Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-11 / 19. szám

igiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiimiiMiMHHiinMiMHmHmmumiiimminiMiMHiiMMiMnMiHMmHMMn« I Madrid beszél... I ■iiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiS Ásó, kapa Rónai Zoltán idestova egy esztende­­nyílt meg a spanyol városban az első (civil) ízasságkötési terem,­ddig az ilyen aktusokat­­­elsőfokú bíróságokon irtották, ahol a folyó­­in a jegyesek és kísé­­rik pereskedőkkel ke­­szedtek. Ez változott meg egyelőre még csak­­hány nagyvárosban Barcelona, Valencia, aragoza, Madrid), mi­­­án a pálmaligetéről és agusztusi misztérium­­i tékáról híres Elche árosa 1981-ben adott ildát az első ilyen te­lii létesítésével. Mad­­dban naponta 15-20 ci­­il házasságot kötnek s most is többszáz pár vár szükséges bírói enge­­élyre, hogy ezt megte­­esse. Mindenesetre a­ázasulók körülbelül 80 sázaléka még mindig 7 egyházi esküvőt vá­­lsztja. A civil házasságkötés­­folyása ellen a fő kiír­­ás az aktus rövid, sze­­mélytelen és bürokrati­­us volta. Az egész szer­­irtás a Polgári Tör­­énykönyv három rövid aragrafusának felolva­­ásából, a bíró kérdé­sből és az arra adott, denlő válaszból, a há­­asságkötés tényét meg­­llapító, egyetlen mon­­atbél és az okmány alá­­■ásából áll. A három pa­­ngrafus nagyjából így­zól: „A férfi és a nő ji­­ai és kötelességei arc­­osak”, ,,A házastársak ötelesek együtt élni e­gymáshoz hűek lenni és­gym­ást kölcsönösen tá­­rgyalni”, „A férjnek és ínségnek tisztelnie és­egítenie kell egymást és­ a család érdekében eljárnia.” Sokszor az lehetett az ember benyomása, hogy a „fiatal pár” szomorú­an hagyta el a termet, vagy legalábbis nem az­zal az érzéssel, hogy házasságot kötött. Ezért egyik-másik bíró kis be­szédet szokott mondani s hangsúlyozza, hogy ez nem puszta szerződés, hanem kölcsönös érzel­meken alapuló, fontos döntés, s a végén kifeje­zi jókívánságait. (Má­sok a rossz nyelvek sze­rint ezt éppen azért ,nem teszik, mert a konzer­vatív gondolkozásnak ten feleg jóvá a civil há­zasság bevezetését. Nem akarják, hogy „szertartássá” váljék az egyházi helyett: le­gyen puszta bürokrati­kus aktus.) Ezt ünnepé­lyesebbé lehet tenni a jegygyűrűk átadásával, fehér menyasszonyi ru­hával, virágcsokorral, éljenzéssel és rizs szórá­sával is. Az utóbbitól ugyan sokan talán elte­kintenének, ha tudnák, hogy ősi termékenységi rítus. A légkör minden­esetre megváltozott az utóbbi hét-nyolc év alatt. Azelőtt a bíróságra sok­szor csak a házasulan­dók mentek el családta­gok és barátok nélkül, mintha valami illegális dolgot követtek volna el. Sokszor még a szüksé­ges két tanút is a bíró­ság épületében vagy az utcán kellett elkapni. Jelenleg a fő különb­ség a spanyol és a kül­földi jogi megoldások között abban áll, hogy a civil házasságkötés itt nem általános és kötele­ző az esetleges egyházi előtt, hanem az egyházi és a civil esküvő, mint az az elmondottakból ki is tűnik, majdnem ki is zárja egymást. Civil há­zasságot az köt, aki nem akar templomban es­küdni, illetve aki olyan felekezetnek, vallási kö­zösségnek a tagja, mely­nek házasságkötési szer­tartását az Állam jogi­lag nem ismeri el. A ka­tolikus egyházi