Corvina, 1922 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-13 / 2. szám
A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, apesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából, Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, V., Akadémia utca 18. szám IV. em. Telefon 133—?3. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 1500 korona, bét oldal: 800 korona. Negyed oldal:450 korona.Nyolcad oldal: 250 korona. Kishirdetéseink díja petit-soronként 12 korona, a vastagabban szedett sorok díja : 16 korona. Szállítási zárlat. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesületének elnöksége a budapesti könyvkereskedői szakosztály, valamint a könyvkiadói szakosztály választmányának egyhangú előterjesztése alapján az Egyesület szabályainak súlyos megszegése miatt elrendelte a szállítási zárlatot Lukács Gyula budapesti könyvkereskedő (VII., Erzsébet-körút 15.) ellen. Az Egyesület összes tagjainak figyelmét felhívjuk, hogy nevezett céggel semmiféle üzleti összeköttetésbe lépni nem jogosítottak. Aki e rendelkezés ellen vét, az Egyesület részéről a legszigorúbb megtorlásban részesül. Budapest, 1922 január 10 . , Az elnökség. Szállítási zárlat áll fenn ezidőszerint Kellner István budapesti könyvkereskedő (IV., Koronahercegutca 5. sz.) ellen. Nevezett céggel sem léphetnek tagjaink semmiféle összeköttetésbe. Szakosztályi határozatok. Egyesületünk könyv- és zeneműkereskedői szakosztályának választmánya 1922 január 12-ikén megtartott választmányi ülésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a német szállítási költségek újabb 100%-os emelkedése folytán kénytelen a német könyveknél számított felárat, a többlet szállítási költség egy részének a nagyközönségre való áthárítása alapján, egyelőre az eddigi 331/s°/o~ról 40°/o-ra felemelni. Jelen rendelkezés 1922 január 14-ikén lép hatályba. aivwwawvw wavawawwww^^^wwas/ A vidéki szakosztály tagjainak ügyelmébe. 1922 január 1-én életbelépő felemelt postai díjszabás rendkívüli újabb terheket ró a vidéki könyvkereskedelemre, melyek a normál rabatt keretén belül nem találhatnak fedezetet. Épen ezért a vidéki könyvkereskedelemre nézve életkérdés, hogy addig is, míg a rabatt-felár kérdése újból szabályoztatnék, az eddig is kötelezőleg megállapított 15°/o felár úgy a könyveknél, mint hangjegyeknél a legszigorúbban betartassék. Egyesületünk hivatása a vidéki könyv Az új szerzői törvény rendelkezéseivel, a berni unió életbeléptetésének reánk kiható nagyfontosságú következményeivel Egyesületünk külön tagülésen foglalkozott. A gyűlést január 8-ikán tartotta meg Irényi Károly elnöklete alatt. Elnök megnyitójában rámutatott arra, hogy a berni unióhoz való csatlakozásunk nem a trianoni kényszerbéke nyomása alatt jött egyszerűen létre, hanem csatlakozási szándékunk megvolt már jóval korábban. Ismerteti az új törvény történeti előzményeit. A gyűlés előadója dr. György Ernő titkár részletesen ismerteti a berni unióhoz való csatlakozásunk és az új törvény létrejötte folytán előállott helyzetet. A berni egyezmény rendelkezései következtében bekapcsolódtunk a szellemi alkotások védelmére létrehozott nagy nemzetközi szervezetbe. Ugyanabban a védelemben fogjuk részesíteni az unióhoz tartozó összes államok lakosait, mint a sajátunkét. S a védelem — szemben az eddigi helyzettel — teljes mértékben ki fog terjedni a fordításokra is. Az új helyzet széleskörű kitágítását jelenti, úgy a jogvédelem tárgyi körének, mint a szerző védelemben részesülő különböző jogosítványainak. Hibáztatja, hogy az új törvény több rendbeli oly intézkedést tartalmaz, amely nem a szerzőjogi, hanem a kiadói törvénybe való. 1875-ös kereskedelmi törvényünkben szabályzott kiadói jogunk, amely a kiadó és szerző egymáshoz való viszonya tekintetében állapít meg rendelkezéseket, ma már egészen elavult. Helyénvaló lett volna a szerzői jog újjáalkotásával egyidejűleg újjáalkotni kiadói jogunkat is, úgy mint ez 1910-ben a németeknél történt. Az, ami a kiadói jogból új szerzői törvényünkbe belekerült, egyébként sem tartalmaz szerencsés rendelkezéseket, így nem helyeselhető az a rendelkezés, amelynél fogva a szerző általában jövőre lekötött irodalmi termelését öt év után egy évre — minden ellenkező megállapodás ellenére — felmondhatja. Ez annyit jelent, hogy a kiadó, az ennél hosszabb időre szóló szerződésnél, csak egyoldalúlag kötve volna. Tehát a gyakorlatban oda fog viszont ez vezetni, hogy a kiadó hat évnél hosszabb időre szóló ily megállapodást nem fog kötni. Aminek pedig éppen a szerzők fogják kárát látni, mert a hosszabb szerződések voltak igen gyakran az alapjai már a múltban is a szerző javára szolgálót oly kikötéseknek, amelyek hosszabb, rendszeres írói tevékenység kereskedelem érdekeit hatályosan megvédeni és épen ezért szigorúan fogunk eljárni, végső esetben számlazárást is fogunk elrendelni minden olyan tag ellen, ki ezen eladási szabályzatot meg nem tartja és ezzel a vidéki könyvkereskedelemnek súlyos erkölcsi és anyagi kárt okoz. A vi,k.jci szakosztály elnöksége. .ллллллл. ^saw^w^w. ^^^vwwvw^avw wfvw^w