Csíkvári Antal (szerk.): Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938)

Csongrád vármegye II. rész. Megyei városok és községek

ság okszerű gazdálkodással jó anyagi helyzetet teremtett. Az 1784. évi népszámláláskor „All-Gyeő“ falut Fark, Sövényháza, Sirkéd és Dócz pusztákkal együtt névlegesen gróf Erdődyek birták. Ekkor 470 család élt itt 443 lakóházban. 1803-ban őrgróf Pal­­lavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina, a zálogbirtokosok kielégítése után Erdődy József­től megvette az algyői uradalmat, így lett a mind­­szent-algyői uradalom a jelenleg is birtokos őrgróf Pallavicini-család örök birtoka. Az özvegy érdeme, hogy az uradalom célszerű berendezésével Algyőt fölvirágoztatta. A szabad gazdálkodás, új ma­jorság felállítása, gazdasági épületek emelése már 1­804-ben, a vétel évében, megindult. A helység közállapota az új uradalom beosztása mellett sok­kal kedvezőbb volt. A mezőgazdasági károsodás sem érintette úgy a jobbágyokat, mint előző, elha­gyott életükben. Az 1831. évi kolerajárvány 33 megbetegedése közül csak 11 személynek ragadta el életét. Ható­sági felszólításra nem a fertőzött folyóvizet hasz­nálták, hanem ásott kutakból nyerték a vizet. A magyar falu kedvezőbb fejlődési lehetőségei a jobbágyhelyzet megszűnésével átalakító erővel szolgáltak. A 39 úrbéri egész telek és tartozéka ter­mésével ellátta az 1851-ben 1703 személyből álló falut. Vallásilag 1751-től a római katholikusok száma állandóan növekedett. R. kat. temploma igen régi eredetű, kisebb javításokkal ez szolgálta a hívőket. Megemlítendő a falu felett közlekedő komp, amelynek használatáért 1767 febr. 11-én Mária Terézia királynő szabadalmi levéllel vám­­szedési jogot biztosított az uradalomnak. A község lakossága 1930-ban 3525 lélek, az előző népszámláláshoz viszonyítva a tényleges szaporo­dás 475 fő, a természetes 608, így elvándorolt ebben az évtizedben 133 lakos. E lakosság anyanyelvi tekintetben (9 egyén leszámításával) magyar. Egy­házi tekintetben 3390 lélek r. kat., 9 gör. kat., 77 ref., 7 ág. ev., 4 gör. kel., 11 izr. és 27 egyéb val­lási­. A róm. katholikusok anyaegyházat alkotnak, amely a váci egyházmegyéhez tartozik. A község lakossága kb. 1560—1750 között ref. vallásé volt. 1629-ben és 1736-ban református anyaegyházról találunk feljegyzést. A 18. század elején már több r. kat. család lakott Algyőn, akiket a szegedi feren­ces atyák gondoztak. Az 1718. évi canonica visitatio szerint Algyőn kőből épült igen régi templom volt, amelyet a kálvinisták használtak. 1750 körül a templom már a katolikusoké, akik renoválták, de a tornyot eredeti alakjában meghagyták. E torony az épülethez viszonyítva kissé ormótlan volt, stí­lusa után ítélve az Árpádok korában épülhetett. Ezekben az években Algyő Tápé leányegyháza volt. Mivel a Tisza gyakori áradásai miatt igen nehéz volt innét ellátni a lelkipásztori teendőket, sőt egyik plébánosa útközben bele is fulladt a Tiszába, gróf Eszterházy Károly püspök 1761-ben önálló plébániává szervezte az algyői fiókegyházat. Anya­könyvei ez évtől kezdve meg is vannak. 1879-től azonban 1923-ig kirendelt káplán végezte el a lelki­pásztori teendőket, míg 1923-tól kezdve ismét ön­álló plébánia. Az egyház ismételten kijavíttatta a régi templomot, utoljára 1936-ban, amelyet nem­régiben a Műemlékek Országos Bizottsága mű­emléknek nyilvánított. 