Családi Kör, 2005. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)

2005-09-29 / 39. szám

2005. szeptember 29. elegendő egy olyan többnemzetiségű közös­ségben, ahol az anyanyelvi oktatás forog koc­kán. A szülőknek nem lenne szabad veszni hagy­niuk a magyar, a szlovák iskolát! - Amikor 1988 ban kezdő voltam, két össze­vont magyar osztály, az 1.-3. és a 2.-4. műkö­dött az iskolában. Két magyar nyelvű tanítónő foglalkozott a gyerekekkel. Miután 1992-ben megnyitották a szerb tagozatot, egyre csök­kent a magyar osztályokban a gyerekek szá­ma. A létszámcsökkenés ellenére az oktatási minisztérium jóváhagyta a két összevont ta­gozatot, de 1999-ben, a bombázáskor a kollé­ganőm Magyarországra távozott, így egy ma­gyar tanítónőre maradt az iskola, a káderhiány miatt pedig összevonták a magyar alsós osztá­lyokat. Itt is általános jelenség, hogy a vegyes házasságban élő szü­lők szerb tagozatra íratják gyereküket. De sajnos itt is van arra példa, hogy a magyar szülők is szerb osz­tályba adják már az alsóban a gyereküket - mondja Pozsár Ha­lász Éva tanítónő. A kérdésre, hogy nehéz-e összevont ta­gozatban dolgozni, a következőket vála­szolja: - A nehézséget az okozza, hogy a tanter­vek 20-25 létszámú osztályra vonatkozó­an készülnek, ezért az összevont tagozatban dolgozó pedagógus­nak nincs kellő szakiro­dalma, kézikönyve. Ami pedig a gyerekeket ille­ti, nekik házi olvasmá­nyokra lenne szüksé­gük. Kénytelen vagyok minden második évben megvetetni a könyve­ket, amikor már nincs rájuk szükség, hogy to­vábbadják a következő generációnak. Visszatérve az össze­vont tagozatra, mond­hatom, hogy számos előnye van annak, amikor együtt tanulnak a gyerekek. A kicsik sokat elsa­játítanak idősebb osztálytársaiktól, például ho­gyan kell viselkedni az órán, a szünetben. Az elsősök, másodikosok roppant kíváncsiak, fülel­nek, szinte szívják magukba a tudást. Mire aztán harmadikosok, negyedikesek lesznek, már so­kat tudnak a két osztály tananyagából. Az állan­dó ismétlés is nagy előny, ezáltal alapos tudásra tesznek szert, ami az eredményen is megmutat­kozik. Nem mellékes az sem, hogy a diákoknak aktívaknak kell lenniük az órán, hiszen mindös­­­sze tízen vannak, tehát 45 perc alatt mindenki többször is szóhoz jut. Egy harmincas létszámú osztályban ez nehezen valósítható meg - jegy­zi meg a tanítónő. - Büszkék vagyunk arra, hogy az általános is­kola elvégzése után diákjaink szinte kivétel nél­kül folytatják tanulmányaikat. Erre serkentjük, buzdítjuk őket, meg azt is igyekszünk tudato­sítani bennük, hogy Erzsébetlak akkor marad fenn, ha a fiatalok itt maradnak, hiszen a falunak a péktől kezdve az orvosig minden mesterre, szakemberre szüksége van - mondja az igazga­tó, miközben kikísér bennünket. Majd egy pilla­natra megáll, és magyarul odaszólít egy 10 év körüli kislányt. - Vlasza, mondd csak meg a néninek, hány nyelven beszélsz. - Magyarul, szlovákul, bolgárul, szerbül és angolul - válaszolja. - Hogy is van ez? - Úgy, hogy az egyik nagyanyám bolgár, a másik szlovák, ótazári magyar, apukám szerb, anyukám meg... - sorolja egy szuszra -, de már nehéz is követni, ki milyen nemzetiségű Vlastáéknál. Örömmel újságolja, hogy az iskolá­ban még angolul is tanul, de németül is szeret­ne megtanulni. Nem kis teljesítmény egy harmadik