Ceglédi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-55. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1. szám. CEGLÉDI HÍRLAP másik osztályban az egyenlő mértékkel mérő megítélés a kisgyermeket ismétlésre is utasítja. Pedig a szülők gyakran igyekszenek a gyermeknek a tanulásban segítségére lenni; a kis legénykének vagy leánykának kevesebb időt juttatnak a játszásra, hogy annál többet tanulhasson. És csodálatos, a várt eredmény mégsem jön meg. A szeretettel körülvett, erőteljes, egészségesnek látszó gyermek, akinek minden képessége látszólag megvan ahhoz, hogy a tanulásban részt vegyen és tanulótársaitól tudásban ne maradjon el, mégis a szülők és a gyermek együttes jóakarata, szorgalma sem elég ahhoz, hogy az iskola által megkövetelt előhaladásban ne maradjon hátul. Ha ezeknek az élelnyújtátta gyakori szo­morú eseteknek az okait kutatjuk, nagyon gyakran a senki által észre nem vett látás­hibákat találja meg — mint rejtett okot — a szakértő iskolai szemorvos. Szomorú, de való, hogy a gyermek, aki látáshibában szenved, a táblára felírt betűket, vagy számokat egyáltalában nem tudja, vagy csak nehézkesen tudja elolvasni és a gyer­mek öntudat alatt, a sok hasztalan kísérlet után odajut, hogy lelkileg már nem részese az egész osztályt átfogó tanítói oktatásnak Az ilyen gyermek válik azután igen gyakran egy meg nem értett mártírrá, mert arról, hogy ő a betűket egyáltalában nem, vagy torzítva látja , hogy ez „m“ betül gyakran n-nek nézi, a 6 őst 8-asnak, a 3-at 9 esnek, a c-t é nek, az r rét - nek nézi, az ő fizikailag hibás fénytörésű látószerve, vagyis a szeme, nem tehet. Az ilyen gyermek sorsa, ahogy fen­tebb elmondottuk, szomorú és szomorú mind­addig, amíg a szülő gondossága el nem vezeti a szemész szakorvoshoz, vagy pedig a városunkban bevezetett iskolai szemvizs­gálatok során fel nem fedezik a gyermek tragédiájának, tanulásbeli elmaradottságának igazi okát: a rejtett látásgyengeséget. Cegléden az iskolásgyermekek látóképes­ségének megvizsgálására kimerítő szemvizs­­gálatok folynak, amelyeknek csak az a hibá­juk, hogy anyagilag­ nincsenek eléggé alá­támasztva. Tény az pl., hogy a tanonciskolában a megvizsgált 360 gyermek közül kb. 40 gyermek nem látja elég jól az eléje fektetett rajzot, a megtanulandó szöveget, a megélhe­tést biztosító szerszámot és így természetes, hogy a látásgyenge tanonc, aki a leggyak­rabban még maga sem ismeri saját látásbeli hiányát, az élet súlyos küzdelmeiben gyenge fegyverekkel küzdő egyénné válik. Különösen érdekesek a részletekbe menő szemvizsgálási adatok. Megállapítást nyert, hogy minden 100 ceglédi iskolás és gyermek közül 14 látásjavításra, illetve pápaszem viselésre szorulna, holott mindössze 100 gyermek közül­­ visel jelenleg szemüveget, tehát a 100 gyermek közül a többi 13 gyenge­látással ellátva jár az iskolai padokba, hogy ott a látásgyengeség tehertételével küzdjön meg az iskola által rárótt feladatokkal. Természetes, hogy e küzdelemben a gyer­mek marad alul és így gyakran — mint ahogy cikkem elején megemlítettem — a látásgyenge gyermek, mint gyengefejű, vagy gyenge szor­­galmú tarsatik nyilván Pedig nem így van. Az itten elvégzett iskolaorvosi szemvizsgála­tok azt is megmutatták, hogy az a gyermek, aki első, második, esetleg a harmadik osz­tályban még mint gyenge tanuló szerepel, ha nála felfedezik a gyenge lét­képességet és az korrigáltatik, vagyis szemüveget kap, az a szemüveg, mint egy varázsszerszám, az alapjában véve normális eszű gyermeknél a megismerés új világát nyitja meg. Az azelőtt torzultan látott betűk vonásaikban szilárdakká válnak és az ő