1780 körül a váci piaristák feloszlott rendházából szép Szent Anna főoltár­­képet kapott az egyház, amelyet Pallavicini Ede őrgróf 1842-ben személyesen megújított. Az 1700-as évek elején még csaknem tisztán ref. lakosság ma kevés kivétellel újra r. kat. vallású. Az egyház híveinek száma állandóan emelkedik. A reformá­tus vallásúak a Szegedvidéki szórvány-gyülekezet hívei. Az elemi oktatás 1 állami rendes kisdedóvó­ban, 1 állami, 1 községi mindennapi népiskolában, 3 általános, 3 gazdasági továbbképzőben folyik. 2 állami és a községi iskola a belterületen, 2 állami iskola külterületen van (Gyevitanya és Farkirét). A négy iskolában 6 fiú-, 6 leány és 18 vegyes osz­tályban, 10 tanteremben, 14 tanerő oktatja a gyer­mekeket. A tanulók létszáma 1934—35, tanévben 676. Kulturális egyesületei: Algyői Iparosok Köre, Farkiréti Gazdakör. A községben Népház van, ahol a földmívelésügyi minisztérium által adomá­nyozott Népkönyvtár is otthont talált. Az iskolán­­kívüli népmívelés vezetésére bizottság alakult, ve­zetője a helybeli iskolaigazgató. __ Községi orvos és 3 községi bába­ lakik helyben. Gyógyszertár helyben, legközelebbi kórház Szege­den van. A községben 4 artézi kút van, az ásott kutak vize rossz. Az anya- és csecsemővédelmet az orsz. Stefánia Szövetség sándorfalvai védőintézete látja el, tanácsadó orvosa a helybeli községi orvos. Az összes népesség között foglalkozás szerint 2627 személy őstermelő, 344 iparos, 90 kereskedő, 83 közlekedési­, 77 közszolgálati alkalmazott, 159 napszámos, 97 nyugdíjas és 23 házicseléd. A mező­­gazdasággal foglalkozók között 411 önálló, 280 ezek segítő családtagja, 880 az eltartottaik száma, 55 mezőgazdasági cseléd és 992 mezőgazdasági mun­kás. A község területe 10.364 k. hold, amelyből szántó 6819, kert 141, rét 573, szőlő 28, legelő 651, erdő 228, nádas 128 és terméketlen 1796 k. hold. E határ 1239 gazdaság között oszlik meg és pedig 348 egy holdon aluli (102 h. összterület), 568 egy­­öt holdas (1­426 k. h.), 306 öt-ötven holdas (3813 k. h.), hét 50—100 holdas (489 k. h.), hat 100—500 holdas (1325 h.), Héderváry Lajosné 607 holdas, a Kőrös-Tisza-Maros ármentesítő társulat 827 hol­das, az igazságügyi kincstár 796 holdas és őrgróf Pallavicini hitbizomány 1028 holdas birtoka között. A földreform során földhöz jutott 763 lakosa 2792 hat. hold összterülettel. Házhelynek 20 k. holdat osztott ki 124 egyén között. A szántóföldeken egy­oldalú búza és tengeri termelése mellett kevés ta­karmánynövényt, árpát és burgonyát termelnek. A sok tengeri és takarmánynövényre nagyszámú állataik miatt is szükség van. 1935-ben állatállo­mánya 997 szarvasmarha, 721 ló, 2585 sertés, 147 juh. Igen szép jövedelmet biztosít a baromfi­tartás is. 1935-ben összeírtak Algyőn 6926 tyúkfélét, 334 pulykát, 1353 ludat és 263 kacsát. A tejtermé­keket az 1926-ban alakult Algyői Tejszövetkezet, az OMTK, tagja főleg Orosházán értékesíti. Nagy jövő elé néz a község gyümölcstermelése. Gyümölcsfaállományából 9053 almafa, 3768 körte-, 2241 cseresznye-, 3985 meggy-, 739 őszibarack, 2561 kajszinbarack-, 8920 és 791 szilva-, 500 dió- és 433 ringlófa. Ipara azonban helyi szükségletre dolgozik. A 138 ipari kereső közül 53 önálló, 64 segéd vagy munkás és 19 tanonc. A vállalatok száma MV 3 -111 33 ||||

Next