Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
tv A föld azé — aki művelteti ,avagy Miért etetik babbal a szocializmus ifjú summásait . Rész Az volt „kamaszkorom legszebb nyara”, amikor sikerült kibulizni, hogy ne kelljen önként építőtáborba menni. Történt pediglen mindez 1963-ban, s az előtte lévő esztendőben ünnepelték e dicsőségesnek kikiáltott mozgalom 5. évfordulóját. Talán éppen a nagy pompa és a recsegő fúvósok hangja jutott néhányunk eszébe, mert amikor a gimnáziumban az osztályfőnök arról kérdezett minket, hogy kinek van kedve ismét két héten át kubikolni, csak a púpos és bicegő Medgyessy keze lendült a magasba. A mindig szigorú tanár úr ettől a nagy tolongástól úgy meghökkent, hogy a naplót lapozgatva sorra faggatott mindenkit: mi az oka eme tartózkodó magatartásnak! Talán rájöttünk, hogy a lapát nehezebb, mint a matekkönyv, netán sokaljuk a napi két és fél, három köbméter odábbtalicskázandó földet, esetleg a babgulyás nem ízlik, vagy egyszerűen szabotálni akarjuk a nemes kezdeményezést? Hümmögve válaszolgattunk: tudjuk mi, hogy a munka becsület és dicsőség, dehát — lévén valamennyien falusiak — akad éppen elég dolog a ház körül is. Padtársam, az örökösen mókázó Káposztás Gyuszi engedély nélkül felugorva azt magyarázta, hogy tavaly fejeződött be a környéken a tsz. - szervezés, minden föld a közösbe ment, de nincs aki Hajnal László Gábor művelte, s a régi tulajdonosokat és családtagjaikat éppen most szólították fel, segítsék már ki a bajból a szocialista szektorokat. Ha kell — hangsúlyozta, — hoz igazolást arról, hogy egész nyáron okkal pusztította a kenyeret. Erre valamennyien egyetértően bólogattunk és az osztályfőnök tehetetlenül tárta szét kezét. Ezt megúsztuk, ám generációm tagjai, akik a hatvanas évek elején jártak középiskolába, netán egyetemre, aktív részesei voltak az építőtáborozás hőskorának. Hogyan is kezdődött? A Kommunista Ifjúsági Szövetség első országos értekezletén, 1957-ben, elhatározták, hogy fiatalok segítségével lecsapolják a Hanságot. A tábort, a félreértések elkerülése végett orosz katonák építették és a forradalom leverése közben elesett Iván Karpovról nevezték el. A KISz KB akkori első titkára Komócsin Zoltán, és a tábor parancsnoka Fördős László volt, akit a negyedszázados jubileumon felkerestek a Népszabadság munkatársa, Maros Dénes, és az 1982. június 15-i számban megjelent interjúban többek között így emlékezett vissza: „Sátrak, tíz vaságy állt mindegyikben. Délutánra felforrósodtak, hiszen kopár vidékre telepítették őket. Megérkezett az első csoport. Kiosztották a ruhát, felszerelést. Még a fűben ülve étkeztünk. A következő csoport érkezésére felállítottuk az ebédlősátrat asztalokkal, padokkal. A társaság nagyobb része akkor is a szabad ég alatt evett. Befülledt a sátor. És kitaláltuk, hogyan lehet sétálva enni. Valahogy védekezni kellett a szúnyogok ellen. Iszonyú mennyiségben támadtak ránk. És igen fájdalmasan csíptek. Szovjet fúvószenekar látogatta rendszeresen a tábort. Kinn a munkahelyen is játszottak. Napközbeni viselet egy szál gatya. Kiegészítő program: a sátor körülárkolása, előterének feldíszítése. Éjszaka őrség, zivatarban riadó, nehogy a sátrak beszakadjanak a tetejükön összegyűlt víz súlya alatt.” Hőskor! — mondogatják ma, de ha a jelszavak mögé nézünk, ott találjuk a letagadott kényszert. Bár az kétségtelenül igaz, hogy nem árt időben munkára szoktatni a fiatalokat, de nem a hólyagos tenyerekkel, a rosszul felcsavart kapcáktól kisebesedett lábakkal kell ellenérveket keresni a mozgalom hasznosságát vitatva. A módszer az, ami megkérdőjelezhető. Azt ugyan még elhihetnők, hogy évről-évre találni lelkes önkénteseket, akik felajánlott munkájukkal akarnak hozzájárulni az ország gyarapodásához. Ám az