házas­ság viszont az Állam és a Szentszék közötti meg­állapodás értelmében polgárilag is érvényes, ha az Állam nem is te­kinti felbonthatatlan­nak. Ezért az igazság­ügyminisztérium uta­sította is a bírákat, hogy az egyházi házasságot kötött párokat civil há­zasság formájában ne adják össze újra, így ugyanis kétszer kerül­nének be az állami anya­könyvbe és két „csa­ládkönyvet” kapnának. , ,Egyszer is elég” — volt egy erről szóló újság­cikk címe. Azt viszont megakadályozni nem tudják, hogy olyanok, akik először csak polgá­ri házasságot kötöttek, ne esküdjenek meg ké­sőbb templomban is val­lásos meggondolásból. A polgári házasságok szám­ának az elszaporo­dása, — állapította meg Madridban az újonnan létrehozott, „család­ügyi” bíróságok dékán­ja, — pozitív dolog ab­ból a szempontból, hogy ma már nincs szükség szemforgatásra, mint régen. Évtizedeken ke­resztül ugyanis a nem hívők is csak a templom­ban köthettek házassá­got, ha azután soha töb­bet nem is tették be oda a lábukat. Hogy mennyire át­ment már a köztudatba az egyházi és a polgári szertartás közötti kü­lönbség, azt egy kisfiú kérdése mutatja legjob­ban. Amikor szóba ke­­rült, hogy egy másik legényke első szentáldo­záshoz fog járulni, meg­kérdezte : — A templomban csi­nálják, vagy polgárilag? Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Európába utazók figyelem! Autót bérelhetnek, vagy vásárolhatnak AUTO-BENKŐ-nél. Tulajdonos: Dr. Benkő Zoltán Minden európai gépkocsi kapható! Mercedes, Porsche, vagy VW kocsikat rendelésre azonnal szállítunk az USA- ba, vagy Kanadába. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Várjuk a repülőtéren és szállásról gondoskodunk. Levelezési cím­: Dr. Benkő Zoltán, P.O. Box 144, München 1, West-Germany lakás 08021/7150 v. 089/188 692 (este, vagy kora reggel) napközben: 141 30 30, v. 15-50-40 Amikor a hangyákat kilakoltatták a papok... Brazília Maranhao ne­vű tartományában, a tartomány egyik kisvá­rosában, nemrégiben különleges történelmi dokumentumot (ha ugyan, egyáltalában szabad annak nevez­nünk) fedeztek fel a tör­ténészek. A dokumen­tum szerint 1713-ban a következők történtek: A kisváros egyik fe­rencesrendi templomát hatalmas, vörös han­gyák, a szó valóságos értelmében „megszáll­ták”, felfalták a szerze­tesek által elvetett és gondozott növényeket, megették az éléskamrá­ban a szerzetesek süte­ményét és alagutakat fúrtak a templom alatt és attól lehetett tartani, hogy a templom egy szép napon egyszerűen összedől majd. A ferencesrendi szer­zetesek tehát elhatá­rozták, hogy ennek a garázdálkodásnak véget vetnek: kijelöltek ma­guk közül egy ügyészt, sőt, kijelöltek egy szer­zetest, akinek feladata az volt, hogy a „bíró­sági tárgyaláson” a han­gyák hivatalos védője le­gyen. Az ügyész azzal érvelt, hogy ezek a vörös han­gyák „illegálisan” fal­ják fel a szerzetesek ve­teményeskertjét, süte­ményeit és ezzel veszé­lyeztetik a francisca­­nus templom „gazdasá­gi és erkölcsi alapjait”. A védő azzal érvelt, hogy a vörös hangyák már sokkal azelőtt vol­tak a terület lakói, mi­előtt a ferencesrendi barátok odaérkeztek, akiknek tehát nincs jo­gukban őket onnan ki­űzni. Az egyházi bíróság az ügyésznek adott igazat és