Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 2. (Kecskemét, 1864)
Harmadik szakasz. Török-világ. 1526-1686
évben a szomszéd Lajos puszta iránt fölmerült határperén kívül jelentékeny határkérdése nem volt, hanem a használatukban volt puszták tették ama roppant területet. Még" túlságos azt állítani, mintha e városok a török által a hódoltságból kiszorított magyar földesurak birtokait magukhoz kaparították s azoknak kényök-kedvök szerinti haszonbért fizettek volna; hiszen Kecskemét hat kun pusztát már 1642-ben Eszterházi Miklós nádortal bír haszonbérben, melyek élvezetében 1649-ben Pálffy Pál nádor által is meghagyatik ]); 1677-ben és előtt pedig amazokon kívül még kilenc kun pusztát tartott bérletben a pozsonyi magyar kamarásul .); mi a haszonbért illeti, akkor e cím alatt nem lehetett sokat fizetni, mert a török szintúgy megkívánta belőle a magáét, mint a magyar földesúr, s jól esett ennek, ha vidékünkön levő pusztájának bérlője találkozott, igen örömest elvett haszonbér fejében egy pár csizmát, csak legyen a ki megadja, de körülmény fejti meg jegyzőkönyveinkben amaz ekkori kifejezéseket: „bérlett puszta“ és ,.bitang puszta“ vagy „bérletien puszta“, mert voltak puszták, melyek használatára bérlő nem találkozott; egyébiránt hogy a felhozott vád — legalább Kecskemét irányában — meg nem állhat "*). A város jegyzőkönyve mutatja: ,,Sz algyörgyi föld bér Török részriil Tallér 100. Szénaszekér 10. ,sés sajt SO. vaj, Pasztorma.. Mmjt/m részriil való Szövtgyörgyi földbér. Kabivyiné részéről Arany "20. Egy szövyeg. Mimim ma *) Oklrv.'lt. I. kiit. .'ti. M/.. oklcM'it. ii. kin. :ti*j. Hz. 3) S:il:innMi IVn iir : A Tűnik nr:ilko<l:'iH M:iny:m>i,H,z:lií‘'ii. Itiiikipcpti S/.nnlf. 1 Hl'iO, IN. kül. 1M. I;ip.