több mint gyanús, hogy a jelentkezők száma esztendőnként emelkedik. Ismerve a mai fiatalok magas százalékának véleményét, hogy az aktív dolgozás öl, buzit, nyomorba dönt, vesszenek tehát a norma kitalálói, meg a munka ugyan nemesit, de senki nem akar osztályidegen lenni, — nos, ezt a gyakorta hangoztatott „életfilozófiát” vallók hatalmas serege nemigen masírozik tényleg önként építőtáborokba. A verbuválás azonban politikai célokat is szolgáló feladat lett, természetesen központi irányítással. A KISz-ben külön osztály foglalkozik a szervezéssel, agitálással, s ebbe bekapcsolódott az Állami Ifjúsági Bizottság és a Honvédelmi Minisztérium is. Az eredmény — a számok tükrében — lenyűgöző és meghökkentő: 1958-ban, három táborban még mindössze 3.780-an voltak, s tíz évvel később 36 táborban 28 ezren dolgoztak, 1978- ban már 52 táborban 38 ezren vették ki részüket a munkából és a negyedszázados jubileum esztendejében 100-nál több helyütt, majd 60 ezren segítettek az iparban, mezőgazdaságban, ott, ahová küldték őket. Idézet a Népszabadság 1982. június 19-i számából: „Több ezren dolgoztak azért, hogy az M 7-es, később az M 1-es autópályák elkészüljenek. A táborlakók segítettek akkor is, amikor 1965-ben és 1970-ben árvíz sújtotta hazánkat. Hosszasan lehetne sorolni az eredményeket, azt, hogy hány munkanap alatt mozgattak meg a fiatalok több mint 3 millió köbméter földet, hány nap alatt takarítottak be közel kétmillió mázsa zöldséget és gyümölcsöt, hány nap alatt épített és tisztított e lelkes korosztály 336 kilométer hosszú csatornát. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy akadtak olyan táborok, ahol a ,gazda’ nem vette komolyan a fiatalokat. Nem törődtek velük, értelmetlen, semmitmondó feladatokat bíztak rájuk. S ezzel nem munkára nevelték a diákokat, hanem a „dolgoztatásra’ kényszerítették őket... Idén is az önkéntesség elvének szigorú megtartásával történt a mozgósítás.” Ez utóbbi mondat minden e témával foglalkozó cikkben, elemzésben, riportban megtalálható, sőt, a Magyar Ifjúság 1984. február 4-én arról tudósított, hogy a KISz KB továbbra is fellép az építőtáborozás önkéntességénk elvét sértő megnyilvánulásokkal szemben. Nahát, ez ragyogó! — gondolhatnók, ám egy oldallal odébb az MSzMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Kovács Imre, aki az úgynevezett közhasznú munkabizottságot is irányítja, a következőket fejtegette: a mezőgazdaságban a tanulósereg biztosítja a kampányidőben a munkaerőt, mert erre a viszonylag rövid szakaszra nem lenne érdemes állandó dolgozói létszámot tartani. Az is előfordult — mondotta, — hogy az üzemeltetők több diákot igényeltek, mint ahányra szükségük volt, mert a gyerekek olcsók. Nem vagyunk okvetetlenkedők, de felötlik bennünk a gondolat, hogy a különböző vállalatoktól, állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől jóelőre begyűjti a KISz, mennyi főt szeretnének, s ennek megfelelően kezdődik el a „felmentő sereg” toborzása. Persze ügyelnek az önkéntességre, de csak az után, ha már vagy százezernyi középiskolás és egyetemista berukkolt a csapatba, mert nélkülük cudar világ köszöntene a gyümölcsösökre. Madarak eledele lenne a meggy, cseresznye, leszedetlen maradna a ribizli, szőlő, paradicsom, s nem lenne aki kapálna, kukoricát címerezne, vagyis: teljes lenne a csőd! Lógásról, amolyan tessék-lássék tevékenységről szó sem lehet, mert személyenként minimum száz forint értékű normát muszáj teljesíteni, s legalább 6 óra a kötelező dologidő. Ezért aztán kitalálták a brigádmozgalmat, hadd tanulják az életet. A versenyt hetente értékelik és a szorgalmasak neve felkerül a dicsőségtáblára. A fiatalok többségét viszont az ilyen siker nem érdekli, sokkal inkább azon töprengenek, miképpen tudnának takarodó