Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban (Miskolc, 1942)
IV. Az irodalmi élet kezdete
és Papp János. Gazdaságtani íróink: Csaprovits József, Balogh Péter, a hejőbábai Orczy Gyula. Igen érdekes gazdasági művek e korból. Rácz Zsuzsannának Búza szükségben felsegélő jegyzései, (I. r. 1816, II. r. 1818.) Ez utóbbi nagyszerű recepteket ad a krumpli felhasználásra, továbbá Szontágh Gusztáv jeles filozófusunk városunkban, 1843- ban írt munkája: Egy szenvedelmes dinnyész. Tomka György a katonák részére írt erkölcstant 1831-ben. Az orvostudományban a sok név dacára is visszaesést látunk. Még leginkább a felsőnyárádi Kun Tamás válik ki sok munkájával. Az egyik legelső miskolci könyv is orvosi tárgyú, Frank után Felső Őri Filep Sámuel orvos fordítása: A nem orvosokat az orvosok megismerésére és kiválasztására vezérlő útmutatás. (Miskolc 1814.) Tudományos működést fejtettek ki még ebben a korszakban a következő orvosok: Ambrózy János, Bódogh Mihály, Klein Lázár, az ónodi Maurer János, az ecsegi Rátz István, Regéczy Nagy Miklós, Kaczander Áron, a sajószentpéteri Katona Géza, Katona Mihály, a mezőcsáti Soltész János, Sugár Ferenc, Szatmáry Paksi József, Zatrog Dániel, valamint Mécs Móric és Stollmann Károly gyógyszerészek. Egyházi irodalmunkba a rationalizmus lopakodik be így hiányzik az a gyújtó erő, ami a protestáns egyházi szónoklatot és tudományt éltette. Csak a katolikusoknak van igazán jeles egyházi tudósuk e korszakban: Lonovics József. Polgárcsaládból származott, Miskolcon született 1793-ban. A miskolci minorita atyák tanították, innen kerül az egri papnöveldébe. A külföldet járt, kiváló tanultságú Lonovics egy ideig egyszerű falusi plébános Sajóvárkonyban. De Klobusiczky főispán felett mondott gyászbeszéde ráirányítja a figyelmet. 1829-ben egri kanonok, az 1830-iki országgyűlésen káptalani követ. 1833-ban a vallási sérelmek ügyében mondott beszéde országos hírre emeli. 1834-ben Csanádi püspök, nemsokára titkos tana