Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története II. (Budapest, 1898)
Harmadik időszak. 1712-1780
füzetben a végből, hogy minden város és falu kapjon egyet és hogy annak tartalma a köznép tudomására is hozassák. Meghagyta, hogy amely földesúr e rendelet ellenére illetlen és jogtalan munkára szorítaná jobbágyait, az az 1766. évi febr. 20-án kiadott rendelete szerint bűnhődjék. A nép felvilágosítását czélzó utasítás így hangzik: Következendő illetlenségek cassáltatnak és közönségessen tilalmaztatnak. Először: a Penna és Sarló pénznek bészedése eltiltatik, az Jobbágyok pedig az Kilentzedeknek, és Dézmásoknak tartást nem adnak. Másodszor: Az Földes Uraság ki mustrált marháknak kivágatására a Jobbágyokat ne kénszeritse, és akár minémű hús sem darabonként, sem font számra a szegénységre ne ontattassék a képen, hogy ennek árát meg adgya, hanem Vágattassék ki a hús, és a Jobbágyok által szabadon minden terhek nélkül vétetődgyék. Harmadszor: A meg romlott bornak vagy égett bornak kikorcsmáltatására, avagy vajnak, sajtnak, és más eféléknek eladására az Jobbágyok semmi móddal ne kénszerittessenek, sem pedig az üres hordókat Roboton kívül vinni, avagy viszsza hordani nem tartoznak, hogy ha pedig az Földes Ur 1550 Esztendőbeli 36-dik Tzikkelynek értelme szerént az koresmáltatást valamelyik Jobbágyra bízni kívánná, az ollyan Jobbágy addig, a miglen a bort árullya, a szokott kész szolgálattól szabad légyen s azon föllül, az koresmálásnak Bére fejében minden akótúl négy pénz az uraság által fizetessék. Mely illyetén korcsmáltatásra rendelt Jobbágy az meg romlott borokról, mivel töbnyire vagy ollyanok, vagy az romlásra hajlandók, az ollyas korcsmákra az Uraság Tisztviselői által szokott adatni, felelni és kárt szenvedni nem tartozik. Negyedszer: Mindennémű állapotoknak Praeemptiója, azaz egyebek előtt való vételeknek elsősége 1723. esztendőbéli 75-dik Tzikkelynek magyarázattya szerént, az Uraságnak maga szükségére fönt marad, ezen elől vétel alkalmatosságával mind azonáltal vidékiek, kik vásárlásnak okáért az Határban jönni akarnának, el ne tiltassanak, sem pediglen a Jobbágyok az eladandó jószágnak máshova leendő vételét il ne gátoltassanak, sem pedig akár minémű eladó jószágok azért ne tartoztattassék akár cselekedettel, akár parancsolattal, hanem amint a Paraszt, a vidéki vevővel megalkudik, avagy az Urasággal alkudni akarna.