Álomtanya. Európai költők és írók művei cigányokról (Budapest, 1996)
Zelk Zoltán: A cigányról, aki nem bandában húzta
ZELK ZOLTÁN A CIGÁNYRÓL, AKI NEM BANDÁBAN HÚZTA Öregeknek ifjú voltam, fiatalok közt öreg, nem is széna, nem is szalma volt a sorsom, de török. Ha fennhangon nem is mondták, hallottam, hogy «Mi fán termett ez?» és: «Ha nem kérik, minek húzza a cigány?» Nyirettyűmből vándorbot lett, hátamon a hegedű, nem húztam én, mégis szólt a vidám is, meg keserű, így bolyongtam, vándoroltam, kótám lett a nagyvilág, rétek hátán, patak habján olvastam a muzsikát. Ezért volt, hogy fű ha biccent, ág ejtette levelét, hegedűm már tovább búgta ezt a hangjasincs zenét. Ezért éhét ha üvölté, fagyhalálát farkas, eb, hegedűm is égre sírta véle ezt az éneket! 106