ezután a rendfőnök felolvasta a hivatalos bírósági döntést a temp­lom környékén össze­gyűlt vörös hangyák előtt. A hangyák azon­nal tisztán látták, hogy itt nem babra megy a játék, felszedték sátor­fájukat és elköltöztek a templom környékéről, ahová sohasem tértek vissza. (Eddig a különös tör­ténet. Aki nem hiszi, járjon utána.) Ilyennek látják az életet különböző etnik csoportos rés szerint a különböző etnik csoportok merő­ben másként látják az életet. íme, néhány adat: Az amerikai indiánok és az ír protestánsok 87 százaléka hisz a túlvilá­­gi életben, viszont a ke­let-európaiaknak csu­pán 64 százaléka. Az amerikai indiánok 70 százaléka véli helyes­nek, hogy amennyiben egy felnőtt fizikailag bántalmaz egy gyere­ket, a felnőttet fizikai erőszakkal kell eltávolí­tani, ha szükséges, le kell ütni. Ezzel az állás­ponttal az olaszoknak és a skandinávoknak csupán 50 százaléka, a négereknek pedig mind­össze 43 százaléka ért egyet. Életükkel a legelége­dettebbek az ír protes­tánsok (42 százalék), leg­kevésbé elégedettek a négerek (21 százalék). Pénzügyi helyzetük­kel a legelégedettebbek a zsidók (42 százalék), legkevésbé elégedettek a spanyol származású­ak (16 százalék). Házasságukkal a leg­elégedettebbek az írek (68 százalék), legkevés­bé elégedettek a nége­rek (58 százalék). A halálbüntetéssel legnagyobb mértékben az angolok, skótok, wel­­shek értenek egyet (84 százalék), legkevésbé pedig a négerek (49 szá­zalék). Egy nemrégiben ké­szített amerikai felmé­r A férfi, női és gyermek hajvágás és az összes modern hajstílus mes- I tervizsgás szakértője | STEVEN ÁRVAI tulajdonos | By appointment only | (Előzetes bejelentés szükséges.) | Classic D’Mill 8852 Milwaukee Ave. NILES, ILI. Tel: 296-8585 FODRÁSZ üzlet Párizs&é Párizs... Szőke Klári Az ötvenmilliós Fran­­c­iaországban huszon-­n­égymillió kutya van, T­­ehát ez azt jelenti, hogy­saknem minden máso­­r­­ik embernek van kut­­­yája. S az elmagányos­­­odott ember, aki szere­­etre vágyik, megkap m­­indent ettől a négylá­­­­­ú teremtménytől.­­ De örvend az ipar is ,­innek, hiszen ezt a reng­g­­eteg kutyát etetni kell, s conzerveket gyártani, , tús hulladékot csórna­ . »ölni stb... S így sok­­ ember kenyérkereset­­i­hez jut. Sok ember? Sok­kal több ember, mint pl. az építkezésekben. Nem beszélve az állatorvo­sokról kiknek aztán iga­zán nem kell félniük a munkanélküliségtől. Tehát a kutyák sok embernek biztosítják a létét. De ad mást is, a „gazdinak”. Baráto­kat! Azok az emberek akik éveken át csak el­mentek egymás mellett kutyát sétáltatva, már köszöntik egymást, sőt, amíg a kutyák megáll­nak szaglászódni, han­­cúrozni, addig a gazdáik is szólnak egy-két szót egymáshoz. Másnap már köszöntik egymást, beszélgetnek, először kutyáikról, később már önmagukról is. Minden­ki mindenkinek ismerő­se lesz, s nem mennek már egymás mellett él, mint néma robotok. Te­hát a kutya, már valami emberit is hozott az éle­tükbe. Csak egy gond van ez­zel a nagyszámú kutyá­val : a séták eredményé­nek eltakarítása. A zsú­folt Párizsban ma már nem lehet emelt fővel, épületekben, vagy kira­katokban gyönyörködve sétálni, mert szünet nél­kül láb alá kell nézni. Éppen a napokban vol­tam