Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-05-12 / 19. szám
Felszabadult kiáltás Saáry Éva Csernohorszky Vilmos: Erkölcs és politika, Nemzetőr, 1983. 260 old. Noha állandóan biztattam Csernohorszky Vilmost cikkeinek kötetbe rendezésére, magamban, titkon kissé féltem is a vállalkozás eredményétől, hiszen nincs semmi, ami oly gyorsan elévülne, mint az „aktualitás”. Az „Erkölcs és politika” azonban kellemes meglepetést okozott. Az írások, így, könyvbe gyűjtve, nemhogy veszítenének frissességükből és súlyukból, inkább elevenebbekké válnak, nagyobb nyomatékot kapnak. Már jól benne jártam a könyv olvasásában, mikor megvilágosodott előttem, hogy miért: ezeknek a cikkeknek nem a napi politikai aktualitás a lényegük. Az eléje kerülő események és témák csupán ürügyet és kiindulópontot szolgáltatnak a szerzőnek arra, hogy általános érvényű igazságokról beszéljen — legyen bár szó egy-egy nagy író arcképéről (Márai Sándor, Szitnyai Zoltán, Dénes Tibor), a történelem újraértelmezéséről (Trianon, II. Világháború), vagy olyan „banális”, hétköznapi problémákról, mint árulás és helytállás viszonya, „anyanyelvi konferenciák” értékelése, a hazaiakkal való „dialógus” esélyei, „szocialista humanizmus” vagy éppen az „olvasók felelőssége”. Csernohorszky Vilmos egyenes, tiszta ember. Olyan, amilyen manapság csak ritkán akad. Hisz az igazságban, és kész a végsőkig harcolni is érte, a maga, nem mindennapi adottságaival, borotvaéles logikájával, hidegen izzó szenvedélyével és cicerói körmondataival, melyek oly sokféle érvet és gondolatot kapcsolnak össze, hogy második, harmadik olvasásra is találunk, még bennük (elrejtve) olyan szempontokat, melyek, első látásra, elkerülték figyelmünket. Ez a stílus (eltekintve most a mondanivalótól) szinte egyedülálló a modern, magyar irodalomban és megérdemelne egy bővebb, részletesebb elemzést. Hely hiányában, itt csak egy-két szempontra szeretnék rávilágítani: Csernohorszky Vilmos mindig gondosan körüljárja témáit, feltérképezve s azonnal betömve mindenegyes rést, melyen ellenfele egérutat nyerhetne. Mesterien bánik az idézetekkel, s ellenfeleit tulajdon szavaikkal szorítja sarokba, ami — már magában véve is!, — félelmetes tulajdonság! Kabdebó Tamás Csernohorszky írásait ,,filippikáknak”, a retorika iskolapéldáinak nevezte, én — a magam vizuális módján, — villogó, éles pengéhez hasonlítanám őket, mely pillanat alatt képes , eloszlatni a körülötte ármánykodó sötétséget, elvágni a „gordiusi csomókat”... Jól emlékszem még az 1970-es években, a Fuschl-i ökumenikus találkozón, Cs. Szabó László és Tollas Tibor közt lezajlott beszélgetésre. — Csernohorszky, ugye, ügyvéd? — kérdezte Cs. — Nem. Aneszteziológus főorvos. — Pedig, cikkei után, meg voltam róla győződve, hogy jogot végzett. Mindenesetre, nem szeretnék a tolla hegyére kerülni! Ő legalább őszinte volt! Mások azonban, akik irigykednek rá, vagy kiknek zavarosságát zavarja a hirtelen fény, igyekeznek őt, a dezinformáció, általa is felsorolt módszereivel — elhallgattatni, félremagyarázni, szelektálni, átfunkcionálni, kisajátítani, vagy közönséges hazugságok tömkelegével elhalmozni. Természetesen, felhasználják ellenében a vitatechnika legelcsépeltebb (sajnos, még mindig nem mindenki számára átlátszó!) módszereit is: nem a mondottakra válaszolnak, nem érveivel vitatkoznak, hanem személyét próbálják támadni, vállveregetően megjegyezve, hogy