szemei előtt az elmosódott arcok és rajzok a pápaszem segítségével a gyermek szeme előtt kiélesednek, megismeri a tanulás igen gyakran könnyű menetét, az ezelőtt cikk cakkokban egymásra dűlő belti sorok szemei előtt pontos katonai sorban állanak most mér és a látésgyengeség nyű­gétől megszabadult gyermekfő a tudás és megismerés tárházévá vélik Nagyon sok gyermek Cegléden, aki ezelőtt rossz tanuló volt, ma szemüveggel társaival együtt egyenlő erővel és egyenlő buzgósággal készíti magát elő az élet küzdelmeire. Ez mutatja, hogy az iskolaorvosi szem­vizsgálatok rendkívül fontosak és ezért volna fontos az, hogy a nagyközönség is elismerje a tétel igazságát és az egészségvédő iskolai szemorvosi vizsgálatait a kellő megértéssel fogadná. Összegezve mondanivalóimat, felhozom még, hogy a belterületi iskolákba összesen 2500, a külterületi iskolákba pedig kb. 1900 gyer­mek jár. Cegléd elemi iskolásainak összes száma kb 4400. Ennek 14 százaléka 616, tehát kb. 620 gyermek szorulna korszerű látásjavításra Magyar gondok A zsidókérdésről. Messze vagyunk még a végső, az igazi győzelemtől. Megtagadtuk a zsidóközgazda­ságot s feltártuk bűneit, megindítottuk a harcot a magyar, tervszerű, igazságos és tiszta közgazdasági rendszerért, de alig tettünk egy pár kezdeményező lépést a pozitív munkában, az új gazdasági demo­krácia felé. Az a tény, hogy a nagykapi­talista zsidóság, a fenyegető országos köz­hangulat és a törvényes intézkedések nyo­mására részben díszgójokat, részben pedig az állástalan fiatalság egy részét beengedi a lezárt várba, jóformán semmit sem ér közgazdasági életünk átalakításának elemi követelményei szempontjából. A döntő kér­dés az, hogy gazdasági életünk megszerve­zésében, strukturális kialakításában a zsidó­ság parancsoljon-e a magyarságnak, vagy a magyarság a zsidóságnak! Ezt az óriási kérdést pedig csak akkor dönthetjük el, ha a nemzeti közvélemény és az állami hatalom egyesült ereje meg tudja szüntetni a közgazdasági titkokat, a rejtett összeköt­tetéseket, a régi monopóliumokat, a rend­szeresített visszaéléseket, hogy a gazdasági élet nyílt és tiszta síkján kezdődhessék meg a végső küzdelem a dolgozó magyarok, a kisemberek munkaállamának megteremté­sére. Ez a mai magyarság legfontosabb fel­adata s nem a személyeskedés, a pletyka s a közeli győzelem medvebőrére iszogatott áldomás. (Rajniss Ferenc.) A földreform. Az új földreform minden ellenkező állí­tással és tiltakozással ellentétben, tökélete­sen megérett a megvalósításra. Egészen fél­reismerik a magyar élet nem épen megnyug­tató jelenségeit azok, akik itt lassú és hosszadalmas birtokpolitikai tevékenységet elegendőnek tartanak és egy évszázad mu­lasztását újabb évszázad alatt akarják repa­­rálni. Nem évszázadunk, de évtizedeink sincsenek már ennek a problémának megol­dására. Minden meggyőződésnek kijáró tisztelettel az ország és saját magunk érde­kében kérjük tehát azokat, akik nem érzik a történelmi pillanatot, higgyék el, hogy a radikális földreformot nem a felelőtlen de­magógia, hanem az egész magyar társada­lom szomjúhozza. Ha mindenben olyan egy­séges volna ez a társadalom, mint a nagy­birtokrendszer lebontásának követelésében, teljes optimizmussal nézhetnénk a jövő elé. És ha az említett erős kivételek tudnák, hogy makacs ellenállásuk milyen osztatlan visszatetszést kelt a társadalom minden réte­gében és mennyire megrendíti a hitet azok gyérülő soraiban is, akik a földreformot forradalom nélkül szeretnék megoldani, akkor bizonyos kijelentések nem hangzottak volna el az utóbbi időben és megint nem várnák be az időt, amikor maguk lesznek kénytelenek