Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
324 Vesze és Vésztő községek története. 1510-ben előfordul Kerekegyház után egy Tolvajkuta nevű puszta a gyulai uradalom tartozékai közt.1) 1719-ben pedig Csaba és Gerla közt említenek egy Tolvaj-sziget nevű helyet,2) de vájjon ez utóbbiaknak van-e valami közük az egykori Tolvaj helységhez? bizonytalan. Tompa. (Thompa 1456. Két-Tompa 1458.) Valaha két utczából álló helység, de mióta az írott kútforrások emlegetik, mindig puszta volt. Tompa nevű lakosáról, vagy birtokosáról nevezték el. Orosháza és Csorvás közt olyan formán esett, hogy határán később három szomszédos község, úgy mint Szentetornya, Apácza és Kaszapereg osztozott; azért 1456-ban Szentetornyához,3) 1458-ban Apáczához,4) 1465-ben Kaszapereghez számítják,5) 1560 ban a tizedlajstrom említi utoljára.6) A mult században az egykori tompai pusztát hivatalosan Muronynak kezdték elnevezni. E névből később az orosháziak Monort faragtak, s azért ma a monori csárda és monori tanyák elnevezés járja. Nyilvánvaló, hogy a csanádmegyei Tompa nevű, egykor községhez, most pusztához semmi köze. Torda. (Thorda 1323. Torda-Antiqua 1330.) Szeghalomtól délkeletre esik. Egykor Kót, Németi, Csolt, Szeghalom, Peterd és Csökmő vették körül. Torda nevű alapítójától kapta nevét. Hogy az Árpád-korban, hacsak minden jel nem csal, monostoros hely volt, azt az általános részben (1. I. k. IX. fejezet) érintettük. 1323-ban Torday György bírja.7) 1380-ban is innen nevezi magát egy Torday család.8) 1330. körül megjárják határát s ez alkalommal Németi helységtől a Bálványoshalma, Csolttól a Tordasára nevű rét, az Elyves ér, (Enyves ér ?) az Elyves-tó, Szegha i) Münch. Más. — B. O. II. 171. — 3) Münch. Más. — 4) B. 0. I. 78. — 5) Csánky : Magyarország történelmi földrajza I. 692. — 6) Regest, decim. — 7) B. 0. II. — 8) Csáky K. 335/75.