nem történész, nem író, hanem „csupán” orvos. (Ezek, persze, elfelejtik azt, hogy a magyar- és a világirodalom nem egy nagy, alkotó egyénisége — például Németh László! — indult orvosi pályáról, sőt más, nem „humanista” tudományok területéről is. Határ Győző mellesleg, építészmérnök!) Csernohorszkynak — az objektíven ítélő szemében és számára, — nem hátránya, inkább előnye irodalmi pályáján a természettudományos képzettség, mert ennek módszereivel és eszközeivel jobban rá tud tapintani a jelenségek valódi mibenlétére, okára és reálisabban képes boncolni az életbevágó, égető kérdéseket. (Gondolok itt, többek közt például, magyarországi népszaporulat problémáit elemző cikkére!) De szerzőnk nemcsak publicista, újságíró, hanem bátor, modern gondolkozású történész is, aki az eseményeket sohasem elszigetelten, hanem mindig tér- és időbeli összefüggéseikben, a világpolitika koordináta rendszerében veszi szemügyre. Történészi tehetségéből ez a kötet csak apró részleteket villant fel, aki azonban hallatta a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) tanulmányi napjain elhangzott nagyszabású, összefoglaló előadásait Mohácsról és Rákócziról, elvetlenül igazat ad nekem. Nem kisebb szaktekintélyek gratuláltak neki és biztatták további munkára, mint Ferdinandy Mihály. Mi, olvasói, erősen reméljük, hogy ez a kötet csupán kezdetet jelent, s hogy továbbiak fogják követni! Végül egy szót cikkem címéről. Nem véletlenül választottam, nem én találtam ki. Csernohorszky akarta — kezdetben — könyvét erre keresztelni. Hogy miért? Kikívánkozott belőle sok minden, ami 1945 és 1968 között belészorult. „A szabad véleménynyilvánítás több mint két évtizeden át elnyomott polgárjoga” kért levegőt. Ez a kissé patetikus, barokkos — de lélektanilag indokolt! — címelképzelés csak a későbbiek során szelídült a sokkal higgadtabb, megfontoltabb „Erkölcs és Politiká”-rá, mely azonban — a maga, nehezen feloldható antagonizmusával! —, ugyancsak robbanó feszültségek hordozója Egy dohánytermék, amely kimegy a divatból... Az egyik nyugatnémet napilap szomorkás hangon búcsúztat egy iparágat, amelynek terméke lassan-lassan és feltartóztathatatlanul kimegy a divatból. Valaha nem kevesebb, mint húsz német gyár termelte ezt a produktumot. Most már azonban itt az ideje, hogy eláruljuk, milyen gyártmányról van szó és elképzelhető az is, hogy ismertetése részletesebb magyarázatra szorul, mivel az ifjabb nemzedékhez tartozók talán hírét sem hallották, vagy ha igen, téves képzeteik fűződnek hozzá. 'Nos, az árucikk'névé'l'' bagó. Németországban ma már csak egyetlen gyár készíti, a Grimm und Triebel, nemrég bezárta kapuit egyik legnagyobb konkurrense, a Hanewacker. A Grimm és Triebel tehát konkurrencia nélkül maradt, de kérdés, hogy őszinte öröme telik-e benne, hiszen ki tudja, hogy meddig bírja el a piac akár egyetlen gyár termelését is. Hogy mi az a bagó? A legerősebb Kentucky-i és Virginiadohányból készül, e két dohányfajtának a szivargyártáshoz felhasznált, selejtnek minősíthető maradványából. Dehát a bagónak erősnek kell lennie, ám ízesnek. A dohányt, amiből a bagót készítik, hoszszasan áztatják, pácolják, azután fűszereket és aromákat adnak hozzá és ráadásul nem is keveset, a következőkből: tamarind, édes kömény, szerecsendió, ánizs, borókabogyó, szilva, szirup, feketeszemű mazsola, fahéj és édesgyökér. A bagót elsősorban a matrózok kedvelték