szemtanúja amint egy csinos fiatal lány, könnyű fehér csizmájá­val „csüdig” belesüly­­lyedt egy ilyen mara­dékba. Jó nagy kutya lehetett. Döbbenten állt pár pillanatig (meg­jegyzem én is) közben körülötte mindenkiből kitört a nevetés. Még a közeli kávéházakból is kiszaladtak. Kiabáltak: „Ej de nagy szerencsé­je lesz!” „Vegyen egy Lottot!” A lány végülis kiemel­te póruljárt lábát és a járda szélének tövében csobogó „patakba” állt vele. Az le is mosta. Jó ötlet volt. Meg is dicsér­ték érte. Itt Párizsban ugyanis úgy tisztogatnak, hogy az utcai csapot kinyit­ják, így a járda mellett a kocsiúton csobog a víz, közben a söprögető csak lelöki a járdáról a sze­metet, a víz viszi, s a leg­közelebbi csatornalyuk­nál eltűnik. Így tűnt el Vaszary Gábor közismert regé­nyében a „Monpti”-ban kis kacsája Napóleon. Nézze örömmel mint pan­csol a kis kedvenc a pá­rizsi „patakban” míg­nem eltűnt szemei elől a csatornalyukban. Bizony vigyázni kell még a kisebb kutyákkal is, mert igazat irt a nagy író. No de túloznék ha azt állítanám, hogy a fran­ciákat ez az egész ügy különösebben izgatná. Németországban, Svájc­ban gondolom, már ré­gen megoldották, mert ezek a szomszédok híre­sek tisztaságukról... Bár a franciák erről nem beszélnek. Sőt! Amikor először Fran­ciaország felé utaztam, a vasúti kocsiban végig zsúfoltan voltunk. Az utasok időnként ettek­­ittak, de minden hulla­dékot zacskóba gyűj­töttek, amit egy szemét­­gyűjtő (időről időre vé­gigjárva a kocsikat), összeszedett. Németor­szág területén végig tiszta kupéban utaztunk. Aztán átléptük a ha­­­­tárt, s jöttek a franci­­i­ák. Ezek is ettek-ittak. • Amíg volt hely az ablak­­ alatti szeméttartóban,­­ odarakodtak, de az ha­­­­mar megtelt. Itt már­­ nem járt a vonaton taka­­­­rító személyzet, így az­­­­tán a banán, narancs ho­­v­ja le a pad alá, de oda­került a sörösüveg is. Ezek a sörösüvegek­­ Párizsig ott gurigáltak ki-be az ülések alól. ■ Időnként egy kecses ma­gassarkú cipő billentett rajtuk egyet, vissza­segítve az ülés alá. De akkor néztem nagyot amikor befutottunk Pá­rizsba. A takarítók, — mint fúrták, — meg sem várva míg mindenki le­száll, szerszámaikkal lökdösődve, hangosan­ kiáltottak egymásnak: „Megint milyen disznó­órát csináltak ezek az idegenek! Többet kéne fizessenek ezeken a nemzetközi járatokon.” Azóta sokszor eszem­be jut ez a „kedves meg­jegyzés”, mikor a helyi járatokon utazok. S visz­­szatérve a kutyahulla­dék eltakarításának kér­désére, azért „lépnek” át olyan kedélyes nem­törődömséggel e való­ban megoldást követelő jelenség fölött, mert ez nem nemzetközi vonat. Ezt a saját kis „fran­cia kutyuskáik” csinál­ják. Tehát nem létezik! Vízszintes: 1. Ifj. Dumas mondása a sze­relemről; folytatása a függ. 37. sz. Zárt betűk Itt: S, E, E. 13. Díszes épület. 14. E névről Kosztolányi káprázatos, játékos verset írt.. 15. Igeképző. 16. Mezzoszoprán szerep Verdi „Don Carlos*" c. operájában. 17. Elébe vágó. 18. Mutató névmás. 19. Síkság. 20. Olajbogyó. 21.............ad”, fel­bátorít 22. A 14. sz. becézve. 23. Kisfaludy Károly drámája. 24. ... Ilona, Napóleon száműzetésének szigete. 25. A tantál vegy- fele. 26. Alma ..., a Kahazh SZSZK fő­városa. 27. Lázcsillapító. 