után észrevétlenül megpattanni, és a legközelebbi vigalmi helyen másneműekkel ismerkedni, negyven foknál nem gyöngébb alkoholos üdítőket kortyolgatni, mert az mégiscsak áldatlan állapot, kényszermunkával akarják elérni, hogy megismerjék önmagukat. Mennyi Magyarország tartozása a nyugati bankok felé? A tanulmány összeállítója, Paul Mentre, korábban tagja volt a Valutaalap igazgató tanácsának — jelenleg nagytekintélyű nemzetközi pénzügyi tanácsadóként tartják számon. Megszokott gyakorlat, hogy a Nemzetközi Valutalap független szaktekintélyeknek ad megbízást a tagállamai problémáival foglalkozó tanulmányok elkészítésére. Főleg akkor, amikor kellemetlen dolgokat szükséges a nyilvánosság elé tárni. Amit a Valutaalap tapintatosan nem kíván maga kimondani — kimondja a tanulmányban a szaktekintély , Montre megállapítja, hogy a 80-as évek legelején — amikor a keleteurópai országok nemzetközi fizetési helyzete rendkívül kedvezőtlenné vált — Magyarország fizetőképeségének nyugati megítélése túlzottan derűlátónak bizonyult. Viszonylag kevesen figyeltek fel arra, hogy Magyarország adósságállománya az évi nemzeti jövedelemnek nem kevesebb, mint 20 százalékát tette ki — és ez az arány a legmagasabb volt egész Kelet- Európában, vagyis az adóságtömeg súlyosan megterhelte az ország erőforrásait. — Maga ez a körülmény is — írja tanulmányában — magában hordozta egy fizetési krízis lehetőségét. Ehhez járult a magyar adósságállomány kedvezőtlen összetétele. Magyarországon a gazdasági reformok gyakorlatilag nem érintették a szigorúan központosított bank- és hitelgazdasági rendszert. Ebből következett, hogy a magyar vállalatoknak nem volt módjuk és lehetőségük szállítói hiteleket felvent import szükségleteik biztosítására. Ilyen körülmények között a behozatali igényeket is jelentős mértékben, nyugati bankoktól felvett rövid- és középlejáratú kölcsönökből fedezték. Az adósságtömegen belül tehát viszonylag nagy volt a rövidlejáratú bankkölcsönök aránya, ami az ország fizetési helyzetét sebezhetővé tette. Csak arra volt szükség, hogy az érdekelt nyugati bankok a bizalom megrendülése esetén, egyszerre kezdjék viszszahívni a pénzüket. 1982 elején pontosan ez következett be. Lezajlott a második olajárrobbanás, világszerte magasra szöktek a kamatok, a nyugati piacokon folytatódott a recesszió, csökkent a kereslet kelet-európai áruk iránt , és Lengyelországban bevezették a katonai szükségállapotot. A nyugati bankok bizalma megingott a keleteurópai adósokkal szemben, és onnan hívták vissza gyorsan a pénzüket, ahol ez elsősorban lehetséges volt: a Magyar Nemzeti Banktól — hála a magyar adósságállomány összetételének. Azóta a magyar fizetési helyzet viszonylag stabilizálódott: az ország tavaly is, idén is évi készenléti hitelkeretet kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, amelyet folyamatosan vesz igénybe. Idén két további kölcsönt folyósított a világbank, nyugati kereskedelmi bankok részvételével. — Ez az utóbbi részvétel jelzi — írja Mentre tanulmányában, — hogy az ország fizetőképességének megítélése valamelyest javul. A nemzetközi pénzügyi szakértő azonban hangsúlyozza: a magyar nemzetközi fizetőeszközkészletek meglehetősen alacsonyak és az országra nehezedő adósságszolgálati teher idén is, jövőre is nagyon súlyos marad. Talán jellemző, hogy még ennek az elismert nemzetközi szaktekintélynek a tanulmánya is adós marad az egyszerű válasszal: tulajdonképpen mennyi most pontosan Magyarország tartozása? Az amerikai pénzügyminisztérium legutolsó kimutatása szerint a tavalyi év legvégén Magyarország hét egész hat tized milliárd dollárral tartozott nyugati hitelezőknek. A Nemzetközi Valutaalap azonban az elmúlt hónapokban külön felmérést készített , és ennek az eredménye: majdnem tízmilliárd dolláros adósság. A hatalmas eltérés mutatja, hogy egy ország fizetőképességének megítélése során a rendelkezésre álló információk nem feltétlenül teljesek , és nem is feltétlenül megbízhatóak. 