Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-06-12 / 24. szám
10. oldal Szovjet kémbóják — amerikai elektronikus berendezéssel Az enyhülési politika éveiben az volt az uralkodó nézet, hogy a nyugat-keleti kereskedelem és azon belül a technikai fejlődés magas fokán álló iparcikkek átadása, általánosan használt kifejezéssel a technológia-átadás, a Nyugat számára is előnyös. Ma az amerikai lapok állandóan visszatérő témája a technológia-átadás veszélyessége. Ezt a nézetet most a Wall Street Journal is megindokolta nagy, többhasábos cikkében. A cikk egy tényleg megtörtént eset bemutatásával kezdődik. Tavaly — olvassuk benne — szovjet hivatalos személyek egy kaliforna cégtől betonkeménységet ellenőrző berendezést rendeltek. Egy olyan műszert, amellyel azt szokták megállapítani, hogy jól készítették-e a hidak pilléreit, vagy a házak alapzatát. A kaliforniai cég természetesen kiviteli engedélyt kért a berendezésre a washingtoni kereskedelmi minisztériumtól. És ez már majdnem megadta az engedélyt, amikor a honvédelmi minisztériumba került, ahol észrevették, hogy ugyanennek a berendezésnek a segítségével fokozzák az amerikai rakétasilók betonjának a keménységét is. A washingtoni kormány tisztviselői szerint ez csak egyike a sok olyan esetnek, amelyben a Szovjetunió katonai célokra is használható nyugati technika ismeretekhez akar jutni És próbálkozásai e múltban gyakran sikerrel jártak. Ilyen modor a Moszkvának átadott amerikai technológia elősegítette azt a szovjet fegyverkezést, amelynek a kiegyensúlyozására most az Egyesült Államoknak milliárdokat kell kiadnia. Az amerikai szakértők meg vannak győződve arról, hogy a szovjet katonákat 1979 végén a Kama folyó melletti gyárban készített teherautókkal vitték Afgansztánba. Ezt a gyárat pedig nyugati vállalatok nyugati pénzzel építeték, azzal a feltétellel, hogy készítményeit kiárólag polgári célokra használják. Az is nagyon alószínű, hogy a szövet haditechnikusok az Amerikából kapott külnösen precíz golyóslapágy-csiszoló gépek sgítségével növelték endkívül nagy mértéken több robbanófejű akétáik találati ponisságát. És feltételezett, hogy az amerikai lajfurófejek ismeretette lehetővé, hogy külösen kemény páncélkő lövedékeket készítenek. Most pedig Ameriában olyan haladás írható a mikroelektróka területén, amelyeken át befolyásolhati a katonai egyensúlyt, honvédelmi minisztérium tisztviselői szerint mindenáron meg kell akadályozni, hogy az új eredmények a szovjet haditechnika kezébe jussanak. A washingtoni kormány jelenleg nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ellenőrizze a technológia-átadást. De nem mindig éri el a célját. Ellenőrjeinek főleg akkor van nehéz dolguk, ha olyan készítményről van szó, amelyet egyaránt lehet békés és katonai célokra használni. Erre egyik példa a már említett betonkeménység-vizsgáló. Egy másik példa az International Harvester vállalat esete. Ez szerződést kötött Moszkvával 300 millió dollár értékű szerszámgépek szállítására. Ezeket tulajdonképpen arató-cséplőgépek készítésére tervezték. De páncélozott csapatszállító járműveket is lehet velük gyártani. És Weinberger honvédelmi miniszternek sem sikerült megakadályoznia, hogy a Szovjetunióba jussanak. A technológia-átadás ellenőrzése különben is rendkívül nehéz. Részben azért, mert Weinberger minisztériumában mindössze 20 szakértő tud ezzel foglalkozni. De részben azért is, mert Amerika szövetségesei még ma is alig törődnek vele, a semlegeseket pedig egyáltalán nem érdekli a dolog. Ezeknek, persze, nem lehet törvénynyel megtiltani, hogy amit az Egyesült Államokban vásároltak, azt a Szovjetuniónak eladják. Ez