meg és hozták divatba, abban az időben, amikor a hajókat még fából készítették és a legénység számára szigorúan tilos volt a dohányzás. Azután elterjedt használata a bányászok körében, mert hiszen az aknákban tilos a dohányzás és akik erős dohányosok, azok megszenvedik e tilalmat a hoszszú műszak alatt. Valószínűleg, hogy napjainkbal is ők azok, akik még leginkább áldoznak a bagózás szenvedélyének. A bagó alkonyát egyébként a különböző törvények megszüntetése, liberalizálása hozta el. Az emberiség, mint tudjuk, az indiánoktól sajátította el a dohányzást, a pipázást és szivarozást." VIII. Orbán pápa azonban 1624-ben bullát bocsátott ki, amelyben kiátkozással fenyegette meg a dohányosokat, a törökök pedig még 1655-ben is úgy büntették meg a pipázót, vagy hogy stílszerűen török néven nevezzük, azokat, akik csibukot szívtak, ahogy a pipaszárat áthúzták az orrukon. Az oroszok, akik sohasem végeztek félmunkát, 1643-ban ennél tovább mentek egy lépéssel és levágták a dohányosok orrát. De azután fokozatosan eltörölték ezeket a törvényeket és a pápai tilalom is megszűnt 1724- ben. Napóleon császár okosabb volt, mint a törökök, vagy az oroszok, se nem döfte át pipacsutorával a dohányosok orrát, se nemvágta le, hanem... de vegyük csak sorjában a történetet. A császárnak egy udvari bálon föltűnt egy hölgy, aki annyi ékszert aggatott magára, hogy csaknem roskadozott a súlyuk alatt. Odavntette magához egyik udvaroncát és megkérdezte, ugyan ki ennek a hölgynek a férje? — Ah, — mondotta a bennfentes udvaronc —,"Franciaország legnagyobb dohánygyárának a tulajdonosa. — Valóban? — mosolyodott el szórakozottan a császár. Másnap törvényt hozott, amellyel állami monopóliummá tette minden dohánynemű gyártását. Máig az. A bagó tehát kimegy a divatból. A szegény ember dohányzása volt egykoron, mert míg a cigarettit, szivart, vagy akár pipadohányt mindenkor viszonylag magas adóval sújtották, a bagót békén hagyták a hatalmasok. De ha egy napon kimúlik is a bagó a használatból, nekünk magyaroknak nem kellfélni, legalább a neve megmarad mindörökre. Nem úgy hívják-e a daljátékká dramatizált János Vitézben Kukorica Jancsi édes cimboráját, hogy Bagó? négy nyh.ven a magva» SZABADSÁGÉRT!... j » NEMZETŐR 1] ■.«kmtz —aiMtUS—a—* MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 84 Pontf. 70. Germany Felelóa szerkesztő és kiadó: KECSKESI-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven, angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. .94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. . _____ A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban -és nem kis eredménnyel. . . Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik. 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00 2 Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló Upot küldunk melyben évenkint a beküldött adomány összeget beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)................................................................................. Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove nl. 60053 SMIKK sajtótájékoztató 1984 május A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) idén október 25-30 között rendezi tanulmányi napjait Dél-Svájc legszebb klimatikus üdülőhelyén, Lugánóban. Tárgy: GESTA HUNGARORUM III. címmel a magyar történelemnek a kiegyezés és 1949 közötti időszaka lesz. Felkért előadók: Borbándi Gyula (BRD), Czettler Antal (Svájc), Yves de Daruvár (Franciaország), Ferdinandy Mihály (USA), Habsburg Ottó (BRD), Lukács János (USA), Padányi-Gulyás Béla (Svájc), Péter László (Nagy- Britannia). A tanulmányi napok keretében nagyszabású irodalmizenei est és Nyugati Magyar Portrék címmel fotóművészeti kiállítás lesz.A kiállításon részt venni szándékozók részletes információt kaphatnak az alábbi címen: Éva Saáry, Via delle Scuole 10. CH-6900-Lugano-Cassarate. Tel: (091) 51-88-43. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! r IVAN’S electronics BURGLAR and FIRE ALARMS Betörés és Tűz ellen biztonsági berendezések . ANTENNA és INTERCOME beszerelés — karbantartás — , javítás díjtalan árajánlat. Magyarul is beszélünk. Telefon: (312) 998-8406] Családi foglalkozás Vajda Albert William nagyon sok fiatal tehetséget képezett ki, köztük saját fiát is, Bent. Benről nem tudok sokat, nagyon magányos ember lehetett, bár hat gyermeke volt. Igaz, hogy hat különböző nőtől. Mindegyik gyermek az apa mesterségét folytatta? — Csak a legidősebb fiú, Nicholas. A többi öt közül kettő lány volt, ezekről nincs adatom. A másik három fiú is a szakmában maradt, de betörtek, meg útonálltak. Elfintorította az arcát. — Ezt nem szeretem. Rossz fényt vet a családi hagyományokra. A mi családunk arról híres, hogy a zsebtolvajlást választotta élethivatásul. Évszámok repkednek a levegőben. 1723 a szomorú év, amikor a család három tagját egyszerre fogták el és zárták börtönbe, és mire Henry bácsi, a család akkori feje, kiszabadult, hűlt helyét találta annak a 9 aranyórának és 70 tubákos-szelencének, amelyet letétbe helyezett egy „megbízható” orgazdánál. — Akkor is voltak becstelen emberek! — mondja szomorúan Mr. X és ránéz karórámra. — Bocsánat, de sietnem kell. Megígértem a feleségemnek, hogy nem maradok sokáig. — Megenged egy személyi kérdést? — Hogyne, tessék. — Ön most a családfő? — Nem. Az apám. ■-----És még? — Igen. Hatéves börtönbüntetését tölti. — És ön? — Én szabadlábon vagyok. — Igen... de úgy érzem ... ön is folytatja a családi mesterséget? — Uram, — mondja olyan fagyosan, ahogy csak egy angol tud beszélni, ha mélyen megsértették. — én egész estén át beszéltem önnek családomról... Ha ezek után ilyen kérdést tesz fel, akkor... akkor nincs több mondanivalóm. Good night! Kis szégyenérzettel iszom ki maradék whiskymet. Igaza volt Mr. X-nek, hogy megneheztelt. Az ember nem kérdi meg egy angol lord elsőszülött fiától, hogy örökli-e a lordi címet? Ez ugyanis természetes. Az ilyesmi apáról fiúra száll... Mr. X-et egy londoni ,,pub”-ban, kocsmában ismertem meg. A tulajdonos mutatott be egymásnak bennünket, ezekkel a szavakkal: ,,Maga újságíró, biztosan érdekelni fogja, hogy Mr. X foglalkozására nézve zsebtolvaj.” Leültünk egy asztal mellé és beszélgetni kezdtünk. Megtudtam, hogy Mr. X ősi angol zsebtolvaj-családból származik, felmenői a törvénytelenség mezején szereztek maguknak babért és eltulajdonított értékeket. — Meddig tudja viszszavezetni családfáját? — kérdem. Egy lordot meghazudtoló könnyedséggel feleli: — A XV. századig vannak adataim. Egyik ősöm, Theodor the Slippery (Simoklós Tódor) a piros rózsa-fehér rózsa háború idején háromszor is halálra volt ítélve, de mindig meg tudott szökni. Innen a neve. 1470-ben, ugyanabban az évben, amikor a piros rózsák elkergették IV. Edvardot, Theodort is elfogták. Akkor már hiányzott