Csíki Hírlap, 2014. január (9. évfolyam, 1-20. szám)

2014-01-27 / 16. szám

1 ­ Emelt fővel - képek a Siculicidium utóéletéből Jóvátétel a Mikó-várban Kettős kiállítás nyílt a madéfalvi veszede­lem 250. évfordulója tiszteletére a Csíki Székely Múzeumban szombaton este. Az egyik tárlat a bukovi­nai székelyek vándor­lását dokumentálja, a másik a madéfalvi emlékmű készítőinek tiszteletére készült. Szőcs Lóránt G­yarmati Zsolt, a mú­zeum igazgatója meg­jegyezte, negyed évezrede a múzeumnak ott­hont adó várban még az el­nyomó Habsburg Birodalom katonái állomásoztak, akik 1764. január 7-én hajnalban rátörtek a Madéfalván tanács­kozó székelyekre. Egyfajta jó­vátételnek tekinthető, hogy az időközben békésebb rendelte­tést kapott építményben most így emlékezhetünk rájuk - vélte az intézményvezető. Gyakorlatilag vándorkiál­lítást fogadott a Csíki Szé­kely Múzeum, ugyanis a Siculicidium Emlékév al­kalmából Sógor Csaba eu­rópai parlamenti képviselő közreműködésével jutott el a madéfalvi Fészek Tájház­ba az „Emelt fővel": Bukovinai székelyek Magyarországon 1941-2011 című vándorkiállí­tás, amelyet ott kiegészítettek - Daczó Katalin újságíró és Máthé Klára műépítész köz­reműködésével - a madéfalvi emlékmű történetéről készí­tett tárlattal. Fontos a vereségekre emlékezni Sógor Csaba megjegyezte, általában nekünk, magyarok­nak van egy furcsa vonásunk: mintha a vereségekre jobban emlékeznénk, mint a győzel­mekre. Ottlik Géza írónak a mohácsi vész 400. évfordulója tiszteletére lejegyzett gondola­taiból idézett: „Fura dolognak látszik talán vereséget megün­nepelni, de hát aki a győzelmet ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbiroda­lom már nem volt meg. A tatá­roknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg­­császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelges­­sük vesztett nagy csatáinkat melyeket túléltünk." A Bukovinai székelyekről Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum vezetője ismertette a bukovinai széke­lyek történetét bemutató tár­latot. A madéfalvi veszedelem következtében Moldvába me­nekült székelyeknek gróf Ha­dik András eszközölt ki az osztrák uralkodónál kegyel­met, aki saját birtokán - az előzőleg elnéptelenedett - Bu­kovinában telepítette le őket. A székelyek hálából jótevőjük­ről nevezték el Hadikfalvát és Andrásfalvát, a néhány száz telepes másfél évszád alatt több ezres lélekszámú közös­séget hozott létre. 1883-ban, ahogy e népességmozgást ne­vezni szokták, ki is rajzottak, egy részük Erdélybe, más részük Magyarországra te­lepült. A második világhábo­rúban a bukovinai székelyek maradékát a magyar kor­mány hazatelepítette jelenle­gi hazájába: Tolna és Baranya megyébe. A MADÉFALVI VÉRENGZÉS EMLÉKMŰVÉNEK KÉSZÍTŐIRŐL A székelyek az osztrák el­nyomás miatt sokáig nem róhatták le méltóképpen tisz­teletüket az 1764-ben elhullt áldozataik madéfalvi közös sírjánál, de 1891-ben elindul­hatott egy kezdeményezés, hogy emlékművet állítsanak e helyre. Tamás József építész­­mérnök ingyen készítette el az emlékmű terveit, melyeket 1895 januárjában hagytak jó­vá. Az alapkövet 1898. május 10-én tették le, abban az év­ben fel is épült az emlékoszlop Szász István építész kivitele­zésével, sőt 1898 decemberé­re a turulmadár is felkerült a csúcsára, melyet Köllő Mik­lós gyergyócsomafalvi szü­letésű szobrász mintázott és készített ingyen. Az oszt­rák hatalom viszont sokáig akadályozta az emlékmű fel­avatását, melyet csak 1905. október 8-án szervezhettek meg. A gyűjtemény fontos ré­szét Salamon János egykori madéfalvi polgármester ad­ta át a kiállítás szervezőinek. A madéfalvi veszedelem tiszteletére épített emlékmű készítőiről szól az egyik tárlat övidén A Siculicidium 250. című pályázat eredményei A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala által közösen 2013. október 8-án meghirde­tett Siculicidium 250. című pályázat ügyében a bírálóbizottság január folyamán