4 ■« vlv<> t aue 4 £iqum& V iyp 4129 W LAWRENCE AVE. WE DELIVER 725-1g12_J!L!gÍ<L ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA. RIBS. CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visa Our Vineyard for Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining R oom Anglia és Margaret Thatcher A mai Anglia most is különleges, még a többi európai számára is nehezen érthető ország. Birodalma elvesztése ellenére is gazdagnak számít, az angol családok 60 %-a saját házában lakik, London, New York után, ma is a nemzetközi pénzügyi világ központja, tengerentúli kapcsolatai ma is kitűnőek. Ugyanakkor az elkülönült, a történelmi hagyományokhoz ragaszkodó felfogás, a léglökéses repülőgépek és rakéták idejében is jóformán változatlan megmaradt politikai és társadalmi életében. Az egyetlen ország talán az egész földön, ahol a régi társadalmi elkülönülés fennmaradt, ahol van igazi főnemesség, ahol a szervezett munkásság ma is marxi értelemben vett osztályharcot folytat néha kimondottan az ország és hosszú távlatban saját érdekei ellen is. Ugyanakkor az erősen konzervatív Margaret Thatcher nincsen oly jó viszonyban az ugyancsak erősen konzervatív Reagan elnökkel, mint a szocialista Mitterrand és nem épített ki szoros kapcsolatokat a kereszténydemokrata Kohl kancellárral sem. Belpolitikailag az angol viszonyok szintén nehezen érthetők a külföldi szemlélő részére. Az ország közvéleményét hónapok óta a szénbányászok sztrájkja köti le. Ez azzal kezdődött, Nagy György hogy az államosított bányák legfelsőbb hatósága, a National Coal Board, elhatározta több nagyrészt kimerült és ezért veszteséggel dolgozó bánya bezárását. Erre Arthur Scargill, a bányász szakszervezet kommunista érzelmű elnöke sztrájkot hirdetett. Hívását a bányászoknak csak mintegy 60 %-a követte, a többi élesen a sztrájk ellen foglalt állást. Azóta sok súlyos összeütközésre kerül sor Scargill hívei és ellenzői között, amelynek több halálos és többszáz sebesült áldozata volt. A sztrájk naponta többmillió fontjába kerül az angol államháztartásnak. Minden józan szemlélő számára kétségtelen, hogy az improduktív bányák mesterséges fenntartása igen költséges és ezért káros az angol közgazdaság számára, amely egyébként is sürgős modernizálásra szorul. Viszont Scargillnek sikerült a kérdést politikai térre terelnie és Thatcher-ellenes hadjárattá fejlesztenie. Ezzel maga mellé állított sok olyan elégedetlen és szélsőséges elemet, amely egyébként nem áll mellette. A legutóbbi véleménykutatás szerint a lakosság 35 %-a a sztrájkolókat pártolja és csak 41 %-a a National Coal Board politikáját. Vagyis az angolok több mint egyharmada olyan megmozdulást támogat, amely hosszabb távlatban az ország gazdasági életének összeomlására és politikai káoszra vezethet. Ennek a különös angol magatartásnak vannak nem-politikai okai is. A társadalomkutatások például kimutatták, hogy sok bányász csupán azért állott a sztrájkolók mellé, mert nem akarja megszokott munka- és lakóhelyét otthagyni, még akkor sem, ha másutt több fizetést és jobb munkaviszonyokat ígérnek neki (mint ahogy azt a kormány tette). Erősen közbejátszik itt az angolok görcsös ragaszkodása hagyományaihoz, megszokott életmódjához. Ismeretlen fogalom náluk az Észak-Amerikában oly erősen kifejlődött gyakorlat, hogy az ember oda megy ahol többet keres. Van ennek előnye, de van hátránya is. Válságos időkben, amint az a legutóbbi világháborúban is bebizonyosodott, a szűk látókörű, de állhatatos, hagyományhű angol elkeseredetten tudja védeni