a jobb füle, mert az egyik korábbi rajtacsípéskor levágták. Birtokomban van egy írás, amelyet kivégzése után szegeztek ki a házra, ahol elfogták. Az írás azt mondja, hogy Theodor ősöm keze többet volt mások zsebében, mint a sajátjában és emiatt akasztották fel. Büszke oldalpillantással néz rám. — Tudja, ha van egy kis időm, családom történetével foglalkozom. Talán egyszer megírom a teljes történetet. Hallott véletlenül a Wattonféle tolvajiskoláról? Kicsit szégyenkezve vallottam be, hogy én reáliskolába jártam. — Ezt az iskolát 1585- ben alapították. Watton nem volt szakmabeli — folytatta némi megvetéssel a hangjában. — Kocsmája volt. De William nevű ősöm, Theodora egyenesági leszármazottja, vezette az iskolát. Látta az „Oliver” című musicalt? Megnyugtatom, hogy láttam, sőt valamikor olvastam is Dickens ,,Twist Oliver” című regényét, amelyből a musicalt írták. Elégedetten bólintott. — Nohát ott az a Fagin... az a Fagin-féle tolvajiskola. Eredetileg Watton iskolájából vette Dickens az ötletet. Halász Péter, Kádártánc címen írt új regényt. Tíz dollár, vagy annak megfelelő összeg csekken, nemzetközi postautalványon történő beküldése ellenében megrendelhető a kiadónál. Újváry „GRIFF” Verlag, Titurelstrasse 2, D-8000 München 81 Zk. 4zámil f 23 hSJ 7 8 9 /o // 1Z /3 th ISg■ /6 17 1■ 19 11m 26 2/■ 221 23■ 24/ 2S i■ ' m■ 27 28i■ 29■ 3om■ 31 5^TM ■ ■ 36i■ 37 38 |j■ * ho■ ■ f f hl *3■ 9 ** hSm hl■ ■ +9 5»■1 1■r S3 __1 5* SS■ ----TmJL Si ■ 1P1 A 23. bz. rejtvény megfejtése: Légy jó mindül áltásig — Fortunátus — Életem regénye. Rejtvényünk vizsz. 1., 58., függ. 1. és 32. sz. soraiban Rudnay Gyula Kossuthdíjas festő négy képének címét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első kép. 15............. peremén” (József Attila). 16. Erős testalkatú. 17. Magas nyakú blúz. 19. Rögtön. 20 Herz rövidítése. 21. Szájvíz márka. 22. Idegen női név. 24. Öreg ember támasza. 25. Napszak. 26. Boráról ismert spanyol város. 27. Haladó szellemű olasz író festő, publcista (Carlo). 28. Sakkban áll! 29. Nagy cukortartalmú anyag. 30. Tömegkommunikációs eszköz. 31. Tréfás. 33. Fényképezőgép típus. 35. At Ula hun neve. 37. Új-Zéland őslakója. 39. Törzsszám. 41. Márka. 42. Menet eleje! 43. Fotócikk márka. 44. A szőlő betakarítása. 46. Labdarúgó trófea. 47. Tenger — angolul. 48. Szakiparos teszi, de labdarúgó is. 49. Élősködő. 50. Imre egynemű betűi. 51. Több mint csinos. 52. Futár. 53. Elve. 56. Csak jószágnak mondható.. 57. Közmérték. 58. A második kép. FÜGGŐLEGES: 1. Ez a képe Velencében van. 2. Biztosítékul letett összeg. 3. Skiccel. 4. Tó, melybe az Amu-Darja folyik. 5. Számos. 6. Ozmium. 7. Étkezéssel kapcsolatos szócska. 8. Reszketve. 9. Izlandi pénz. 10. Koca. 11. A német ábécé utolsó betűjének neve. 12. Mint a 7. sz. sor. 13. Egyik helyre sem. 14. Egyik tévébemondónőnk beceneve. 18. Kőzelékintvény. 22. Ady Endre verse. 23. Régi súlymérték. 24. Neves matematikus volt (Manó). 26. A „Három a kislányából az egyik. 27. Mezzoszoprán szerep „A parasztbecsület” c. operában. 29. A „Dióbél királyfi" írója. 31. Mivel. 32. A negyedik kép. 33. Piaci árus. 34. Átlagos. 36. Kisázsiai pénz- és súlyegység. 38. Nevelés madár. 49. Elvisel. 42. Finom gyapjúkelme. 44. Állati takarmány. 45. Egyfajta biliárd. 46. Kutat. 48. Orvosság. 49. Üveggyári olvasztó üzem. 51. Kevert sav! 52. Keverék része! 54. Latin és. 55. Néző egynemű betűi. 56. Biztatás.