Ceglédi Kisgazda, 1920 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1920-08-01 / 33. szám
2. oldal CZEGLÉDI KISGAZDA azért arra kell törekednünk, hogy amikor a bogyó kezd puhulni, annak a lehetőségéhez képest mentől több táplálék juthasson. Azt pedig igen fokozhatjuk a talaj puhításával. A többi nyári kapálások alkalmával legjobb a tőkenyaknak a teljes betakarása, de most, amikor érés alá kapálunk, szükséges a földet bakházba felhúzni. Ez a felhúzás szükséges azért is, hogy az alacsonyan levő fürtök alól kihúzzuk a földet, nehogy az a földön fekve megrothadjék. Továbbá a szőlőmoly, amikor téli tartózkodásra bebábódzik, mindig a sötét rejtekhelyet keresi fel legszívesebben. A tőkenyak a legkedvesebb búvóhelye szokott lenni, így ha a tőkenyaktól a földet felhúzzuk, úgy a molynak legnagyobb része a tőkébe bábódzik be. Tavasszal pedig, metszés után, amikor onnan mint pille ki akar jönni, már ismét betakarhatjuk földdel, a földből pedig az kijönni képtelen, úgy a moly pusztítására is e mód figyelmet érdemel. Teherbírás. A nagy mindenségben minden készítménynek bizonyos fokig van meg a teherbírása és ha azontúl terhelik, összeroskad vagy elpusztul, így van az az emberi társadalommal is. Ámbár az okos ember a gyengének látszó építménnyel is sokat elbírat, de előbb megerősíti azt, hogy el is bírja azt a terhet. A mostani kormány a szőlőbirtokosokat terheli meg a legjobban, anélkül hogy szakértőkkel megvizsgáltatná, vájjon tartósan elbírják-e azt a terhet. Nézzük csak mivel is terheli ? Először fizetnek külön szőlőadót, azután boritaladót, azután bortermelési adót. Ha a boraikat külföldre akarják szállítani, kiviteladót és ha a szőlőbirtokos a másképen nem értékesíthető terményét ki akarja főzni pálinkának, azért megint nagy adót. És hogy ezeket a szőlőbirtokos mind kibírja, ahoz bizonyos cselekvési szabadság is kell. Ámde a kormány még ezt is tiltja, mert ha mindent befizet is a szőlőbirtokos, mégsem árusíthatja szabadon a terményét, sőt a pálinkafőző üstök központosításával egyenesen lehetetlenné teszi, hogy a szőlőbirtokos az erre alkalmas terményét kifőzhesse s igy a megterhelt építményt nemhogy megakarná erősíteni a kormány, hanem még gyengíti. Ez sokáig igy sem mehet! A városi hatóság szintén igy van. Nemhogy könnyíteni akarná a szőlőbirtokosok terhét, hanem még ő is terheli, mert nem is említve a pótadót, mert az mást is érdekel, de a város is nyerekszik a boritaladón, részesedik a bortermelési adóból és a pálinkafőzésért még magasabb díjat állapított meg. Mert az államnak fizetünk egy órára 16—17 koronát s a város az üsthasználatért óránként 20 koronát kér, pedig nem is az övé az üst. És itt van a gyümölcs, annak a forgalmát a kormány idáig nem korlátozta, eleget korlátozta azt a bojkott. Reménytelen a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás, mert a sokféle fizetésekkel úgy megdrágul a terménye, hogy a vele foglalkozónak alig marad valami és kénytelen lesz kihányni és mást termeszteni a szőlő helyén, ebből pedig olyan vesztesége lesz az államnak, amit kiszámítani nem lehet, mert a szőlőtermeléssel foglalkozók terhét más foglalkozást űzőknek kell átvenni. Kukla Béni: HÍREK — Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1920. aug. 1-én (vasárnap) délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg rendes havi taggyűlését. — Halálozás: Farkas Miklós városi képviselő a múlt héten egy sajnálatos baleset következtében meghalt. — Felhívom azon polg. fiúiskolai tanulókat, akik egy, két vagy három tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, de eddig javitóvizsgálati engedélyért még nem folyamodtak, arra, hogy aug. 10-ig okvetlen adják be ez iránti kérvényüket, mert ellenkezőleg javitóvizsgálati jogukat elvesztik s az egész osztályt megismételni kényszerülnek az esetben, ha tanulmányaikat folytatni kívánják. Pavetits Manó igazgató: A Vigadó bérbeadása múlt hó 22-én délelőtt a gazdatanácsnoki hivatalban nyilvános árverésen, nagyszámú érdeklődő jelenlétében tartatott meg. A legtöbbet ígérő Bogyai Géza volt, aki 21 ezer koronát ajánlott fel. A mostani értéktelen pénz mellett is nagy összeg, amit nem a bérlő fizet meg, hanem a közönség. Mióta a városkertünk megvan, mely egyedüli sétánya és szórakozóhelye városunk közönségének, azóta még nem volt egyetlenegy alkalmas vendéglőse az épületnek. Most legutóbb is hosszú időn keresztül olyannak volt kiadva, aki nincs is városunkban, csak az ő megbízottja, az meg ütcést tartott benne, akivel úgy bánt, ahogy neki tetszett, kényszerítve volt olyan italt mérni, amilyet kapott. Most itt van az alkalom helyrehozni a régi hibát. Ha már a város évente nagy összeget áldoz a kert fenntartására, akkor az legyen tökéletes, mivel a kerthez a