Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-10 / 23. szám

110 A szerzői jog tartalma is lényegesen változik korábbi szerzői jogi törvényünk rendelkezéseihez képest. A szerzői jogvédelem tudvalevőleg elsősorban a védett mű többszörösítésére, közzétételére vagy forgalomba helyezésére vonatkozik, amelyet kizárólagos szerzői jognak ismer el. A többszörösítés fogalmát a javaslat 5. §-ának 2-ik bekezdése igen helyesen kiterjeszti s kifejezetten kimutatja, hogy a többszörösítés fogalma alá akár egy, akár több példányban előállított többszörö­sítés értendő, ide számítva a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását. Bár nézetem szerint az ő üzletszerűségének fogalma e részben lehetőleg a visszaélést kizárja, nem volna mégsem felesleges minden félreértés kikerülése végett, a zeneművek szokásban levő jogosulatlan kézi másolásának teljes kiküszöbölése. Védelemben részesül az írói vagy zeneművek átvitele mechanikai előadás céljaira (grammofon). A szerzői jogi védelem körébe esik a jövőben mozgófényképészeti mű céljára, valamint színdarabbá való átalakítás. Általában védetik a mű minden közvetett eltulajdonítása, alkalmazás, átdolgozás, kivonatok, feldolgozások elkészítése ellen, hacsak az átalakítás nem adja az utánképzésnek eredeti mű jel­legét. Nem szabad a meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek lényeges tartalmát a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosan közölni. A javaslatnak gyakorlatilag legnagyobb fontos­ságú rendelkezését 7. §-a foglalja magában, amikor a berni egyezménynek megfelelőleg kimondja, hogy az írói munka bármely nyelvű fordításához a szerző bele­egyezése szükséges s e részben a szerző jogát az eredeti munkára való jogával egyenlően védi. Ez a rendel­kezés véget vet a jelen helyzetnek, amely a szerző beleegyezésének szükségét, fordításoknál igen szűk körre, rövid időtartamra szorította s még azt is alak­szerűségekhez kötötte, úgy, hogy általában azt lehetett mondani, hogy eredeti mű szerzője a fordítás jogát komolyan nálunk nem is érvényesíthette. Amikor a berni unióhoz való csatlakozásunk folytán e helyzetet megszüntetjük , a mű eredeti szerzőjének biztosított ezen jogosultság igen messzemenő hatásokkal fog járni a magyar könyvkiadásra. A magyar könyvkiadónak az eredeti mű jogosultjával meg fog kelleni egyeznie. A kérdés nagy fontosságára való tekintettel a fordí­tásokra vonatkozó átmeneti intézkedések ismertetése kapcsán a későbbiekben ezzel még részletesen kívánok foglalkozni. Az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül magával az eredeti művel egyenlő védelemben részesülnek: a fordítások, alkalmazások, azok is, ame­lyek mechanikai előadás céljára művészi tevékenységgel kapcsolatosak, az átdolgozások, kivonatok, feldolgozások, bárminő átalakítás, felhasználás, az úgynevezett köz­vetett eltulajdonítások, ide sorozva a mozgófényképé­szeti mű céljára való felhasználást, valamint különböző művek gyűjteményeit. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyil­vános előadását az új javaslat hatékonyan védi. A régi szerzői jogi törvénynek azt a rendelkezését, hogy a mű címlapján vagy elején az előadási jogot fenn kell tartani, a javaslat elejti. Nem lesz továbbá megengedve a jövőben zenés színművekből nyitánynak, felvonásközi vagy egyéb részleteknek a jogosult beleegyezése nélkül való előadása, úgy amint az eddig az 1884 : XVI. t.