Ceglédi Ujság, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-01 / 1. szám

XIV-ik évfolyam, 1-fő szám. CEGLÉDI ÚJSÁG — Jubileum. „Czegléd“ laptársunk köz­vacsorával összekötve holnap estére ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. Sebők Béla laptulajdonos, mint a lap volt szerkesztőjét, dr. Molnár Albert szerkesztőnket is meghívta az ünnepélyre, aki az alábbi levéllel mentette ki magát: „Tek. Sebők Béla urnak, mint a „Czeg­­léd“ laptulajdonosának Helyben. Tisztelt uram! A 25 éves jubileumra szóló meghívóját köszö­nöm, azonban egész természetesnek találja azt, ha én ott nem jelenek meg. Én részint mint szerkesztő, részint mint főmunkatárs Vasass Zoltánnal 4—5 éven át szolgáltuk a „Czegléd“-et, ön tudja legjobban, mije voltunk mi annak a lapnak. A múltból nekem is van becsületes részem. A jubileumon igaz jusson jelenhetnék meg, de még­se megyek el, abban megaka­dályoz a megvadult közállapotunk. Mi irányítja most a ceglédi közéletet? Az egyik ember meg­van Gubody F. polgármester közszereplésével elégedve, a másik nincs. Az egyéni jog, a felfogás mindkét részről becsületes lehet. „Czegléd“ mostani urai vagy nem tudnak dis­­tingválni vagy személyért és személy ellen küzdenek. A vitatott kérdés megengedi a köl­csönös becsülést, ugy de én oda, abba a társa­ságba, a­hol az én közszereplésemnek parányi jóhiszeműségét se ismerik el, nem mehetek el. Nem is megyek. Önt egyénileg tisztelem, kö­szönöm ismételve a meghívását. Cegléd, 1903. december 31. Maradok tisztelője : dr. Molnár Albert, a „Ceglédi Újság“ szerkesztője. — Az árvaház karácsonyfájára a követ­kező adományokat vettem kezeimhez : Leib Vilmosné: sütemény, füge, narancs. Bohus Jenke: dió, szt.­jánoskenyér, füge. Dr. Halász Lászlóné : alma, dió, gyermekruhák. Dr. Török Istvánné : alma, dió. Donovitz Alajosné : kará­csonyfadísz, lánc, dió. Gere Lukácsné : kará­csonyfadíszek. Gubody Ferenc: karácsonyfadí­szek. Tupler Miksa: különféle játékok. A pol­gári iskola növendékei közül részint játékok, részint könyveket ajándékoztak : Weisz Kati­ca, Bakos Ilona, Csanádi Mariska, Kupp Mari­anne, Cettel Kornél, Bogdán Margit, Vértes Erzsike, Zsadon Árnás, Fodor Julia, Bene Erzsi, Szűcs Kata, Gróf Erzsi, Cinege Hermát, Ébly Malvin Scheiber Ilona, Tóth Juliánna, Negyedi Zsuzsánna, Elefánt Erzsi, Egri Árnás, Vézner Erzsi, Újvári Vilma, Zimányi Mariska, Szűcs Eszter. Hogy is mondja a biblia? Az Urnak ad kölcsön, — a ki a szegényen könyörül. Ő fizessen meg a jólelkű emberbarátoknak. Dr. Török Istvánné. — Póttartalékosok behívása. Újév után úgy a közös hadsereg, mint a honvédség pót­­tartalékosai bevonulnak először 28 napi, de valószínűleg 3—6 hónapi szolgálatra. Erre vonatkozik a következő rendelet, mely szerint a honvédgyalogságnál az 1900. és 1901. évi sorozási évfolyamhoz tartozó póttartalékosok a rendszeresített tényleges állomány kiegészíté­sére igénybe veendők. A kivételes tényleges szolgálatra behívandó póttartalékosok száma nem lépheti túl azon újoncok számát, kik az 1902. évben az újoncok kiegyenlítése után a csapatoknál 1902. december 1-vel állományban maradtak. A póttartalékosok behívásánál még azon további körülmény is mérvadó, hogy a rendszeresített tényleges állományt semmi körül­mények között túllépni nem szabad. A póttarta­lékosok 19­04. február 1-re hívandók be. A január havában fegyvergyakorlatot teljesítő 1901. év­­folyambeli póttartalékosok ezen fegyvergyakor­lat időtartamán túl is azon esetben tarthatók vissza tényleges szolgálatra, ha az 1902. év­folyamhoz tartozó, rendelkezésre álló póttarta­lékosok az állomány kiegészítésére nem ele­gendők.