ellen csak az használ, ha az amerikai üzletemberek az eladási szerződésben kötelezik a vevőt, hogy azt a bizonyos árucikket ne juttassa mások kezébe. Ezért Amerikában felvilágosító előadásokat tartanak. És az egyik ilyen előadáson két olyan elektronikus berendezést mutattak be, amelyet az amerikai partok közelében talált szovjet kémkedő bójákból szereltek ki. Ezek egészen pontos másai voltak a megfelelő amerikai készülékeknek. „Kelet-Németország marsallja!” Míg Nyugat-Németországban a békemozgalom szószólói foglalkoztatják a közvéleményt, Kelet-Németországban újabb katonai rendfokozatot vezetnek be. Újabbat? A legmagasabbat, a marsalli rangot. Ehhez a hírhez a Frankfurter Rundschau a következő megjegyzést fűzi, idézzük: „Miután különben is a Szovjetunió a nagy tanítómester és példakép, a legfőbb ideje volt, hogy az NDK-ban is legyenek marsallok. Újabb rendfokozat a reális szocializmusnak egy olyan országában, ahol a vezetés legfelsőbb soraiban csak úgy csillognak a kitüntetések, érdemrendek és arany epülettek. Ha a hiúságnak van paradicsomkertje, amelyben egy korlátozott, de különleges réteg tagjai sütkérezhetnek, akkor ez az Éden-kert Kelet- Európában keresendő... Lehet rajta mosolyogni, de „Franciaország marsallja” történelmi fogalom, a Szovjetunió marsalljaihoz, fő- fő marsalljaihoz kilós súlyú érdemrendjeikhez hozzászoktunk. De az „NDK marsallja” kifejezés görcsösnek tűnik. Csak éppen, hogy az NDK- ban nem minden mulatságos, ami fénylik. A legmagasabb rang bevezetésének a Néphadseregben ugyanis meglehetősen komoly háttere van. Az utóbbi időben különösen a fiatalokra irányul a vezetés militarista törekvése. Nem teljes sikerrel. Erről árulkodik a keletnémet egységpárt egyre idegesebb reakciója az NDK bátortalan béke mozgalmára. De a másik Németország vezetői hatalmi szóval szorgalmazhatják például a fiatalok paramilitarista kiképzését, elérhetik azt is, hogy ez az állam, amely amúgy is magán viseli Poroszország előnytelen vonásait, teljesen megkövesedjék. Néhány marsall az NDK hierarchiájában, a másik német államot még bizonyára nem avatja a militarizmus védőbástyájává, de szimptómái a nyilvánvaló és egyre növekvő szerelemnek a hadsereg iránt — véli a Frankfurter Rundschau cikkírója. írSkí Szeretettel hívjuk honfitársainkat a Chicagói Hetednapi Adventisták Egyházába. (Bethel Methodist Church) 4256 N. Ridgeway, Chicago, 111. 60618 Istentiszteletek: Szombaton 9:30 Szombatiskola 11:00 Prédikáció 2:00 Ifjúsági órák Ebben a romlásba rohanó világban áldozzon egy pár órát a lelki élete kiegyensúlyozására a Szentírás alapján. BÍRÓ ISTVÁN lelkész (312)325-8158 Ahol négyezer dollárt ér egy levágott emberi fej... A fejvadászokkal foglalkozó grand guignol filmeket általában békésen figyeljük otthon a televízió ernyőjén és miközben sörünket iszszuk, megnyugodva gondolunk arra, hogy mindez, persze, csupán fantázia, ma már fejvadászok nincsenek. Nemrégiben kiderült azonban, hogy Transkei (Dél-Afrika) őserdeiben még mindig vannak fejvadászok, sőt, a délafrikai kormánynak tudomása van erről, azonban a fejvadászokkal szemben tehetetlen. Egy Tobile Miyawazo nevű, 15 éves bennszülött fiú nemrégiben, vadászat közben, eltévedt az őserdőben. Egyszerre csak emberi hangokat hallott és a közeli tisztáson egy férfiakból álló csoport jelent meg. Nagyrészük varázslónak volt öltözve és maszkírozva, különböző állatbőröket viselt és hajában vörösszínű agyag volt. Ezek a varázslók egy óriási pokrócot cipeltek magukkal. A pokrócot kibontották és a pokrócban legalább húsz levágott ember fej volt. Tobile remegve rejtőzködött a sűrűségben, mert tudta, hogyha a fejvadászok