-c. 50. §-a megengedte. E korlátozások elejtése folytán a zeneművek nyilvános előadásának szerzői jogi védelme teljessé válik, s az természetesen a mechanikai elő­adásra is kiterjed. A zenés színművek nyilvános elő­adásához a jövőben­, ne ittcsak a zeneszerző, hanem a szövegíró beleegyezése is megkívántatik. A képzőművészet alkotásainak, valamint a fény­képészeti műveknek­ szerzői jogi védelme kiterjed mind­ezen műveknek mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására is, mozgó­fényképészeti művek­nél pedig a nyilvános előadásra. A szerzői jog átruházása szempontjából a javaslat az eddigitől eltérő lényegesebb rendelkezéseket nem tartalmaz. Általában megengedi a szerzői jognak kor­látlanul vagy korlátozva történő átruházását. E részben a javaslat nem juttatja külön kifejezésre azt a termé­szetesnek tekinthető jogelvet, hogy korlátlan átruházás esetén is a szerző marad továbbra is alanya azoknak a jogoknak, amelyek személyiségével elválaszthatatlan kapcsolatban vannak. A szerzői jognak a kiadóra tör­ténő átruházása esetén e szerint eltérő megállapodás hiányában a Kereskedelmi Törvénynek a szerzői jogra vonatkozó rendelkezései maradn­ak továbbra is érvény­ben. E kérdés szabályozásánál tehát javaslatunk nem követi a német példát, amely a szerzői jog átruházá­sának kérdését a német törvény 14. §-ában oly módon szabályozza, hogy kifejezett ellenkező megállapodás hiányában bizonyos jogosítványokat a szerző kizáró­lagos jogkörébe utal. A szerzői jogi védelmi idő tekintetében is létesít változásokat a javaslat, írói és zeneművek, ideértve az eredeti mű szerző­jének a fordításhoz való jogát, valamint a fordítások, átdolgozások, alkalmazások, kivonatok, feldolgozások védelmi ideje a szerző egész élete és annak halála után 50 év. Az álnév alatt, valamint a szerző halála után megjelent művekre vonatkozólag a régi szerzői jog rendelkezései maradnak érvényben A legfontosabb változás itt is az, hogy az eredeti mű szerzőjének bármely nyelvű fordításhoz való joga az itt megálla­pított védelmi idő tartama alá esik. A beszédgyűjtemények a rendes védelmi idő alá akkor esnek, hogyha a szónok életében vagy halálától számított tíz év alatt megjelentek. (Itt a megkívánt megjelenési idő eddig a tíz helyett öt év volt.) A fentiekben közölt rendes védelmi idő vonat­kozik a képzőművészeti s iparművészeti alkotások szer­zőire, valamint az illusztrációk, térképek, vázlatok stb. jogosultjaira is. A fényképészeti művek védelmi idejét a javaslat felemeli. Az eddigi öt év helyett a fényképészeti művek az első megjelenés évétől számítva tizenöt évig védet­nek. Ha a mű nem a szerző életében jelent meg, úgy a tizenöt év a szerző halálozása napjától számítandó. A mozgófényképészeti művek védelmi ideje a kép tartalma szerint minősül. Ha irodalmi, vagy szépmű­vészeti alkotás, úgy a rendes 50 évig részesül véde­lemben, h­a természeti felvétel, filmriport stb., úgy a fényképészeti mű fogalma alá égik és 15 évig tart csak a védelem. A védelmi időtartam kivételes meghosszabbításáról rendelkezik a javaslat 88. §-a. E szerint a törvény életbeléptekor még védelemben részesülő mű védelmi időtartama nyolc évvel meghosszabbíttatik, ha szerző már meghalt. E rendelkezés, melyhez hasonlóval a külföldön is többfelé találkozunk, tekintettel kíván lenni a háború által előidézett körülményekre, melyek a szerzői jognak a háborús évek alatt való érvényesítését több tekin­tetben megnehezítették. A védelmi időnek e kiterjesztése természetesen átmeneti jellegű intézkedésnek tekintendő. A bitorlás fogalmilag a szerzői jog valamely megsértését jelenti, ehhez képest, miután a javaslat a 19/21

Next