összeült, és a 47 műalkotást elemezve meghozta döntését. A beküldött munkák közül 32 alkotás a klasszikus pályázati kategóri­ához, 15 pedig a kortárs médiumok területén létrehozott művek cso­portjához volt sorolható. A klasszikus (festészet, szobrászat grafika stb.) kategóriában, megosztva, egyenként 500-500 euró értékben Szepessy Béla (Nyíregyháza) - Veszedelmek Madéfalván c. pályamű­vét (linómetszet) és Nagy Ödön (Csíkszereda) - Siculicidium 1764 c. pályaművét (vegyes technika) díjazták. A kortárs médiumok (fotó, animáció, digitális alkotások stb.) kategóriában megosztva, egyenként 500-500 euró értékben a Siculicidium Zenekar (Székelyudvarhely) -Siculicidium c. pályaműve (videoklip-sorozat) és Horváth Csilla (Bu­dapest) - Felemelkedés c. pályaműve (digitális fotósorozat) nyert. A zsűri a pályázók anyagából mintegy harminchármat kiállításra javasolt. A kiállítás „ősbemutatóját” és a díjkiosztót Madéfalván a Közösségi Házban tartják február 9-én 12 órától. (Simó Márton) A művészeti iskola évkezdő hangversenye A Csíki Játékszínben ma 17 órától a Nagy István Művészeti Szakiskola diákjai lépnek fel. Hangversenyükön főként ifjabb Johann Strauss mű­veiből adnak ízelítőt. Elhangzanak még: Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből egy duett, továbbá Lehár Ferenc A vígözvegy című operettjéből csendül fel egy részlet. A 2-4. osztályok kórusát Gergely- Simon Ibolya énekszakos tanár irányítja, a diákokból és tanáraikból álló zenekar karmestere pedig Péter Ernő hegedűszakos tanár. Lúdas Matyi gyerekbérletes programban A Csíki Játékszín gyerekbérletesei ezen a héten a Csíkszeredai városi művelődési házban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékát, a Lúdas Matyit láthatják. A Nagy Kopeczky Kálmán rendező által színre vitt mesejátékra ma délelőtt 11 órától a Csipike bérleteseket várják. Csíki orvos nyert fotópályázatot Fodor István Csíkszeredai osztályvezető főorvos, fül-orr­­gégész szakorvos Marosfő cí­mű képe nyerte el az Év fotója címet a Csodálatos Székely­föld portál hirdette természet­fotó-pályázaton. A tavaly március és novem­ber között zajlott pályázaton profi és haladó amatőr fotósok vehettek részt havonta legfel­jebb három, 2010. január 1-je után készült digitális székely­­földi természetfotóval - kö­zölte a pályázatot kiíró portál az MTI-vel. Minden hónap­ban szakmai zsűri választot­ta ki a hónap fotóját, végül a kilenc kép közül Fodor István Marosfő című képe nyerte el az Év fotója címet. Az elbírá­lásnál a zsűri külön figyelmet fordított annak megállapításá­ra, hogy az alkotás hangula­ta mennyire tükrözi a pályázó Székelyföld iránti érzelmeit, illetve melyik illusztrálja leg­inkább a természet és ember összhangját. A nyertes, aki hobbitevé­kenységként űzi a fotózást, legelőször a kiadónk, az Udvar­helyi Híradó Kft. által meghir­detett, 2012-es, nyaralással, vakációzással kapcsolatos fo­tópályázaton nyert a Szink­ronban című alkotásával. Kérdésünkre kifejtette, jelen­legi díjnyertes fotója úgy ké­szült, hogy általában hetente egyszer Gyergyószárhegyen is rendel. Nagyon kedveli a tájfotózást, így Marosfő kör­nyékén, ha a fény és a termé­szet szépségének összjátéka egy nem szokványos látványt nyújt, igyekszik azt lencse­végre kapni. Egy novemberi délután összeállt a megfele­lő kép, így készült a díjnyer­tes alkotás. Hozzáfűzte, hogy már diák­korában megkedvelte a fotó­zást, akkoriban pionírklubban meg filmes fényképezőgépe­ken lehetett megtanulni a fényírás művészetét. Azt is megtudtuk tőle, hogy jelenleg nem tagja egyetlen klubnak sem, de egyetemista koruk­ban Munzlinger Attilával, aki szintén orvos, fotóztak na­gyon sokat, és vele manap­ság is megvitatja a fotózáshoz fűződő élményeit. Kollégája különben az asztrofotózásra szakosodott, gyönyörű éjsza­kai felvételei közül a National Geographic folyóirat is publi­kált néhányat. (Sz. L.) A díjnyertes fotó, amely Marosfő mellett készült

Next