felfedezik, azonnal megölik. Nyomban ezután megjelentek a „vásárlók” is, akik szemmel láthatóan városi kereskedők voltak. Ezek az emberek megvették a levágott fejeket és egy-egy fejért átlagosan négyezer dollárnak megfelelő összeget fizettek. Tobile nem sokkal később jelentette a dolgot az umtatati rendőrállomáson. A rendőrök letartóztatták az egyik fejvadászt, aki majd gyilkosságért kerül a bíróság elé. Dr. Vincent Guywa, anthropológus, a Fort Hare-i (Dél-Afrika) egyetem professzorának kommentárja: — Nincs értelme annak, hogy tagadjuk a fejvadászok létezését. Egy-egy levágott emberi fej rendkívül értékes a törzsi varázslók számára, akik varázslataikhoz használják fel a levágott emberi fejeket. Teljesen tehetetlenek vagyunk a fejvadászokkal szemben. Egyetlen törzstag sem mert ellenük tanúskodni, mert attól tart, hogy ebben az esetben ő lesz majd a következő áldozat. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. ______________a Chicago és Környéke Szerkesztősége ÚJ TANKÖNYVEK — Olyat kérek, amiben is vannak, a szexuális ismeretek mellett színes aktfotók STOP! Figyelem! A tégla további szétmálását és a ház falának megrepedését a szétmált téglák kicserélésével megakadályozzuk! A romboló folyamatot általában a hó és a talajvíz okozza és a ház aljától halad felfelé. A legnagyobb kárt a caminbrick-en okozza. Előzzük meg a nagyobb kárt és hívjuk az esti órákban: CSABA BERT a (312) 477-8902 számon. Díjtalan árajánlat! VIDEO JÁTÉKTEREM! Értékes nyereménytárgyak Gyermekek és Ifjúság figyelem! Tömött állatok: Oroszlán, jegesmedve, bagoly, kutya, papagály, stb. Mindennap nyitva déli 12-től este 9-ig. Cím: 4239 N. Lincoln Ave., Chichago, 111. Rejtő Jenő, aki valamikor P. Howard is volt Az akkori Japán kávéházban lakott, evett és dolgozott. Ott írta zseniális műveit. Ceruzával. Kézzel. Amikor hat-nyolc oldal készen volt, átszaladt a Nova nevű kiadóhoz, ahol Müller úr volt a főnök. Ezért a néhány oldalért mindig kapott két-három pengőt, ezzel az összeggel átszaladt az ugyancsak közeli POGE-ba, ahol titkos rulettbarlang volt. Itt gyorsan elveszítette a kettest és ment vissza a Japán kávéházba, ahol írt tovább. A francia nem sokat adott. Kopasz feje kalapot sohasem látott. Mindig csak egy ruhája volt, ebben is aludt a Japánban ülve, de legtöbbször az alvásra sem volt rászorulva, mert aktedron volt az állandó csemegéje. Ennek a gyógyszernek az a tulajdonsága, hogy nem hagyja aludni az embert. Cipője olyan rongyos volt, hogy sohasem értettem, hogy tud ilyen lelkiismeretesen Rejtő után menni. Gombaszögi Ella, aki imádta Rejtőt, rábeszélte Wertheimer Elemért, a Magyar és az Andrássy úti Színház tulajdonosát, Írasson darabot Rejtővel és velem. Wertheimer beleegyezett a dologba és egy szerdai napon magához rendelt bennünket. Az én feladatom volt Jenőt beszervezni a megbeszélésre. Amikor elmeséltem neki a dolgot, bólintott: — Rendben van. Elmegyünk. De drága Jenőkém, nincs egészen rendben, mert ez az Elemér kedves ember, de irtózatosan elegáns. Mindig olyan mintha skatulyából vették volna ki, vagy mintha még benne hagyták volna a skatulyában. Rejtő legyintett: — Az ő baja. — Nem egészen, ő ad a francra. Neked mennyi ruhád van? — Ez az egy. Addig hordom, amíg szétmegy. Aztán mindig újat veszek. . — Más cipőd nincs véletlenül? — Van egy vadonatúj. — Hol? — A suszternál. — De nincs kifizetve. — Előre kifizettem. — De még nincs kész. — Már három hete készen van. — Messze lakik az a suszter? — Nem. Itt van a Japán mellett. Ilyesmiért én messze nem megyek. — Remek. Holnap tízkor van randevúnk az igazgatóval, eljövük érted a Japánba és együtt megyünk Wertheimerhez. — Rendben. Másnap