Ceglédi Kisgazda, 1922 (3. évfolyam, 1-56. szám)
1922-01-15 / 3. szám
Czegléd, 1922. Megjelenik vasárnap ÁRA 2K 3-ik szám. Vasárnap, január 15 vasárnap ÁRA 2K Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ i-------(i-------1 ás a „Kér. Kisgazda- és Földmivespárt“ hivatalos lapja i-------a .... V SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ACzeglédi Gazdasági Egyesület“ (Evang. bazár), hova a lap szellemi részét illető minden közlemény, — nemkülönben az előfizetési díjak — beküldendők RUBINEK GYULA A magyar közéletet nagy veszteség sújtotta a héten. A politikai és nemzetgazdasági élet egyik legkimagaslóbb alakja, Rubinek Gyula elköltözött az élők sorából. A nagy ember egyik méltatója mondotta koporsója felett: „szomorú végzete a magyarságnak az, hogy nagyjait csak a koporsóban ismeri fel.“ És így is van. Nem ismertük fel eléggé, míg közöttünk élt, csak most halála után látjuk, mit vesztettünk benne. Rubinek Gyula a magyar agrárpolitika legkimagaslóbb úttörője ,s a magyar föld egyik nagy fia volt. Férfikora delén alig hajlott még túl; ereje, tudása teljességében állott és a kiválasztottak lelkesedése lobogott benne, melyet a nemzeti katasztrófák hosszú sorozata csak jobban táplált, szított. Kipróbált erejét, tudását Európa közgazdászai ismerték és elismerték, sajnos azonban, itthon miközöttünk számosan voltak, akik e nagy elme teljes kibontakozásának, különösen politikai téren, útját akarták vágni és útját is állták. Rubinek nem volt a túlmerész újítások embere. Az ő gondolkozásmódja inkább a konzervatizmus felé hajlott. Konzervatív volt a legnemesebb értelemben, az ő konzervatizmusa helyes ösztönnel és az értelemnek helyes felismerésével őrizte a feudális Magyarországból azt, ami még a liberalizmus kurzusából a magyarság javára őrizhető volt. Nem akart idegen kezekre juttatni egy talpalatnyit sem abból a földből, mely magyar volt, most mégis idegeneké, de magyar lesz újra. Több mint harminc éven át küzdött, dolgozott a mezőgazdaság haladásáért, a földmívesek jólétéért és ezen a téren annyit alkotott, mint előtte senki más. Alapos nekikészültséggel és rátermettséggel foglalkozott a gazdatársadalmat érdeklő minden kérdéssel. Gazdasági, politikai, munkásügyi dolgozatai nagy értékeket rejtenek magukban. A birtokreform és többtermelés, úgyszintén a vámpolitikai téren kifejtett hatalmas munkásságával, kifogyhatatlan alkotó gondolataival egyaránt elismerést és csodálatot váltott ki úgy elvbarátai, mint a magyar és külföldi közgazdasági szaktekintélyek előtt. Több gazdasági érdekképviseleti alakulat neki köszönheti létét s az ő szakszerű irányításának és vezetésének felvirágozását. A forradalmak alatt lázasan dolgozott a nemzet végromlásának megakadályozásán s e zavaros idők alatt rendkívül sokat szenvedett úgy lelkileg, mint testileg. A kommunizmus bukása után a Friedrich-kormányban elvállalta a földmivelésügyi tárcát s ugyancsak a Huszár és Simonyi kormány földmivelésügyi miniszterévé is ő neveztetett ki, mig a Teleki-kormány alatt kereskedelemügyi miniszter lett. Rubinek Gyula mélységes, istenadta tehetsége lankadatlan szorgalmával párosultan világító szövetnekünk volt a sötét magyar éjszakában, a nagy férfiú kidőlése szinte pótolhatatlan csapás a magyar gazdaérdekekre és az ettől elválaszthatatlan magyar feltámadásra. Nagy volt ő mint ember, nagy volt, mint gazda és nagy volt, mint államférfiú. Laptulajdonos : CZEGLÉDDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. DOBOS SÁNDOR Dr. BORSOS LAJOS — Képviselőjelölés Kecskeméten. Rubinek Gyula halálával megüresedett kecskeméti első választókerületre Zsitvai Tibor dr. Máv. helyettes igazgatót emlegetik, aki a kisgazdapárti alapon megalakítandó egységes párt programmjával akar fellépni. Hír van arról is, hogy a megüresedett kerület mandátumát Héjjas Ivánnak fogják felajánlani. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 1200, egyesületi tagoknak 100 K, egyes számára 2 K Hirdetések felvétetnek SIMON és GARAB könyvnyomdájában. Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) \ Ifin I 1001 ÉJSZAKA kiUll • /\/\/\/\/v/va\/v/\/\/v/\/ SZÍNES FILM - A KORZÓBAN Inn | rwx jegyek előre válthatók! fiUll • Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete folyó hó 9-ikén rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya az 1922. évi költségvetés letárgyalása volt. A közgyűlés elfogadta a beterjesztett költségvetést, melynek tételei körülbelül ugyanazt a képet mutatják, amit már évek óta: kevés bevételt és sok kiadást. Az elnöklő polgármester ugyan rámutatott arra a kedvező eshetőségre is, hogy ha az állammal szemben fennálló városi követelések megtérülnének, úgy nemhogy hiány, de bevételtöbblet mutatkozna. A költségvetés egyes tételeihez többen hozzászóltak. Antal Antal a kedvezőtlen anyagi helyzetet annak tulajdonítja, hogy a város eladta az ingatlanéit. (Bizony ez nagy baklövés volt.) Szerinte a pótadó oly magas lesz, hogy ennek nyomasztó terhe alatt az adófizető polgár összeroppan. A takarékosság szükségességét hangsúlyozza minden vonalon, szerinte a város sok alkalmazottal dolgozik. Baranyi Péter kifogásolja, hogy a tisztviselők pótadó fizetése alól mentesek. Ezen álláspontot helyesli id. Füle János is, mert szerinte ezek éppen úgy, sőt jobban részesülnek a város által nyújtott előnyökben, mint más adófizetők. Csipkó László azt kifogásolja, hogy a költségvetésben nincsenek részletezve a tisztviselői fizetések. Maga a költségvetés, kerek számokban beszélve, a következő adatokat tünteti fel : A város háztartásának vitelére valamivel több mint 11 millió korona szükséges s ebből a súlyos nagy összegből a közbevételek mindössze 4 millióra adnak fedezetet, míg a több mint 7 millióra rugó hiányt pótadóból kell beszerezni. Ily módon a pótadó 190—195 százalékra fog menni. Az ez évi fedezetlen kiadástöbblet közel egy millióval haladja meg a múlt évit. A kiadások között legnagyobb tétel a tisztviselők és alkalmazottak, szerződményesek fizetése, javadalma, ami több mint két millió koronára rúg. Adókra, köztartozásokra közel 900 ezer koronát költ a város, míg a gazdasági kiadások majdnem 5 millió koronára rúgnak. Tanügyre fél millió, egészségügyre negyed millió a kiadás. A háború okozta kiadások, leszámítva az alkalmazottak drágasági pótlékát, egy millió korona körüli összeget emésztenek fel. Akadnak a költségvetésben új tételek is, melyek a kultúra előhírnökeinek tekinthetők, így a városi könyvtár és múzeum kiadása