkedett, a nemzeti hadsereg fegyelmezettnek, hazafiasnak és képzettnek bizonyult. Mindez együttvéve kiegészítődött a lakosság hazafias magatartásával, józan mérsékletével s együttesen azt eredményezték, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül állták ki a halálosan komoly napokat s anélkül, hogy az eseményekből az ország egyetemére káros következmények keletkeztek volna. Most már a vihar után hálatelt szivvesfé fordulhatunk az Ég felé, hogy az oly közel volt csapás elmaradt s bízhatunk abban, hogy végre az ország a nyugodt fejlődés, újraépülés munkájára térhet át, mert remélhető, hogy ezen második balga és sikertelen kísérlet után olyan intézkedések következnek, amelyek hasonló veszély fellépését egyszer s mindenkorra lehetetlenné tesznek. — Hősök sírjai. A világháború hősei, elesett, hősi halált halt testvéreink emléke, halottak napja közeledtével kétszerezetten tolul fel gondolatainkban. Fáj, hogy sírjaik jeltelenek. Nem jelzi az élők kegyelete, hogy azok a hantok hősi halottakat takarnak. Mintha minden sír egyforma volna, pedig a hősök sírja nem lehet olyan, mint a többi. Temetőinkben nyugvó hősi halottaink emléke most kényszerítő módon int bennünket, hogy kötelességünket elmulasztottuk s megfeledkeztünk arról, hogy mivel tartozunk nekik. Hivatalosan elrendelték a hősi sirok nyilvántartását. A társadalomnak azonban ezzel megelégednie nem szabad. Meg kell jelölni minden sirt, hogy az utókor lássa, tudja, ki nyugszik ott s lássa azt is, hogy hőseinket megbecsültük. Ezzel magunkat becsüljük meg s lerójuk adónkat velük szemben. — Az Est megtámadása. Budapesten az utóbbi napok politikai fordulatának hatása alatt egy csapat fiatalember megtámadta az Athenaeum-nyomdát és ott rombolt.Innen az Est kiadóhivatalát rombolta szét. HÍREK -- Rendkívüli közgyűlés. A puccskisérlet meghiúsítása alkalmából mozgalom indult meg, hogy a város képviselete rendkívüli közgyűlést tartson s abból üdvözölje a Kormányzat Főméltóságát s a kormányt az ország megmentéséért. A közgyűlés valószínűleg szombaton lesz. — Virilis névjegyzék. A jövő évi virilis névjegyzéket összeállították. A névjegyzék szerint legtöbb állami adót fizet a vallásalapítvány 92000 koronát. Utána következik az Unghváry László cég 65000 koronával. A névjegyzék szerint a legkevesebb adót fizető virilis 3625 koronával van megterhelve. — Gyermekvédelem. Megírtuk már, hogy az amerikai vöröskereszt egylet szülőnők és csecsemőik gondozására egy védőintézetet rendez be a városba, melynek egész felszerelését ingyen adja, ha az intézetet hamarosan el tudjuk helyezni. . A város e célra a Szegfű utca 4. sz. házat ajánlja fel, ahol úgy bejáró, mint bentlevő betegek gondozására elegendő helyiség van. — Táncmulatság. A Széchenyi Kör Gazdálkodó Ifjúsága október hó 30-án este 8 órakor zártkörű táncmulatságot rendez, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja a rendezőség. Meghívó nem lesz kibocsájtva. A magyar anyaföld legyűrhetetlen varázerejét már egyszer érzékeltette az Uránia, amikor a Rög című finom művészi filmmel olyan általános megelégedettséget keltett a közönségben. Most ismét hasonló tárgyú filmet mutat be az Uránia, szombaton és vasárnap. „A fogadalom" a címe e csudálatosan szép magyar darabnak, amelyben az emberi és költői igazságszolgáltatás győzelmével az elherdált föld visszakerül a szent fogadalmát megtartó magyar ifjú kezébe. E darabban is békésen együtt dolgozik az előkelő úr a derék paraszttal. Erőteljes magyar típusok, a magyar puszta gyönyörű képe, a magyar nép élete tiszta ,magyar levegőt visznek a filmdarabba, amely nagy művészettel szemlélteti a sokszor keserű, de reményteljes magyar sorsot. Ajánlatos e darabhoz a jegyeket vagy előjegyeztetni vagy előre megvenni, mert a darab iránt még nagyobb az érdeklődés, mint a Rög iránt volt. — A toronyóra. A tűztoronyban levő egyetlen nyilvános óránk évek óta használaton kívül áll. Részben hiányos is a szerkezete. Az oláhok azt sem kímélték meg, abból is elraboltak egyetmást. Végre erre is rákerült a sor s hamarosan új óra kerül a régi helyébe. Lesz tehát — hihetőleg — pontos, nyilvános időmutatónk. — Vonatok fűtése. F. hó 26-tól kezdve az éjjeli órákban közlekedő vonatok fűtve vannak, egyelőre csak a mozdonnyal, később, ha erősebb hidegek lesznek, sütőkazánkocsikat is alkalmaz a vasút. — Helyesbítés. Legutóbbi számunkban tévesen közöltük, hogy Vigyázó Miklós református bazári üzletében történt betöréskor az üzlet ajtaja nyitva volt, mert az be volt zárva s a betörő álkulcs segélyével hatolt be a helyiségbe.