Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története (Orosháza, 1965)
VI. Függelék - Gazdag László: Orosháza térképezés-története
A II. katonai felmérés munkáit még be se fejezték, amikor 1869-ben az egész Monarchia területére kiterjedő új, immár a III. katonai felmérést rendelték el. Orosháza és környékén a felméréseket 1874-1876-os években végezték, a terepen a felvételeket 1:25.ppp-es méretarányban készítették. (9. térkép.) E térképeken már nem ölben, hanem méterrendszerben fejezik ki a tengerszintfeletti magassági adatokat. Mint ismeretes, a magassági adatokat az Adriaitengerparton felállított mareográf mérési adatainak középvízszint értékére vonatkoztatták. Alapsíkul azt az elképzelt tengerszintet választották, mely 3.352 m-rel alacsonyabb, mint a triesti Molo Sartorio pénzügyőri őrháza falazatán elhelyezett vízszintmérő magassági jegy.50 Az 1:25.pop-es méretarányú felvételi lapok sokszorosítását nem tervezték, csak e térképlapok alapján szobai munkával összeállított i:75.ooo-es és i:2oo.ooo-es térképeket. Orosházát az 5365/4 számú i:75ooo-es, 5365 szelvényszámú i:75.ooo-es és 38° 470 szelvényszámú i:20o.ooo-es térképlap ábrázolja. (10. térkép.) Mint látjuk a katonai felmérések során készült térképek jellegükben elütnek a már felsorolt Vertics, Fejérvári, vagy Endrey részletes térképeitől, ismeretük és tanulmányozásuk azonban feltétlenül szükséges, mert olyan részleteket is tartalmaznak, melyeket más térképeken nem találhatunk meg. Sok problémát csak úgy tudunk megoldani, ha valamennyi térképet egybevetjük és összehasonlítjuk. Az azóta eltelt időben is készítettek részletes katonai térképeket is, ezek ismertetésére azonban nem térünk ki. * A mai Orosháza területéhez tartozó Nagy Bogárzó, Sós-tó, Kardoskút, Fehér-tó, Borosszék területének korabeli felszíni viszonyainak tanulmányozását teszi számunkra lehetővé Bélák János 1876-ban készített Hódmezővásárhely térképe.5*5 E térkép különös figyelmet érdemel, ugyanis ez Orosházától nyugatra levő lapos, gyakran ma is vízzel borított szikes területeket, és a vízlevezetési csatorna tervét ábrázolja. E belvízlevezető csatorna Hódmezővásárhely alatt vezet a tervrajz szerint a „Hód-tói csatornába”, mely Antalics halom közelében torkollik a Tiszába. E belvízlevezető csatorna létesítésére azonban nem került sor. E területről a belvíz levezetése ma sincs megoldva. Orosháza belterületén 1879-ben Kis Kéry Mihály megyei mérnök végzett felméréseket, és ez évben két térképet is készített, mindkettő a vasúthoz vezető utca rendezésével kapcsolatban készült.59,60 * Mint tudjuk 1855-ben a kataszteri, telekkönyvi rendtartással kapcsolatban jelent meg egy rendelet, mely új telek jegyzőkönyvek kihirdetéséről és azoknak telekkönyv gyanánt való vezetése tárgyában rendelkezett. Ezen intézkedés nyomán készültek a már említett - 1856-évből származó kataszteri jegyzőkönyvek és térvázlatok. Ugyanezen anyaggal együtt található még:40 „Kis Csákó Puszta kataszteri dűlő és mívelési ágak szerinti területének táblázati kimutatása és vázlata. Debreczen 1879 évi Augusztus hó 10-én. Szerkesztő: Abatky Jenő műszaki díjnok. Összeállította Reményfy Lajos k. mérnök. Vizsgálta Eperjesi Ignácz k-felm. vezető. Orosháza 1880. Szept 19. Füsst János mérnök”.61 E kataszteri anyaghoz tar-