elmentem érte és rémülten láttam, hogy ugyanaz a rongyos cipő van a lábán, amit már jól ismertem. — Még mindig a suszternál. Majd ha visszajöttünk, elhozom. Láttam, hogy reménytelen a vita, elindultunk. Az igazgató, mihelyt meglátta Rejtőt, akit még nem ismert és engem, akit már igen, imigyen szóla, Rejtőre mutatva: — Palikám, az menjen ki! — Az a java — mondtam, de Rejtő akkor már sértődötten elindult, de még megjegyezte: — Ez hülye, ezzel nem érdemes foglalkozni. A közös darabból nem lett semmi. Még cipő sem. • Alighogy megnyílt a második világháború, 1939-ben hazajöttem Londonból és alig vártam, hogy Jenőt felkeressem. Nem volt nehéz. Még mindig a Japán kávéházban lakott, még mindig itt és még mindig aktedront szedett alvás ellen. — Ide figyelj Jenőkém. Hagyd abba ezt a hülyeséget a Japánnal. Kraszner úr, a tulaj, nagyon kedves, hogy itt babusgat téged, de gyere velem, a Britanniában lakom (a mai Béke szálló), kiveszek neked is egy szobát, ott dolgozhatsz, aludni is lehet és nem kell ezt a ronda aktedront szedned. — Jó — bólintott egykedvűen —, egyébként már nem is szedem és álmos is vagyok. A szállodában kivettem neki egy szobát az első emeleten, én a másodikon laktam, egy ideig elbeszélgettünk, aztán megint mondta, hogy álmos, hát magára hagytam és felmentem hozzám. Elmúlt vagy tíz perc. Egyszerre csak rémülten jutott eszembe, hogy itt, Pesten, szappanmizériák vanak, nem lehet szappant kapni, én meg hoztam sok finom angol szappant magammal. Arra gondoltam, milyen borzalmas lehet Jenőnek, ha reggel felébred és nem tud szappannal mosakodni. Gyorsan magamhoz vettem egy finomat, lementem a szobájába, halkan kopogtam, semmi válasz. Benyitottam, mert a szoba belülről nem volt bezárva. Ott feküdt az ágyon Jenő, teljesen felöltözve, cipőstől, a zakója gondosan begombolva és aludt. Úgy látszik, a neszre, amit okoztam, felébredt: — Na, mi van? El kell menni? — Dehogyis. Csak eszembe jutott, hogy szappan nélkül hagytalak és hoztam egyet. Itt van. Rejtő undorral végigmért és ingerülten mondta: — Hülye vagy? Ilyen marhaságért felkelteni egy embert! Nem tudta, hogy zseni. Azt hitte, hogy a Nova, vagyis a Müller úr, kedves ember, aki valódi pénzt ad neki azért, hogy legyen mit a rulettsporton elveszteni. 31 15****&*s — Hol a másik cipőd? IDEGENFORGALOM A kislány büszkén meséli a barátnőjének: — Tegnap megismerkedtem egy valódi olasz fiúval. Az apja még Zalaszentivánon született, az anyja Derecskén. Ő születése óta a Damjanich utcában lakik. Ha nem -m mondja, hogy olasz, el sem hinné az ember... GYÓGYSZER Bumbulka úr nagyon köhögött, elment az orvosához csillapítóért. A gyógyszerész azonban tévedésből valami erős hashajtót adott a receptre. Másnap délelőtt az orvos az utcán találkozik Kováccsal: — Na, hogy van? Köhög még? — Nem merek! KÖRNYEZETVÉDELEM — Mondja meg őszintén, biztos, hogy nem szennyezte a tó vizét? ■ Hát igen, az itteni víz elég meszes, kemény... ■ Sajnálom, de én még nem hallottam diétás pálinkáról... FÉRJHEZ MENÉS — Nem akarok Mindenáron férjhez menni, de ha akad egy rokonszenves, jól kereső, családját szerető férfi, aztszívesen elcsábítanám a feleségétől. PÉNZ — Félretettem egy kit pénzt öreg napjaimra, amit J*TM* «Htöltője fiatalon, így több örömöm van bonilla. tora — Motorbicikli túróra viszem a menyasszonyomat Magam mögé ültetem. Addig sem látom. múzsa Ezt a költőt nem homlokon csókolta a múzsa, ha Róm felpofozta. JAVALLAT Bizonyos koron túl tiltsák be a születésnapokat. 18Misak rpfan jggx Az ismerkedési esten Edit bevallotta újdonsült partnernek, hogy gyereket vár tapasztalat Tapasztalatom szerint az idősek se tisztelik az időseket.