otthonát, sziget hazáját még reménytelennek látszó helyzetben is. Viszont a modern ipari termelés rideg tények és teljesítmények által irányított nemzetközi versenyében súlyos hátrányt jelent az elavult életmódhoz és túlhaladott felfogásokhoz való ragaszkodás... Ezért döntő Anglia jövőjére nézve Scargill és Margaret Thatcher most folyó párharca. Fenyegető levél a fekete és színes olimpiai sportolóknak Több afrikai és ázsiai országban, Zimbabbwe-ben, Sri Lankában, Dél-Koreában, kommunista Kínában, és Malájiában, egy angol nyelvű fenyegető levelet köröznek, állítólag a Ku Klux Klan írta. íme részlet belőle: ,,Afrikaimajmok! Vigyázzatok, mi is jóideje készülünk az olimpiászra és gyakoroljuk a célbalövést fekete mozgó alakokra. Amerikai patriótáknak nem lehetne nagyobb a jutalma, mint meglincselni benneteket fekete afrikai majmokat. Fekete atléták szívesen vagytok látva a Los Angeles-i olimpiászra, de ott ég a mi fáklyánk is és vár benneteket, hogy meggyújtsuk gyapjas fejeteket. A fogadtatást amit tőlünk kaptok sohasem fogjátok feledni!” Ázsiai körútja előtt Schultz külügyminiszter nyilatkozott erről a levélről és kijelentette, az a benyomása, hogy az nem amerikai eredetű, nem a Ku Klux Klan írta, hanem egy külföldi hamis hírverési kampánynak része. Azóta a State Department sajtótitkára kereken kimondta ki a gyanúsított: A Szovejtunió amely ugyanezzel az ürüggyel, a Los Angelesben várható erőszakkal mondta le saját részvételét, azt állítván, hogy atlétáinak biztonságát nem lehetett garantálni az amerikai olimpiai játékok során, a sok szélsőséges csoport miatt. A State Department szóvivője szerint ez a levél, noha az amerikai néger-ellenes szélsőséges szervezet nevében fenyegetőzik, valójában külföldi szerzők műve. Ezt több hiba is sejtteti. Először is az, hogy a Ku-Klux Klant kötőjelekkel írták, nem pedig anélkül, amint ezt az amerikai szervezet teszi. És a Ku Klux Klan minden egyes esetben feltünteti helyi tagozatainak pontos megjelölését is. Túl ezen több más apróbb nyelvtani hiba is sejtteti a külföldi eredetet, nevezetesen a Szovjetunió kezét. Erre vall az is, hogy az ázsiai és afrikai olimpiai bizottságok pontos címére postázták a fenyegető leveleket, ami gondos előkészítést és ütemeztetést sejttet, ami a KGB hamis hírveréssel foglalkozó díszinformációs hadjáratának tényére mutat. A State Department megindította a fenyegető levél ügyében a nyomozást. Az amerikai külügyminisztériumnak alapos oka van arra, hogy a KGB kezét lássa az állítólagos Ku Klux Klan levél megírásában. Kiderült ugyanis, hogy a Szovjetunió terjesztette a hírt, hogy a CIA fegyverezte fel az indiai zavargást előkészítő sikh felkelést, hogy ezzel Gandhi asszony uralmát gyengítse. A hírverés hamis volt, de Gandhi asszony, akit Indiában a közhangulat ostromolt, ezt szíves örömest elhitte. Most azonban erőteljes amerikai tiltakozás hatására az indiai miniszterelnök meggondolta magát és kezdi belátni, hogy a Punjab-i felkeléssel kapcsolatban felültették őt. KOMPLETT FOGÁSZATI KEZELÉS AZ EGÉSZ CSALÁD RÉSZÉRE Egyénre méretezett (custom fitted) MŰFOGSOR Jutányos teljes fogsorok Részleges (Partial) fogsorok Igazítások (Reline) $ 150.$ 225.$40.Általános fogászat mérsékelt árak mellett Hidak * Foggyökér kezelés Koronák Tömés Húzás Ultrahanggal fogtisztítás. Műfogsor javítások (Meg lehet várni) ll’TNflIU Fogorvosok Fogtechnikai laboratórium a helyszínen Mérsékelt árak, minőségi munka Jefferson Park Dental Clinic 4952 No. Milwaukee (A Jefferson Park CTA végállomással szemben. (24 óra) 545-1882 Beszélünk magyarul 7. oldal Márai Sándor könyvei: ítélet Canidosban $ 3.50 Judit és az utóhang $ 10.00 Jób és a könyve $ 15.00 Megrendelhetők: Újváry- „Griff’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23