felajánlani azt, amiről most még hallani sem akarnak. Mint pontosan húsz esztendővel ezelőtt, Magyarországon semmi­vel sem lehetne annyira leszerelni széles néprétegek türelmetlenségét, semmivel sem lehetne a számtalanszor beígért komoly reformok elmaradása okozta csalódást és bizalmatlanságot megszüntetni s ezzel a stabilisabb kormányzás egyik legfontosabb előfeltételét megteremteni, mintha a föld­reformot haladéktalanul megoldják. (Kerék Mihály.) Imrédy és a magyar nép. A tapasztalatok azt mondatják velem, hogy a nép széles rétegei általában nagyobb fele­lősséget vállalnak az állam és a nemzet problémáival szemben, mint ahogy azt sokan gondolják, akik egy-egy szélsőségtől félve, a magyar nép hangulatváltozásától tartva, idegenkednek az ilyen irányú jogki­terjesztéstől. Meggyőződéssel merem állí­tani, hogy nemcsak a visszacsatolt magyar Felvidéken, hanem a volt trianoni magyar terület lakosságának hatalmas többsége is ott áll Imrédy Béla magyar miniszterelnök jobboldali törekvései mögött. És egy válasz­tás ennek az iránynak, amelyhez szívesen számítom hozzá a képviselőház azon egyéni­ségeit is, akik szervezetileg ugyan külön­­állanak, de elvek tekintetében velünk töké­letesen egyet értenek, döntő diadalt biz­tosítana. (Jarros Andor.) KÁRPITOS AUDKÁT a legegyszerűbbtől a leg­finomabb kivitelig készít fi KCZES SÁNDOR kárpitos Árpád-tér. Ev. bazar. 3. oldal. Úgy hallottuk, hogy a karácsonyi ünnepeket 16 kassai vasutasgyerek Szolnokon töltötte vendég­ségben, — hogy az eucharisztikus konresszusra kiadott bélyegeket, továbbá a Szent István emlékbélyegeket 1938 december 31 én kivon­ják forgalomból, aki a jövő évben a fenti bélyegeket használja, azt megportózzák, — hogy Kőrösön a karácsonyi ünnepek előtt borzalmas kettős gyilkosságot fedeztek fel. Az elvetemült gyilkos áldozatait, a 73 éves Czene Sándort és 62 éves feleségét konyhakéssel szúrta agyon és utána a lakást kirabolta,­­ hogy a ref. egyház vezetősége a sze­génysorú gyermekek számára az elmúlt esz­tendők gyakorlatához híven ingyenes tes­­tszárait fog adni januártól kezdve. E célra kétezer pengőt irányoztak elő, — hogy dec 20 tól január­­ ig a végre­hajtók karácsonyi szünetet tartottak, a sze­retet ünnepének hetében nem akarták za­varni a hátralékban levőket az adóügyi ha­tóságok, — hogy a török kormány csak nős férfiak számára ad bérautókra hajtási engedélyt, mert azok megfontoltabbak és megbízhatób­bak. Sokak szerint nálunk is be kellene hozni ezt a korlátozást, elsősorban a motor­kerékpárvezetői engedélyek kiadásánál, a­hogy a vadászok véleménye szerint az idén nincs több vad, mint szokott lenni más esztendőkben , s a vadászatok nem igazol­ták azt a várakozást, amit a szakkörök a nyáron az idei vadbőséghez fűztek, — hogy a jövő esztendő nyarán Hollywood­ból rövid időre haza akar jönni a körösi származású világhírű filmsztár, Hajmássy Ilona, — hogy Magyarországon 187 ezer önálló kisiparos van, akik között foglalkozási év szerint legtöbb a cipész és a csizmadia, azután jönnek a férfiszabók, az asztalosok, kovácsok, borbélyok fodrászok és kőműve­sek, a zománcozó iparban mindössze egy kisiparos dolgozik, — hogy az egyik lakodalomban a nász­nagy a vőlegénynek 10 pengőt adott a „menyasszonylancért “, reggelfelé azonban már megbánta a dolgot és 7 50 - t vissza­reklamált belőle, hogy a postások az utolsó tiz nap alatt rekordforgalmat bonyolitottak le, — hogy a kocsi és biciklikerekekre fagyott sarat legújabban általánossá váló szokás szerint a piaci ártézi kút meleg vizével mos­sák le az érdekeltek. Néha a kút zuhogósa alatt két három kerékpár is ázik

Next