Család és Iskola, 1881 (7. évfolyam, 12. szám)
1881-06-15 / 12. szám
REV 98 VII. évfolyam. REV 2010 12. szám. Kolozsvárt, 1881 június 15. CSALÁD és ISKOLA. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI SZAKKÖZLÖNY, szülök, kisdednevelők, tanítók és a nevelésügy barátai számára. Kiadja a kolozsmegyei tanító-testület. jELELŐS SZERKESZTŐ: Hegedűse István. Rovatvezetők : pR. Jártok István, pR. Ferenczi Zoltán, Rieger Imre. — július és augustus havakat kivéve — havonként ) E közlöny béltartalmát illetők a szerkesztőhöz (lakása belkétszer, legalább egy ívnyi tartalommal, a farkas utca 15. szám); az előfizetési pénzek, hirdetések és reklamációitizetési ára : egész évre 3 frt, félévre 5 frt 50 kr. A pedig — Propper Ferencz egyleti pénztárnok cimén — a kiadó Pályázatok s egyéb hirdetések petit soronként 5 krral számíttatnak. ( Kivsztalba (csillag utca, 7*. sz. a.) küldendők. Az ismétlő iskolákról. Váradi Károly tanfelügyelő felolvasása.*) Tisztelt köri gyűlés! Sok új dologgal vannak így az emberek, hogy sejtik, hiszik, sőt érzik is róluk, hogy javukra válnának, s mégsem akarnak megbarátkozni velük. Fájdalom! ezek sorába tartoznak nálunk az ismétlő iskolák is, melyek — az 1868-ki népoktatási törvény rendeletét, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr többszörös sürgetései mellett is—még máig sem tudnak hazánkban eléggé meghonosodni s elég életerős gyökeret verni. Hiszen, a mint a miniszter úrnak a közoktatás állapotáról az országgyűlés elé terjesztett legutóbbi (IX.) jelentése mutatja, még az 1873—79-ki tanév 607,306 ismétlő iskolakötelese közül is mindössze csak 336,475, tehát csak 55 % járt ismétlő iskolába. (L. az idézett Jelentés 181- és 274-ik lapjait!) S ezzel szemben aránylag csak kevés megnyugvást nyújthat az, hogy hazánk összes tankötelesei közül felső nép- vagy polgári iskolába is járt a mondott tanévben 11,457, magánintézetekbe 19,840 és középtanodába 19,524; mert ezeknek egy tekintélyes része már nem az ismétlő, hanem a mindennapi tankötelesek számából került ki. Megnyugvásunk még inkább csökken, ha — a mi minket még közelebbről érdekel —pusztán csak megyénk állapotjára vetjük figyelő tekintetünket. Mert, habár a legutóbb lefolyt 1879/80-ki tanévben a kolozsmegyei tankerület egész területén, — tehát beleértve Kolozsvár sz. kir. városát is - összesen csak 7877 ismétlő iskolaköteles volt, közülök mégis mindössze csak 4392, tehát csak 54 ° 0, látogatott ismétlő iskolát; s így az ismétlő iskolalátogatók arányszáma, az egész ország átlagos viszonyához képest is, nálunk egy teljes %-al kedvezőtlenebb. Természetesen még kedvezőtlenebbé válnék e viszony, ha egyúttal azt is tekintetbe vennők, hogy megyénknek 309 tisztán elemi iskolája közül hány mellett volt az ismétlő iskoláknak a törvényben 3 évesre rendelt tanfolyama teljesen leszállítva, vagy ahol csak 1—2 éves tanfolyam volt is, hányban folyhatott egészen pontosan és rendesen a tanítás?! De mivel ezekre vonatkozólag még eddig magam sem juthattam teljesen megbízható adatokhoz, hallgatok róluk. Különben is jól tudom, hogy csaknem mindnyájuknak bő számmal lehetnek e téren is szomorú tapasztalataik. E szomorú tapasztalatok némi mentségéül elismerem, miszerint az általam nemrégiben feldolgozott statistikai adatok végeredménye szerint igaz ugyan, hogy a megnevezett legutóbbi tanévben megyénk összes tankötelesei közül, kiknek száma 24,152-öt tett, felső népvagy polgári iskolába is járt 93, magánintézetekbe 120, középtanodába 186, kiknek egy része bizonyosan ismétlő iskolaköteles volt; sőt nem titkolhatom el azt sem, habár ez ránk nézve inkább hátrányos, mint előnyös, de valószínű, sőt bizonyos, hogy a megyénk területéről elemi iskolába járt 13,135 tankötelesnek egy pár perczentje szintén az ismétlő iskolakötelesek közé tartozott, minazonáltal őszintén meg kell vallanunk, hogy mi bizony az ismétlő iskoláztatás terén még mindig csak a kezdet nehézségeivel küzdünk, s e nagyfontosságú intézmény valódi sikeréül vajmi kevés eredményt tudtunk felmutatni. Már csak ezekért is, nemcsak általában az egész országot, hanem különösen megyénket illetőleg is, nagyon időszerű és kiváló fontosságú volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a múlt 1880 ik évi augustus 9-ről 1046, elnöki szám alatt kibocsátott az a körrendelete, a melynek 2-ik pontjával újabban is erélyesen utasittattak a tanfelügyelők, hogy „ahol még nincs, ismerjék elengedhetetlen kötelességüknek az ismétlő iskola felállítására buzditani, s ha kell reá is *) E becses felolvasásnak a vitatételre vonatkozó részét szeptemberben közöljük.