Corvina, 1922 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-13 / 2. szám

A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a­pesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, V., Akadémia­ utca 18. szám IV. em. Telefon 133—?3. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 1500 korona, bét oldal: 800 korona. Negyed oldal:450 korona.Nyolcad oldal: 250 korona. Kishirdetéseink díja petit-soronként 12 korona, a vastagabban szedett sorok díja : 16 korona. Szállítási zárlat. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesü­letének elnöksége a budapesti könyvkereskedői szak­osztály, valamint a könyvkiadói szakosztály választ­mányának egyhangú előterjesztése alapján az Egyesület szabályainak súlyos megszegése miatt elrendelte a szállítási zárlatot Lukács Gyula budapesti könyvkeres­kedő (VII., Erzsébet-körút 15.) ellen. Az Egyesület összes tagjainak figyelmét fel­hívjuk, hogy nevezett céggel semmiféle üzleti össze­köttetésbe lépni nem jogosítottak. Aki e rendelkezés ellen vét, az Egyesület részéről a legszigorúbb meg­torlásban részesül. Budapest, 1922 január 10­ . , Az elnökség. Szállítási zárlat áll fenn ezidőszerint Kellner István budapesti könyvkereskedő (IV., Koronaherceg­utca 5. sz.) ellen. Nevezett céggel sem léphetnek tag­jaink semmiféle összeköttetésbe. Szakosztályi határozatok. Egyesületünk könyv- és zeneműkereskedői szak­osztályának választmánya 1922 január 12-ikén meg­tartott választmányi ülésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a német szállítási költségek újabb 100%-os emelkedése folytán kénytelen a német köny­veknél számított felárat, a többlet szállítási költség egy részének a nagyközönségre való áthárítása alap­ján, egyelőre az eddigi 331/s°/o~ról 40°/o-r­a felemelni. Jelen rendelkezés 1922 január 14-ikén lép hatályba. aivwwawvw wavawaww­ww^^^wwas/ A vidéki szakosztály tagjainak ügyelmébe. 1922 január 1-én életbelépő felemelt postai díj­szabás rendkívüli újabb terheket ró a vidéki könyv­kereskedelemre, melyek a normál rabatt keretén belül nem találhatnak fedezetet. Épen ezért a vidéki könyv­kereskedelemre nézve életkérdés, hogy addig is, míg a rabatt-felár kérdése újból szabályoztatnék, az eddig is kötelezőleg megállapított 15°/o felár úgy a könyveknél, mint hangjegyeknél a legszigorúb­ban betartassék. Egyesületünk hivatása a vidéki könyv­ Az új szerzői törvény rendelkezéseivel, a berni unió életbeléptetésének reánk kiható nagyfontosságú következményeivel Egyesüle­tünk külön tagülésen foglalkozott. A gyűlést január 8-ikán tartotta meg Ir­én­y­i Károly elnöklete alatt. Elnök megnyitójában rámuta­tott arra, hogy a berni unióhoz való csatlakozásunk nem a trianoni kényszerbéke nyomása alatt jött egy­szerűen létre, hanem csatlakozási szándékunk meg­volt már jóval korábban. Ismerteti az új törvény történeti előzményeit. A gyűlés előadója dr. György Ernő titkár részletesen ismerteti a berni unióhoz való csatlakozá­sunk és az új törvény létrejötte folytán előállott hely­zetet. A berni egyezmény rendelkezései következtében bekapcsolódtunk a szellemi alkotások védelmére létre­hozott nagy nemzetközi szervezetbe. Ugyanabban a védelemben fogjuk részesíteni az unióhoz tartozó összes államok lakosait, mint a sajátunkét. S a védelem — szemben az eddigi helyzettel — teljes mértékben ki fog terjedni a fordításokra is. Az új helyzet széleskörű kitágítását jelenti, úgy a jogvédelem tárgyi körének, mint a szerző védelemben részesülő különböző jogosít­ványainak. Hibáztatja, hogy az új törvény több rend­beli oly intézkedést tartalmaz, amely nem a szerzőjogi, hanem a kiadói törvénybe való. 1875-ös kereskedelmi törvényünkben szabályzott kiadói jogunk, amely a kiadó és szerző egymáshoz való viszonya tekintetében állapít meg rendelkezéseket, ma már egészen elavult. Helyén­való­ lett volna a szerzői jog újjáalkotásával egyidejűleg újjá­alkotni kiadói jogunkat is, úgy mint ez 1910-ben a németeknél történt. Az, ami a kiadói jogból új szerzői törvényünkbe belekerült, egyébként sem tartalmaz szerencsés rendelkezéseket, így nem helyeselhető az a rendelkezés, amelynél fogva a szerző általában jövőre lekötött irodalmi termelését öt év után egy évre — minden ellenkező megállapodás elle­nére — felmondhatja. Ez annyit jelent, hogy a kiadó, az ennél hosszabb időre szóló szerződésnél, csak egy­oldalúlag kötve volna. Tehát a gyakorlatban oda fog viszont ez vezetni, hogy a kiadó hat évnél hosszabb időre szóló ily megállapodást nem fog kötni. Aminek pedig éppen a szerzők fogják kárát látni, mert a hosszabb szerződések voltak igen gyakran az alapjai már a múltban is a szerző javára szolgálót oly kiköté­seknek, amelyek hosszabb, rendszeres írói tevékenység kereskedelem érdekeit hatályosan megvédeni és épen ezért szigorúan fogunk eljárni, végső esetben számla­zárást is fogunk elrendelni minden olyan tag ellen, ki ezen eladási szabályzatot meg nem tartja és ezzel a vidéki könyvkereskedelemnek súlyos erkölcsi és anyagi kárt okoz. A vi,k­.jci szakosztály elnöksége. .ллллллл. ^saw^w^w. ^^^vwwvw^avw wfvw^w

Next