vendéglő is hozzátartozik, ne azt tartsuk szem előtt, hogy mentől többet kapjunk a bérlőtől, hanem azt, hogy ha már kertünkre költünk és széppé tesszük, tegyük azt mindnyájunkra kedvessé, mert csak úgy lesz tökéletes. Tehát ne az legyen a fő, hogy a bérletért nagy összeget kapjon a város, hanem módot kell nyújtani arra, hogy kellemessé és mégis olcsóvá tegye azt. Bárki legyen is a bérlő, de a mostani összeg mellett nem tudja ezt megtenni, mivel olcsó bérlet mellett is nagy áldozat és tudás kell ahhoz, hogy az a hely mindnyájunknak kellemes szórakozóhelye legyen. — Kosárkészítő műhely nyílik meg aug. 1-én a polg. leányiskolában. Az erről szóló hirdetést olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Felvétel a főgimnáziumba. Az 1. osztályba való felvétel végett legkésőbben aug. 26-ig kell jelentkezni bármely hétköznap délelőtt. A jelentkezésnél a tanuló születési anyakönyvi kivonata, utolsó elemi iskolai bizonyítványa és elemi iskolai értesítőkönyvecskéje, újraoltási bizonyítványa és 120 vizsgálati díj beadandó. Ries Ferenc igazgató: — Gimnáziumi alapítvány. A VI. o. tanulói abból az alkalomból, hogy természetrajzi tanulmányaikat befejezve, az őket hat éven át tanított Haerter Ádám tanártól elbúcsúztak, 400 koronát adományoztak a tanár nevéről elnevezett természetrajzi jutalomdij-alapitványra. Haerter Ádám tanár a tanitványi hála és szeretet ezen megnyilatkozását köszönettel és örömmel vette s az alapítványi tőkéhez maga is újabb 400 koronával járult hozzá. Mindkét adományért e helyen is köszönetet mond Ries Ferenc igazgató. 33-ik szám ú üzérkedés folyik egyre manapság a gabonával. Nézzük csak egyes életrevaló iparosokat, kik manapság nem pénzért dolgoznak, hanem inkább cserébe gabonáért. Ugyannyira megy a csere, hogy már az iparos a másik iparossal is gabonára cserél munkát, így például egyik iparos társunknak már annyi a cserélt gabonája, hogy képes hordókért a másik iparos társának is 20 m. búzát adni. — Hát őneki mennyi lehet ? De van — állítólag — olyan iparos is, akinek már 2 vagon gabonája is van. — Kérdezem most: ugyanaz az iparos oda adja-e a másik iparos társának maximális áron vagy azon alul? Dehogy adja. Sőt merem mondani, lesz olyan iparos, ha nem is több, de annyi mint gazda, aki 1—2000 koronáért adja el azt a búzát, amely nincs neki 2—400 koronájában. — A gazdák megvannak szorulva, nem tudnak csépelni, nem tudnak ruhát, lószerszámot venni, szóval semmit, csak a búzáért. Most a mi felesleg gabonájuk maradna, azt mindigy oda adják és majd azok lesznek az urak, az árdrágítók, akik ezután eladják. Hallom, hogy egyes gazdák kénytelenségből mondják: oda adják a zsidóknak a gabonát. Még érteném, ha maguk felhasználnák, de mit tesznek ? Felérletik lisztnek és azután a rászorult munkásságnak eladnák dicsekvéssel, hogy ugye mégis csak mi vagyunk ami vagyunk, mi adunk maguknak lisztet, nem a gazdák. És mi lesz ennek a vége ? — Fegyelmükbe ajánlom a termelőknek, hogy ha bármiféle ügyben hátrányt szenvednek vagy gabonáját el akarja adni cserélni, addig ne tegyen semmit, amíg a Gazdasági Egyesületnél nem érdeklődik, ahol tudomást szerezhet arról is, hogy mennyi gabonát kell beszállítani. A beszállítandó gabonakivetés-kimutatatás mai naptól kezdve közszemlére ki van téve, ott mindenki megnézheti és ellene fellebezhet. 1. — Kisüstök sorsa. Mégis csak nem hiába volt már a múlt héten másodszor a deputáció a pénzügyminiszternél a kisüstök dolgában, mert lent járt a napokban a minisztériumnak egy megbízottja, aki már biztosította a polgármestert, hogy a most meglevő 28 vagy 30 kisüstön felül még 25-öt engedélyez Czeglédre, de okvetlen csoportosítani kell legalább kettőt egy helyen. Az üstök nagysága egész 5 hektóig lehet. Most tehát úgy kellene intézni, hogy a beállítandó 25 üst 250 liternél kisebb ne legyen és minden kisüst mellé egy nagy üstöt kell állítani, így azután hiszem, hogy az igényeket ki lehetne elégíteni. — Vájjon kinek volt legjobb termése Czegléden ? A Habonynénak, mert az a múlt héten is őrölt jó csomó búzát és ezen a héten is. De azt már szeretném tudni, hogy ez mennyiért adja a lisztnek kilóját, amikor a hatóság is 5—24 koronáért adja. — Aki Habonynétól vásárol, szíveskedjék a Kisgazda kiadóhivatalának jelenteni. (Beküldetett.) — Csávázás. A földmivelésügyi miniszter gabonacsávázáshoz 30 vagon rézgálicot bocsájtott a Magyar Mezőgazdák Szövetségének rendelkezésére. A rézgálic ott 30 korona kilogrammonkénti árban beszerezhető. A csomagolás díját és a szállítás költségét a vevők viselik. Nem szabad a tejet kiönteni. A hamisításra gyanús tejet vizsgálat után rendszerint kiöntik. Most a kormány ezt eltiltja s a tejet nem szabad kiönteni, hanem ipari célra vagy állatok etetésére kell felhasználni.