Füzes Miklós (szerk.): Sásd (Sásd, 1982)
III. Történeti áttekintés - Füzes Miklós: Az ellenforradalom időszaka 1919-1944
repelt, akik az alispán szavai szerint „a forradalmak alatt a faluhelyen is megnyilvánult destruktív irányzatok híveivé szegődtek, megengedem, hogy inkább félrevezetve ...” Az egyesület elnökévé Vice Mártont választották, aki a proletárdiktatúra alatt a sásdi munkástanács elnöke volt. Az egyesület elnökévé Csizmadia Pált, aki ugyanannak a munkástanácsnak volt a tagja és ezért a kaposvári kir. törvényszék mindkettőjüket felelősségre is vonta és pénzbüntetésre ítélte. A vezetőségbe ugyancsak megválasztott Bakán Márkus a Tanácsköztársaság alatt a legaktívabbak közé számított. A választmány póttagja Pintér György a megyei direktóriumnak volt a tagja. Az ellenforradalmi rendszer berendezkedését követően kifogás alá nem estek ők sem, ezért az alispán úgy vélte, hogy a múlt tapasztalatain okultak és remélte, hogy „ . .. veszedelmes irányoknak hódolni nem fognak”. Az alapszabályt a belügyminiszter csak 1925. augusztus 8-án hagyta jóvá.56 A Sásdi Iparosok és Kereskedők Köre megalakulásának körülményei is a fentiekkel lehettek azonosak, de erre vonatkozó levéltári adat nem található. Később csak néhány hétre volt szükség viszont az irredenta beállítottságú „Sásdi Turul Bajtársi Szövetség Tarhos Törzse” megalakításához, illetőleg alapszabályának jóváhagyásához. Az egyesület törzsfője 1938. augusztus 16-án kérte az alispánt, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv, a tagnévsor és a Turul Szövetség Fővezérsége engedélyének alapján adjon működési engedélyt. Az engedélyező határozat kiadására, melyhez nem kellett a belügyminiszter jóváhagyása, szeptember 10-én már sor került. A törzs ténylegesen július 1-től megalapítottnak volt tekinthető, mert ekkortól részére a fővezérség ideiglenes működési engedélyt adott.57 A tagnévsor érdekessége, hogy az alapszabályban lefektetett céllal szemben - mely a magyar egyetemi és főiskolai, valamint a szakiskolai hallgatók, illetve az ezekben végzettek keresztény nemzeti érzés és hazaszeretet jegyében történő megszervezésére vonatkozott - Sásdon tagjai voltak a 36 főnyi egyesületi létszámból jelentős számban kisiparosok, kiskereskedők és kisbirtokosok is. A szövetség igazi célja a rá vonatkozó iratváltásokból derül ki. A fővezérség engedélyét például „Trianon XIX. évében” adta ki, így irredenta tevékenysége nyilvánvaló. A főszolgabíró, aki a gyulaszék (fegyelmi ügyekkel foglalkozó bizottság) elnöke volt, a főispánnál a Turul névnek a nyilaskeresztesek cégéréül való felhasználása miatt kénytelen védekezni.58 Választások A kezdeti óvatosságra tulajdonképpen nem volt szükség. A sásdi Országgyűlési Választókerületben a választási eredmények ebben az időszakban még teljes mértékű kormánypárti sikert hoztak. Az 1922. május 28-án végrehajtott választásra a választási biztosnak három ajánlatot nyújtottak át. Az ajánlattevők mindegyike az Egyetértés Párthoz tartozott, tehát Bethlen István programját tette magáévá. A választási biztos azonban csak Szily Tamás gödreszentmártoni földbirtokos ajánlatát fogadta el, mert a többiek ajánlását kellő számú ajánló nem írta alá és a hiányt 24 óra alatt nem pótolták.