Cinema, 2004. július-november (7-11. szám)
2004-11-01 / 11. szám
Könyörtelenek START 11.18. Ha nem halsz bele, keménnyé fogsz edződni: egy diák alaposan elbánik szadista iskolatársaival Svédország az ötvenes években: a 16 éves Erik (Andreas Wilson) vad iskolai verekedésekkel próbál elégtételt venni a sorson azért, hogy mostohaapja rosszul bánik vele. Ezért aztán kirúgják a gimnáziumból, egyetlen esélye az érettségire a Stjarnsberg nevű elitkollégium. A megaláztatások itt is a mindennapok részét képezik, az idősebb diákok drákói büntetésekkel gyötrik a fiatalabbakat. Erik megpróbál alkalmazkodni, nem hagyja provokálni magát, egészen addig, míg a nagyok el nem kezdik kínozni barátját, Pierre-t. Mikael Hofström rendező izgalmas, Oscarra jelölt drámát forgatott Jan Guillou bestsellerszerző élményeiből, filmje érdekesen vizsgálja az egyéniség fejlődését és az én keresését. A rendező azzal a kérdéssel kapcsolja össze a megalázó szörnyűségeket - mint például a fekáliaevés hogy mikor és mennyire alkalmazható az erőszak egy autoriter társadalomban. Ebben a kamaszok számára szinte elviselhetetlen légkörben elsősorban a hol megalázkodó, hol felháborodó tinédzsert, Eriket játszó Wilson nyújt fantasztikus alakítást, olyan intenzíven és erőteljesen játszik, mint annak idején James Dean, a nagy lázadó. ÖSSZEGZÉS: Mélyen átérzett rendezés, egy lázadó kamasz remek alakításával Eredeti cím: Ondskan svéd, 2003; 114 perc; Rendező: Mikael Háfström; Forgatókönyvíró: Jan Guillou, Hans Gunnarson; Operatőr: Peter Mokrosinski; Zene: Francis Shaw; Producer: Ingemar Leijonborg; Szereplők: Andreas Wilson (Erik), Hendrik Lundström (Pierre), Gustaf Skarsgard (Otto), Linda Gyllenberg (Marja), Jesper Salén (Dahlén) Cl-értékelés 80* HONLAP: www.us.imdb.com Kalandférgek START 11. 25. Két haver csajokon, drogokon és hülye rendőrökön küzdi át magát útban a hamburgereshez ! Úgy tűnik, mintha létezne valamilyen szabály, amely előírja, hogy milyen kötelező elemeket is kell tartalmaznia mostanában egy modern kis tinivígjátéknak: homofób beszólások, füvezés és - ez roppant fontos - szellentő lányok. Aki az ilyesmit észvesztően mulatságosnak szokta találni, az most sem fog csalódni. Ennek ellenére aligha nevezhetnénk jól sikerült vígjátéknak ezt a filmet, amelynek két főhőse egész este azon igyekszik, hogy eljusson valahogy a hamburgereshez, és végre jól telezabálhassa magát. Mert akad ugyan pár jó poén (az erdei vizelőjelenetet külön kiemelnénk), a többi azonban csupa ismétlés: szemérmetlenül lenyúlnak mindent, ami a műfaj sikeresebb filmjeiben működött. Új ÖSSZEGZÉS: Aki vevő az ilyesmire, halálra röhögi majd magát, a többiek a fejüket fogva menekülnek majd a moziból Eredeti cím: Harold & Kumar Go to the White Castle amerikai, 2004; 87 perc; Rendező: Danny Leiner; Forgatókönyvíró: Jon Hurwitz, Hayden Schlossberg; Operator; Christopher Ball, Bruce Douglas Johnson; Zene: David Kitay; Producer: Nathan Kahane, Greg Shapiro; Szereplők: John Cho (Harold), Kal Penn (Kumar), Fred Willard (dr. Woodruff), Christopher Meloni (Freakshow), Paula Graces (Maria) Cl-értékelés 40* HONLAP: www.haroldandkumar.com CINEMA 67