­­ A honvédlovasságnál az 1903. évi december hó 31-én a tartalék első évfolyamába jutó legénység ezen időponton túl is a tény­leges szolgálatban visszatartandó. — Téli vásár. A száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat feloldatott s igy most a téli vásár, a­mely január 15-ike körül lesz, minden akadály nélkül megtartható. Állategészség­ügyünk most teljesen kielégítő. — Ajánlat. Rigó Lajos fiatal bádogos mesterünk egy kérvényt adott be a városi tanácshoz, mely szerint a városi lámpák készí­tését és reperálását olyan jutányos és olcsó árban készíti el, hogy minden lámpán a város­nak 2—3 frt. nyeresége lesz azzal az árral szemben, a­mennyiért eddig Rónai János tel­jesítette a munkálatokat. Kiváncsiak vagyunk rá, hogy a tanács miképpen intézi el ezt az ajánlatot. — róizlés. A „Czegléd“ közügygyel fog­lalkozó írói, úgy látszik, hogy az egyéni tisz­tességet, az egyéni szereplést nem tudják meg­különböztetni a közszerepléstől. Ők nem tudnak a nélkül írni, hogy ne az egyént támadnák. Tanulhatnának jó ízlést ifj. Lakos József gaz­dálkodótól, a ki sokkal nemesebben gondolkozik azoknál a jó uraknál s tárgyilagos cikke nem személyes dolgokkal, hanem a közállapotokkal foglalkozik. Tanuljanak tőle jó ízlést — nem válik szégyenükre. — Az egyházi dolgok. A ki a közéletben szerepel, annak cselekedete, eljárása bizony alá van vetve a kritikának. Mostanában a városi pártéletből kifolyólag B. Molnár Sámuel főgond­nokot, mint egyházi embert a „Czegléd“-ben erősen megtámadták. A főgondnok a szerkesz­tőnk apja, ezért a lapunk magatartásában bi­zonyos, kényes helyzetben vagyunk. Itt is azt mondjuk, szabad írni, támadni, csak igaz le­gyen. Az a bizonyos névtelen lovag tovább megy az aljas támadásában, megtámad telje­sen alaptalanul egy egész családot. Aljas, szemtelen módon odaveti minden bizonyíték nélkül, hogy a család ott „az egyháznál is a saját zsebét nézi.“ Az egyháznál van egy csa­lád, a­kinek a feje az igazgató volt. Ugyan­annak a két leánya, fia, veje és sógora tanító. Megengedjük, a munkájuk ellenében ezeket az egyház tartotta ki. Ezt az „ellepést“ fel lehetne panaszolni, de nem tettük soha. Eltekintve attól, hogy B. M. S. majdnem 27 vagy 30 éven át díjtalanul szolgálta az egyházát. Mutassa meg az a modern, névtelen nagy erkölcsbíró, hogy a főgondnok, bátyja B. M. J. és fia a szerkesztőnk presbiteri állását anyagi előny elérésére mikor használta fel? Mert hát nyo­morult, ripők népség ám az, aki alap, adat nélkül, igaztalanul vádaskodik. Illés Gyula úr a „Czegléd“ szerkesztője. Az ő neve szerepel ott. A tisztesség nobilis hangjegyével mutat­kozott be. Azt kérdezzük ezek a csúf szemé­lyeskedések az ő beleegyezésével jelennek-e meg ? — Civin per. A „Czegléd“ múlt számá­ban említés létetett arról a perről, melyet Civin Vilmos disznókereskedő indított a város ellen s a melyet a törvényszéknél meg is nyert. A tábla azonban az ítéletet megváltoztatta s a város lett pernyertes. Ezzel a hírrel kapcsola­tosan azt írja a „Czegléd“ hogy a pert dr. Molnár Albert veszítette el s most Zámbó János nyerte meg. Hát ebben az ügyben vagy 8 ügyvéd volt érdekelve s vagy 8 ügyvéd nyerte meg, illetve veszítette el a pert s nem dr. Mol­nár Albert s nem Zámbó János. A tábla ugyan­azon per anyagát másképpen fogta fel, mint a törvényszék s azért változtatta meg az ítéletet s nem a Zámbó János jól ismert (?) felebbe­­zése hatása alatt. Zámbó János úgy látszik az ilyen ordináré reklámhoz nyugodt szívvel járul hozzá, sőt talán az ő tudtával történik az efféle — és nem laikus ember előtt — nevetsé­ges szemfényvesztés. — Kérelem.*) Felkérjük dr. Halász László ügyvéd urat, ne tessék összetéveszteni a mi ügyünket a munkásokét a csemői vasútvonallal. Mi nem vasutat kérvényeztünk, hanem csak egy kis előbbre való menetelt, egy-egy hold földecskét, hogy fáradságos munkánk által családunknak és magunknak öregségünkre egy kis biztosítékot teremthetnénk. Józsa Sándor és társai. — Árvapénztári számadások. A városi számvevő most dolgozik az árvapénztári szám­adásokon, a­melyet kinyomatva szétosztanak a városi képviselők között. Ez igen helyes dolog s eddig sem ártott volna megtenni. A számvevő buzgalma ezért is dicséretet