osztályos, erzsébetlaki kislánytól! E. L.V. POZSÁR HALÁSZ ÉVA VLASTA HAIMJIK: ÖT NYELVET BESZÉL, DE A HATODIKAT IS SZERETNÉ MEGTANULNI 25 nyissanak magyar elsős tagozatot is. Kezde­ményezésük eredményeként a mezőgazdasági technikusokat képző szakon 11 diákunk (újvi­dékiek és vidékiek) részesül anyanyelvű szak­oktatásban és nevelésben. Tantárgyaik sorá­ban jelentős helyet kapott a magyar nyelv és irodalom. M­­­el a középiskola nem rendelkezik a tárgyhoz szükséges könyvállománnyal, ezért a diákok felkérik lapunk olvasóit és általuk má­sokat is, valamint az illetékes intézményeket, hogy adományozzanak számukra anyanyel­vű szépirodalmi műveket, házi olvasmányo­kat, tanulmányköteteket stb., úgyszintén szak­könyveket és szótárakat. A kis iskolai könyvtár létesítése céljából Ács József biológiatanár és osztályfőnök várja az ajándékozók hívását a 021/617-928-as vagy a 063/778-1330-as tele­fonszámon. Jelentkezhetnek azok a diákok is, akik a futaki mezőgazdasági szakközépiskolá­ba szándékoznak beiratozni. A szülői fórum érdeme az is, hogy az újvi­déki Mihailo Pupin Villamossági Szakközép­­iskolában szeptemberben magyar tannyelvű negyedik osztályos, szakosított továbbkép­zés kezdődött a 3 éves képzést nyert mosta­ni és korábbi diákok részvételével. Eddig 9-en vannak a magyar tagozaton, de újabb jelöl­tekre is számítanak (telefonon Ács József ad bővebb felvilágosítást). A továbbtanulókat kezdetben kiegészítő oktatásban részesíti az iskola, hogy felkészüljenek a különbözeti vizsgákra, majd továbbképzési és átképzési lehetőségük adódik. A Tartományi Oktatási és Művelődé­si Titkárság minden alkalommal segítőkész­séggel fogadta a Vajdasági Magyar Szülők Fórumának kérvényét, közreműködött az ál­talános és középiskolák igazgatóságaival. A fórum, illetve a szülők kezdeményezésére 3 éve magyar tagozat nyílt az újvidéki Április 7. Egészségügyi Szakközépiskolában. Ebben a tanévben 30-an vannak a magyar tannyel­vű osztályban, általános orvosi szakon. Saj­nos néhány tantárgyat nem tanulhatnak az anyanyelvükön. Ez és más ügyekben itt nem járt teljes sikerrel a szülői fórum kérelmezé­se. A helybeli Svetozar Markovic Gimnázi­um (általános irányzat) magyar osztályába 30-an, a Mihailo Pupin Villamossági Szakkö­zépiskola négyéves képzésére (számítástech­nika) 25-en iratkoztak. Az utóbbi két iskolá­ban megoldották a szervezési problémákat, és továbbra is figyelembe veszik a szülői fó­rum elvárásait. A fórum hiányolja azt, hogy az iskoláskor előtti intézmények, az általános és középisko­lák a sajtóban nem hirdethetnek pályázatot új tanerő felvételére, csak a munkaközvetítőben, utánajárással érdeklődhetnek az állást kere­ső pedagógusok. A fórum indítványozza, hogy azokban az iskolákban, ahol magyar nyelvű ok­tatás is folyik, az iskolaszéknek legyen legalább két magyar tagja is, akik tanácsaikkal sürgetik a megfelelő intézkedéseket. Az oktatásban és más téren szükséges a magyar tanfelügyelet is. A szülői fórum segélyalap létrehozását ter­vezi védnökök által, a szegény sorsú diákok támogatására. Újházi Ibolya vállalta a hang­szerbarkácsoló csoport, Tóth Katalin pedig a bábszínház megalakítását (Baranyi Béla mű­vészeti vezetővel). A társulat a tanév folyamán hazai és magyarországi tanulmányi kirándulá­sokat szervez a diákok részére. BERÉNYI Ilona

Next