Kristó Gyula - Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből (Békéscsaba, 1970)
Tibori János: Az Achim András-féle parasztmozgalom
csendőr fedezettel a debreceni honvéd helyőrségi fogházba, majd a csendőr hadbírósághoz kísérték. Itt Szabó Miklóssal együtt megismételték a vallomásukat, és ekkor Buzay csendőrőrnagy, a bíróság elnöke kezet fogott velük, és ezt mondta: Bár sok ilyen csendőröm volna! És mégsem kaptak felmentést, hanem visszakísérték őket a helyőrségi fogdába. 1911 december végén vitték őket ismét a bíróság elé, de csak annyit kérdeztek tőlük: Megmaradnak-e vallomásuk mellett? Miután igen volt a válasz, ismét a cella lett rideg lakásuk. Csak 1912 februárjában hirdették ki nekik az ítéletet: hamis esküvel elkövetett csalás bűntettével vádolták őket. „Jutalmuk”: lefokozás, elbocsátás és három hónapi börtön a Markó utcában. Fekete József büntetéséből 15 napot elengedtek, mert jó magatartást tanúsított, de alkalmazást sehol sem kapott, kivéve az első világháborút, amikor is a galiciai frontra vitték, és 42 hónapot töltött el arcvonalszolgálatban. 25%-os rokkantként érkezett haza, és a Horthy-rendszerben havi 2 pengő segélyt kapott, s abban az előnyben részesült, hogy nyaranta fagylaltot árulhatott. A nagy ínség és súlyos betegség teljesen megtörte Fekete József testét, de megacélozta igaz vallomásának erejét, és tántoríthatatlanul hiszi, hogy életével nemcsak bizonyítja, hanem meg is dönti az osztálybíróság „verdiktnek” csúfolt igazságtalanságát.197 198 Részrehajló Justitiára hivatkozott tehát Zsilinszky Endre minden alkalommal, amikor azt mondja: „Engem a magyar bíróság mentett fel . . .”198 X. AZ ÁCHIM-FÉLE PARASZTMOZGALOM PROGRESSZÍV TARTALMA A 20. század első évtizedében nagy erővel törtek előre az elbukott 48-as forradalom megoldatlan kérdései. Ezek között első helyen állott a nagybirtok és a feudális maradványok elsöprése, a parasztság földhöz juttattása és a teljes állami függetlenség kiharcolása. Ebben az időben érlelődött hazánkban a polgári demokratikus forradalom. A munkásmozgalomból tudatosan kirekesztett parasztokat Áchim András szervezte meg a Békéscsabai Általános Népegyletben és pártjában, a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártban, és követeléseiknek hangot adott a képviselőházban, a megyei és községi közgyűléseken. Gondja van az aratómunkások szervezésére is: járásonként létesítenek szakszervezeteket, munkásvédő bizottságokat,199 amelyek fáradozásainak köszönhető, hogy 1908-ban a munkabér 80%kal magasabb volt, mint öt évvel azelőtt.200 Áchim jól látta, hogy ki kell elégíteni a földmunkások és szegényparasztok földéhségét. E célt kívánta elérni földbirtokpolitikájával, amelyben követelte előbb a tízezer, majd az ezer holdon felüli birtokok parcellázását és 10-12 éves bérletekként kizárólag a földmunkásoknak és szegényparasztoknak való bérbeadását. Ez erős rokonságot mutat a római örökhaszonbérlettel, ami nem egyéb, mint mezei ingatlannak mezőgazdasági használatra és gyümölcsöztetésre való átengedése, hosszú időre meghatározott évi bér fizetése ellenében.201 197. Gyűjtöttem 1954. évi febr. 13-án. 198. Dernei Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky. Bp. 1966. 11. 189. Paraszt Újság, 1906. szept. 2. A Szocialista Parasztpárt országos értekezlete. 200. Nagyvárad, 1908. márc. 17. A parasztkirály pőrei. 201. Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve.5 Debrecen 1943. 191. old. 414. pont.