érdemel. — A helypénzszedés kérdése. A ceglédi ipartestület a budapesti keresk. és iparkama­rához egy kérvényt adott be, melyben elpa­naszolták, hogy Pest vármegye vásári hely­­pénzszabályzatának 4-ik pontja szerint azon kereskedők és iparosok, kik sátorokban árulnak, elfoglalt tér után □ méterenként 32 fillért tar­toznak fizetni s azonkívül vásárok alkalmával a vásártér bejáratánál még azon szekerek után is a lovak száma szerint váltakozó dijak, u. n. kapupénzek szedetnek, mely szekereken az illető iparosok árucikkeiket hozzák a vásárra A kamara a panaszszal foglalkozva azt jogos­nak találta s megkereste az alispánt, hogy a helypénzszedés szabályzata revízió alá vétessék Az alispán erre a megkeresésre utasította a polgármestereket és szolgabirákat, hogy a vásártartó és iparos községek meghallgatása után 1904. évi július hó 1-éig tegyenek véle­­ményes jelentést: 1. arról, hogy nézetük sze­rint a vármegyei helypénzszabályzat minő té­teleiben mikép lehetne megváltoztatandó (le­szállítandó); 2. arról, hogy az iparkamarai jelentésben említett kapuk utáni pénz általában szedetik-e (kapupénz) ? — A bíróság köréből. A bíróságnál az 1904-ik évre az Ügybeosztás következőleg esz­közöltetett: 1. Sárkány Gyula kir. járásbiró elintézési körébe esnek: a) elnöki ügyek, b) t­ ph­ezségi ügy­ek, c) fizetési meghagyási ügyek d) sommás perek az alperes nevének kezdő­betűje szerint M—Z. betűig, e) szóbeli kere­setek, kérelmek és nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele. 2. Dr. Sikérdy Dezső kir. albiró elin­tézési körébe esnek : a) sommás perek az al­peres nevének kezdőbetűje szerint A.—L. betűig, b) végrehajtási ügyek, c) anyakönyvi ügyek.’ 3. Dományi Izidor kir. albiró elintézési körébe esnek : a) vétség és kihágási ügyek, b) vizs­gálóbírói ügyek, c) büntető ügyekre vonatkozó megkeresések, d) vétség és kihágásokra és a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó bűncse­lekményekre vonatkozó szóbeli feljelentések jegyzőkönyvbe vétele, e) polgári ügyekbeni megkeresések. 4. Burdács Rezső kir. albíró elintézési körébe esnek: a) telekkönyvi bead­ványok, perek és ügyek, b) örökösödési ügyek. Az 1-fő jegyzői iroda ügykörébe: a) az elnöki ügyek, b) az egyezségi ügyek, c) a fizetési meghagyási ügyek, d) a sommás perek — az alperes nevének kezdőbetűje szerint — M.—Z. betűig, e) az örökösödési ügyek. A 11-ik jegyzői iroda ügykörébe: a) a sommás perek — az alperes nevének kezdőbetűje szerint — A._L. betűig, b) a végrehajtási ügyek, c) az anya­könyvi ügyek. A 11l-ik jegyzői iroda ügykörébe : a) a vétség és kihágási ügyek, b) a vizsgáló­bírói ügyek, c) a büntető ügyekre vonatkozó megkeresések, d) a polgári ügyekbeni meg­keresések. A jegyzői irodák a felek részére , hétköznapokon d. e. 9—11 óráig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 10—11 óráig vannak nyitva. A szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok, valamint a büntető ügyekre vonatkozó szóbeli feljelentések felvétele kedden és pénteken és ezenfelül a kir. törvényszék hatáskörébe eső bűnügyekbeni feljelentések felvétele vasár­napokon mindenkor délelőtt 10—12-ig terjedő ólakban fog eszközöltetni és végre a felek ügy­üknek tárgyalására a bíróságnál idézés nélkül a hétnek szerdai napján jelenhetnek meg. ... ~ Életunt. Jászkarajenőnek jenői pusz­táján Lukács István mellbe lőtte magát, a gyilyó tüdejét sértette meg életveszélyesen, tettének okát nem mondta meg a főjegyző és főbíróból álló vizsgálóbizottságunk. ■ , 7 Táncmulatságok. A jászkarajenői róm. kath. olvasókör táncfigalmat rendez 1904. évi január 6-án, vizkereszt napján. Belépti dij 2 korona, szabad borital mellett. — A jászkara­­jenői iparosok és kereskedők olvasóköre zárt* koru táncmulatságot rendez, 1904. évi január no­­b­an. *­ Közöljük ezt a kérelmet azzal a megjegyzés­sel, hogy dr. Halász Lászlót csak a jóakarat vezérelte most cikkének megírásánál.

Next