Lungo Drom, 1994 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
Romológiai Kutatóintézet Szekszárd Könyvtára OSTAFORDULT VAL + 11 Testvériség, szeretet és bűnhődés 40 éves őszülő szakállú és hajú, családos ember vagyok. Kiskorom hátrányos helyzetét a szüleim idézték elő, mivel felelőtlenül elváltak és elhagytak. A szülők új életet kezdtek, és mindkét félnél család született. Mi ketten megmaradtunk az apai nagyanyámnál. A húgom másfél, én háromévesen intézetbe kerültem. Mi ketten már nem fértünk be egyik családba sem. Ennek kapcsán a féltestvériség is csak egy imitált kapcsolatnak volt nevezhető. És most már nem is szándékozik az ember ilyen irányú dologról beszélni, tiszteletben tartjuk egymást. Sok esetben az élet igazságot és józanságot produkál. Most, hogy a legfiatalabb féltestvérem is felnőtt, családos ember lett, most keressük egymás testvéri szeretetét, megértését. Én ennek ellenére is boldog vagyok, mert a vér nem válik vízzé. És jóleső érzés, hogy mint a legidősebb testvér segíthetek vagy jó tanácsot adhatok bármelyik féltestvérnek. Vajon a szülők nem gondolkodtak el azon, hogy netán ezek a féltestvérek igénylik egymás közelségét? Haragszunk és megbüntetjük a kisgyereket, ha valami rosszat csinál. Vajon az ilyen felnőtteket ki bünteti meg? Ki kéri számon tőlük az ilyen felelőtlen, meggondolatlan cselekedetet. Én úgy gondolom, senki. Mindig is bíztam az élet változatos produktumán, és most is hiszem, hogy a lélek sugall némi lelkiismeretfurdalást. Ez a lelkiismeretfurdalás egyre erősebb érzést vált ki az emberekben, ahogy közeleg az életút vége, és ebben az egyben van igazság. Minden embernek meg kell halnia, és a végén önmagától számon kérni, hogy vajon érdemes volt-e élnie, mit tett a családja érdekében. De akkor már késő, mert a nagy család körbe veszi az ágyat, és a halálán levő szülőt imitált őszinteséggel búcsúztatja el. Amit vagy megérdemelt, vagy sem. Kiss József Bolhó 2 Címlapon: Bangó Margit és Raduly József ROMA LAP Megjelenik havonta a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal Kiadja: az „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Telefon/telefax: (56) 420-110 Felelős szerkesztő: Paksi Éva Tervezőszerkesztő: Pozsa József Fotóriporter: Hargitai Lajos Felelős kiadó: Farkas Flórián Nyomdai munkák: REPRO STÚDIÓ Nyomdaipari Egyéni Cég, Verseghy Nyomda Kft. Szolnok ISSN 1216-982X „LUNGO DROM” 1994. JANUÁR „És mégis mozog a föld” A címben szereplő idézetet jelképesen kell értelmezni. Valóban megmozdult valaki annak érdekében, hogy azok az értékek, melyek a cigány származású általános iskolai tanulók tudását felismerve bizonyítékkal szolgálnak annak érdekében, hogy megfelelő pedagógiai hozzáállással a mi gyerekeink is képesek olyan tevékenységre, mint a többségi társadalmi rétegben nevelkedő, kisebb hátrányok között élő, de azonos körülmények között tanított gyermekek bármelyike. Azonban ahhoz, hogy az 1993. december 17-én és 18-án egy jótékonysági rendezvényen együtt szerepelhessenek a cigány és a magyar gyermekek, nagyfokú szemléletváltásnak kellett bekövetkeznie a községi pedagógus társadalomnál. A vésztői Szabó Pál Általános Iskola igazgatója már a kinevezésekor kijelentette, minden erejével azon fog munkálkodni, hogy azok a tanulók, akik hátrányos helyzetüknél fogva meg voltak különböztetve, és nem minden esetben a pedagógus részéről, megkapják azokat a lehetőségeket, mellyel kikerülve az általános iskolából, egyenlő eséllyel indulhassanak mint tovább tanulók. Emberi hozáállásának bizonysága, hogy gyermekeink tanulmányi eredményei jobbak, mint az elmúlt időszak első félévében volt. Természetesen ehhez nagyban hozzájárult munkatársainak megértése és támogatása is. Ha általános elemzést kell tennem, bátran mondhatom, hogy a rendezvény ideje alatt, melyet mint adományozó vendég, két napig figyelemmel kísérhettem, azt tapasztaltam, hogy a pedagógusok olyan munkát végeztek, amely dicséretet érdemel. Azzal, hogy a szerepköröket szinte egyenlő arányban osztották meg, gyerekeink élményeit több hónapra megalapozták. Helyüket és tevékenységüket az előadáson minden hátsó gondolat nélkül osztották fel, hogy a közönség érezhetően élvezte az általuk, mármint a pedagógusok által létrehozott, minden esetben jól betanított előadásokat. Ők maguk is élménygazdagon kezdhették el megérdemelt pihenésüket a két ünnep közötti időben. Szerettel és tisztelettel kívánok jó egészséget, és köszönetet mondok a Vésztőn dolgozó valamennyi pedagógus részére. Kiemelve a Kisegítő Általános Iskola pedagógusait, akik gyermekeink hátrányából adódóan olyan munkát végeztek, amivel bebizonyították, hogy megfelelő pedagógiai hozzáállással az ott tanulók képessége is lehet azonos a normál iskolába járó gyermekeink képességével. Ez azért is érvényes, mivel a betanított szerepek nehézségi fokát tekintve megegyeztek a normál iskolában tanuló gyermekek szerepeivel. Mint gyakorló szülő és mint a Lungo Drom tagszervezetének elnöke bizalommal és támogatásommal azon munkálkodom, és ehhez a központi vezetőség is segítségemre van, hogy a kapcsolatunk pedagógusainkkal megfelelően alakuljanak. Ehhez azonban úgy a cigány szülők, mint a pedagógusok megértése, céljaink egyeztetése szükséges. Enélkül sem mi, szülők, sem pedig pedagógusaink nem tudják megoldani azokat a problémákat, melyeket közösen, egymást tájékoztatva könnyebben, minden konfliktus nélkül megtehetünk. Az ország gazdasági helyzete még nagyon hosszú ideig fog olyan problémákat hozni, melyeket csak a gyermekek érdekének szem előtt tartásával tudunk rendbe hozni, mellyel csak közösen tudunk megbirkózni. Vegyük figyelembe azokat a szempontokat, amely a családok ellehetetlenülő anyagi helyzetét takarja. Vegyük figyelembe a szociális erkölcsi rétegződést. Itt csak az segít, ha mindkét fél egyezteti, segíti a másik munkáját. Az az eredmény amire mi, cigányok vágyunk, ezzel a közös hozzáállással fogja meghozni a gyümölcsét. Lakatos Oszkár Vésztő