29. Becézett Eri­ka. 31. Tévé krimisorozat felügyelője. 32. Büfé. 35. Fizikai mértékegysége a din. 36. Aknavető rövidítése. 37. A szerelmi költészet múzsája. 38. Szász Károlyné írói álneve. 40. Ma már csak elvétve húzza le. 41. Európa-bajnok ökölvívónk (György). 42. Kristályos kovakő. 43. Megtisztítja a fát beteg, száraz ágaitól. 44. Az ittrium, a foszfor és az oxigén vegyjele. 45. Egy algériai kikötőből va­ló. 46. Adás-vételi üzlet. 47. Fordított kettős betű. 48. Betűrend. 49. Zenemű változata. Függőleges: 1. Étvágygerjesztő ital. 2. Éneklő sáska. 3. Mint a 14. sz. 4. Félsziget a SZU-ban. 5. Egyfajta csiga. 6. Mint a 25. sz. 7. Magyar neve Zsolna. 8. Újra foglalkozni kezd vele. 9. Szegedy.. .. Kisfaludy Sándor szerelme. 10. Nős be­tűi. 11. A 9. sz. vége. 12. Olasz kikötővá­ros. 17. A jelzett tárgy előtti helyre. 10. „A templom ...” (Fodor László színpadi műve). 20. Időegység. 21. „ ■ ■, pénz”. 23. Vályú. 24. Egysejtű csiramag. 26. Me­zőgazdasági munkás. 28. A már előbb említett. 29. Megvásárolható. 30. Luka­­csos testű alacsonyrendű tengeri árat. 33. Gazdasági növény névelővel. 34 Odairányitja tekintetét. 35. Kence része 36. Erős elhatározás. 37. A mondás befe­jező része; zárt betűk: Z, R, E, 39. Sváj­ci kanton. 40. Mint a függ. 18. sz. 42. Kenőcs. 43. Álmos ember teszi. 45. Do­­berdo része! 46. Cet betűi. 48. Kerti mun­kát végez. 49. Vízmozgás. 39. / 2 3 4 5 6 7 a 9 1O // /2 — '3■ tk J■ /L'P /6■ /r■ /a f9■ 210 i■ 2/ 221■” ■ “ 33■ “ ■i £ 24■ * ■-■■' 32 55 54■ 37■ ” 39■ ktEm " ■él **■ ■ k* kJI■ ■ kk —1­ ­­38. sz. rejtvény helyes megfejtése: — a búcsúzni készülő nyárnak­­ utolsó csókja talán — 9. oldal Irodalmi Kávéház 5101 W. Devon Ave., Chicago a St. Richard’s Church különtermében. 1985. május 11-én, szombaton este 7:30 órakor Villámok árnyéka címmel Forrai Eszter (Párizs) költőnő tart előadást. Közreműködik Sass Magdi és Mózsi Ferenc Közös rendezés a Magyar Baráti Közösséggel. Mindenkit szeretettel várunk! A Rendezőség Hungarian Cultural and Educational House, Inc. MAGYAR HÁZ Magyar központ 1985 évi programja: Éneklő Budapest Május 11 Kovács Apollónia, Poor Péter, Szalai Antal, Za­­latnai Sarolta és Angyal Já­nos vendég­szereplőkkel. Piknik (Hudbart Park)Augusztus 4, vagy 11 Szent István ünnep Augusztus 18 Haraszty Piknik (Sanoma) Szeptember 8 Szüreti Bál (Cser László) Szeptember 28 56-os ünnepély Október 20 Katalin bál November 23 Karácsonyi vásár December 1 Karácsonyi ünnep December 22 Szilveszter (Cser László és Mária) December 31 Általános programok a Magyar Központban: Minden vasárnap magyaros ebéd 1 órától 6 óráig Magyar mise: minden második és negyedik vasárnap Magyar mozi minden második pénteken (Dr. Fabó László) Vita est: minden harmadik pénteken (Dr. Szabó Károly és Magda) Vívás: minden hétfő és szerda este (Pannónia Klub) Program­tervek: Ifjúsági tánc, Zenei oktatás gye­rekeknek. Ping-pong versenyek. Hungarian Center 1052 Geary Street, San Francisco, California 94109 (415) 775-8416 Dr. Lukáts György Obstetrics/Gynecology * megnyitotta szülészet- és nőgyógyászati rendelőjét. PH: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St. Evanston, II. 60202 Visit by appointment

Next