Családi Kör, 2021. október-december (32. évfolyam, 40-52. szám)

2021-10-28 / 43. szám

MÚLT-KOR gasló írók vadásztörténeteire emlékeztet­nek, mint a Turgenyev és Hemingway tol­lából származók. Összefogtunk, és a segít­ségünkre sietett Németh Ferenc professzor is, aki kiválóan, részleteiben ismeri a Bánság ezen részének történelmét, így recenzens­ként élőszót írt a Damaszkin családról és an­nak sorsáról. Emellett a Bánság történelmé­nek kutatója, a törökkanizsai Szabó József segített abban, hogy hiteles fényképekkel tudjuk illusztrálni a könyvet - meséli Trkulja. Hogy teljesen megértsük a könyv jelen­tőségét, Németh Ferenc professzor rámu­tat, hogy ez a magyar vadászirodalom egyik első műve, és létrejöttének ideje a vadászat „kalandos korszakának"számított, amely tá­voli, egzotikus országokba tett költséges és hosszú utazásokkal párosult, az ottani élet, szokások és kultúra feltárása, megismerése céljából.­­ Maga a vadászat és az egzotikus vadász­trófeák halmozása ennek az elitista, előkelő hobbinak csak egy szegmensét képviselte. Egy több hónapos vadászat megszervezése valamely távoli országban igazi kihívásnak számított, így az ottani vadászat egy egész csoport munkájának eredménye volt, amely­nek babérjait végül a fővadász aratta le, aki a csoportot vezette. A távoli országokba eljutni és onnan visszatérni gyakran nehezebb volt, mint maga a vadászat, ráadásul kevesen en­gedhették meg maguknak, hogy finanszí­rozzanak egy ilyen vadászexpedíciót - jegyzi meg Németh. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum ajánlására Kittenberg Katona Kálmán segítet­te Damaszkint munkájában, és egyben úti­társa volt a vadászexpedícióban. Tanzániai és kenyai tartózkodása idején Damaszkin több alkalommal találkozott a maszájokkal, akik a megismert népek közül a legnagyobb hatást gyakorolták rá, így nem véletlen, hogy könyve A maszáj fennsíkon címet viseli. Német meg­jegyzi, hogy Damaszkint valószínűleg nem­csak a vadászat nyűgözte le, hanem a ma­­szájok élete és szokásai is, és gyűjteményébe több maszáj műtárgy is bekerült. A maszájok akkoriban félnomád életmó­dot folytattak, és mindennapi életük közép­pontjában az afrikai marha állt, amely két legfontosabb táplálékforrásukat, a tejet és a vért biztosította számukra. Annak az egzo­tikus szokásnak hódoltak, hogy egy lándzsa hegyével átszúrták az állat nyaki ütőerét, és az abból kifolyó vérrel kevert tejet fogyasz­tották. Egyébként lándzsával vadásztak, és jellegzetes díszítésű pajzsot használtak. Egy olyan szafari, mint amelyen részt vett, a múlt század elején nem maradhatott észrevétlen, így expedíciójáról a budapes­ti és a nagybecskereki sajtó is beszámolt. Damaszkin az afrikai tartózkodásáról levél­ben rendszeresen beszámolt Törökbecsén élő édesanyjának, Etelkának és fivérének, Istvánnak, valamint Vásárhelyi Lászlónak, a magyar parlament tagjának. Milorad MITROVIC Fotók: M. Mitrovic, valamint Szabó János magánarchívuma DAMASZKIN ARZÉN VADÁSZTRÓFEÁI AFRIKÁBAN AZ 1906-OS ÉS A 2005-ÖS KIADÁS 2021. október 28. C3§B 13 HA MACAJCKOJ BMCOPABHM Damaszkin Arzén 1906-ban Buda­pesten magyar nyelven megjelent A maszáj fennsíkon című könyvét 2005- ben nyomtatták újra, a szerb fordítás pedig, amely Draginja Ramadanski zentai professzor munkája, a belgrádi Dosije studio kiadó gondozásában ke­rült az olvasóközönség elé. A MASZÁJ FENNSÍKON CÍMŰ KÖNYV SZERB KIADÁSA

Next