Családi Kör, 2021. október-december (32. évfolyam, 40-52. szám)
2021-10-28 / 43. szám
MÚLT-KOR gasló írók vadásztörténeteire emlékeztetnek, mint a Turgenyev és Hemingway tollából származók. Összefogtunk, és a segítségünkre sietett Németh Ferenc professzor is, aki kiválóan, részleteiben ismeri a Bánság ezen részének történelmét, így recenzensként élőszót írt a Damaszkin családról és annak sorsáról. Emellett a Bánság történelmének kutatója, a törökkanizsai Szabó József segített abban, hogy hiteles fényképekkel tudjuk illusztrálni a könyvet - meséli Trkulja. Hogy teljesen megértsük a könyv jelentőségét, Németh Ferenc professzor rámutat, hogy ez a magyar vadászirodalom egyik első műve, és létrejöttének ideje a vadászat „kalandos korszakának"számított, amely távoli, egzotikus országokba tett költséges és hosszú utazásokkal párosult, az ottani élet, szokások és kultúra feltárása, megismerése céljából. Maga a vadászat és az egzotikus vadásztrófeák halmozása ennek az elitista, előkelő hobbinak csak egy szegmensét képviselte. Egy több hónapos vadászat megszervezése valamely távoli országban igazi kihívásnak számított, így az ottani vadászat egy egész csoport munkájának eredménye volt, amelynek babérjait végül a fővadász aratta le, aki a csoportot vezette. A távoli országokba eljutni és onnan visszatérni gyakran nehezebb volt, mint maga a vadászat, ráadásul kevesen engedhették meg maguknak, hogy finanszírozzanak egy ilyen vadászexpedíciót - jegyzi meg Németh. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum ajánlására Kittenberg Katona Kálmán segítette Damaszkint munkájában, és egyben útitársa volt a vadászexpedícióban. Tanzániai és kenyai tartózkodása idején Damaszkin több alkalommal találkozott a maszájokkal, akik a megismert népek közül a legnagyobb hatást gyakorolták rá, így nem véletlen, hogy könyve A maszáj fennsíkon címet viseli. Német megjegyzi, hogy Damaszkint valószínűleg nemcsak a vadászat nyűgözte le, hanem a maszájok élete és szokásai is, és gyűjteményébe több maszáj műtárgy is bekerült. A maszájok akkoriban félnomád életmódot folytattak, és mindennapi életük középpontjában az afrikai marha állt, amely két legfontosabb táplálékforrásukat, a tejet és a vért biztosította számukra. Annak az egzotikus szokásnak hódoltak, hogy egy lándzsa hegyével átszúrták az állat nyaki ütőerét, és az abból kifolyó vérrel kevert tejet fogyasztották. Egyébként lándzsával vadásztak, és jellegzetes díszítésű pajzsot használtak. Egy olyan szafari, mint amelyen részt vett, a múlt század elején nem maradhatott észrevétlen, így expedíciójáról a budapesti és a nagybecskereki sajtó is beszámolt. Damaszkin az afrikai tartózkodásáról levélben rendszeresen beszámolt Törökbecsén élő édesanyjának, Etelkának és fivérének, Istvánnak, valamint Vásárhelyi Lászlónak, a magyar parlament tagjának. Milorad MITROVIC Fotók: M. Mitrovic, valamint Szabó János magánarchívuma DAMASZKIN ARZÉN VADÁSZTRÓFEÁI AFRIKÁBAN AZ 1906-OS ÉS A 2005-ÖS KIADÁS 2021. október 28. C3§B 13 HA MACAJCKOJ BMCOPABHM Damaszkin Arzén 1906-ban Budapesten magyar nyelven megjelent A maszáj fennsíkon című könyvét 2005- ben nyomtatták újra, a szerb fordítás pedig, amely Draginja Ramadanski zentai professzor munkája, a belgrádi Dosije studio kiadó gondozásában került az olvasóközönség elé. A MASZÁJ FENNSÍKON CÍMŰ KÖNYV SZERB KIADÁSA