Csíki Hírlap, 2014. január (9. évfolyam, 1-20. szám)
2014-01-27 / 16. szám
1 Emelt fővel - képek a Siculicidium utóéletéből Jóvátétel a Mikó-várban Kettős kiállítás nyílt a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója tiszteletére a Csíki Székely Múzeumban szombaton este. Az egyik tárlat a bukovinai székelyek vándorlását dokumentálja, a másik a madéfalvi emlékmű készítőinek tiszteletére készült. Szőcs Lóránt Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója megjegyezte, negyed évezrede a múzeumnak otthont adó várban még az elnyomó Habsburg Birodalom katonái állomásoztak, akik 1764. január 7-én hajnalban rátörtek a Madéfalván tanácskozó székelyekre. Egyfajta jóvátételnek tekinthető, hogy az időközben békésebb rendeltetést kapott építményben most így emlékezhetünk rájuk - vélte az intézményvezető. Gyakorlatilag vándorkiállítást fogadott a Csíki Székely Múzeum, ugyanis a Siculicidium Emlékév alkalmából Sógor Csaba európai parlamenti képviselő közreműködésével jutott el a madéfalvi Fészek Tájházba az „Emelt fővel": Bukovinai székelyek Magyarországon 1941-2011 című vándorkiállítás, amelyet ott kiegészítettek - Daczó Katalin újságíró és Máthé Klára műépítész közreműködésével - a madéfalvi emlékmű történetéről készített tárlattal. Fontos a vereségekre emlékezni Sógor Csaba megjegyezte, általában nekünk, magyaroknak van egy furcsa vonásunk: mintha a vereségekre jobban emlékeznénk, mint a győzelmekre. Ottlik Géza írónak a mohácsi vész 400. évfordulója tiszteletére lejegyzett gondolataiból idézett: „Fura dolognak látszik talán vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmet ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburgcsászárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat melyeket túléltünk." A Bukovinai székelyekről Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum vezetője ismertette a bukovinai székelyek történetét bemutató tárlatot. A madéfalvi veszedelem következtében Moldvába menekült székelyeknek gróf Hadik András eszközölt ki az osztrák uralkodónál kegyelmet, aki saját birtokán - az előzőleg elnéptelenedett - Bukovinában telepítette le őket. A székelyek hálából jótevőjükről nevezték el Hadikfalvát és Andrásfalvát, a néhány száz telepes másfél évszád alatt több ezres lélekszámú közösséget hozott létre. 1883-ban, ahogy e népességmozgást nevezni szokták, ki is rajzottak, egy részük Erdélybe, más részük Magyarországra települt. A második világháborúban a bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány hazatelepítette jelenlegi hazájába: Tolna és Baranya megyébe. A MADÉFALVI VÉRENGZÉS EMLÉKMŰVÉNEK KÉSZÍTŐIRŐL A székelyek az osztrák elnyomás miatt sokáig nem róhatták le méltóképpen tiszteletüket az 1764-ben elhullt áldozataik madéfalvi közös sírjánál, de 1891-ben elindulhatott egy kezdeményezés, hogy emlékművet állítsanak e helyre. Tamás József építészmérnök ingyen készítette el az emlékmű terveit, melyeket 1895 januárjában hagytak jóvá. Az alapkövet 1898. május 10-én tették le, abban az évben fel is épült az emlékoszlop Szász István építész kivitelezésével, sőt 1898 decemberére a turulmadár is felkerült a csúcsára, melyet Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázott és készített ingyen. Az osztrák hatalom viszont sokáig akadályozta az emlékmű felavatását, melyet csak 1905. október 8-án szervezhettek meg. A gyűjtemény fontos részét Salamon János egykori madéfalvi polgármester adta át a kiállítás szervezőinek. A madéfalvi veszedelem tiszteletére épített emlékmű készítőiről szól az egyik tárlat övidén A Siculicidium 250. című pályázat eredményei A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala által közösen 2013. október 8-án meghirdetett Siculicidium 250. című pályázat ügyében a bírálóbizottság január folyamán összeült, és a 47 műalkotást elemezve meghozta döntését. A beküldött munkák közül 32 alkotás a klasszikus pályázati kategóriához, 15 pedig a kortárs médiumok területén létrehozott művek csoportjához volt sorolható. A klasszikus (festészet, szobrászat grafika stb.) kategóriában, megosztva, egyenként 500-500 euró értékben Szepessy Béla (Nyíregyháza) - Veszedelmek Madéfalván c. pályaművét (linómetszet) és Nagy Ödön (Csíkszereda) - Siculicidium 1764 c. pályaművét (vegyes technika) díjazták. A kortárs médiumok (fotó, animáció, digitális alkotások stb.) kategóriában megosztva, egyenként 500-500 euró értékben a Siculicidium Zenekar (Székelyudvarhely) -Siculicidium c. pályaműve (videoklip-sorozat) és Horváth Csilla (Budapest) - Felemelkedés c. pályaműve (digitális fotósorozat) nyert. A zsűri a pályázók anyagából mintegy harminchármat kiállításra javasolt. A kiállítás „ősbemutatóját” és a díjkiosztót Madéfalván a Közösségi Házban tartják február 9-én 12 órától. (Simó Márton) A művészeti iskola évkezdő hangversenye A Csíki Játékszínben ma 17 órától a Nagy István Művészeti Szakiskola diákjai lépnek fel. Hangversenyükön főként ifjabb Johann Strauss műveiből adnak ízelítőt. Elhangzanak még: Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből egy duett, továbbá Lehár Ferenc A vígözvegy című operettjéből csendül fel egy részlet. A 2-4. osztályok kórusát Gergely- Simon Ibolya énekszakos tanár irányítja, a diákokból és tanáraikból álló zenekar karmestere pedig Péter Ernő hegedűszakos tanár. Lúdas Matyi gyerekbérletes programban A Csíki Játékszín gyerekbérletesei ezen a héten a Csíkszeredai városi művelődési házban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékát, a Lúdas Matyit láthatják. A Nagy Kopeczky Kálmán rendező által színre vitt mesejátékra ma délelőtt 11 órától a Csipike bérleteseket várják. Csíki orvos nyert fotópályázatot Fodor István Csíkszeredai osztályvezető főorvos, fül-orrgégész szakorvos Marosfő című képe nyerte el az Év fotója címet a Csodálatos Székelyföld portál hirdette természetfotó-pályázaton. A tavaly március és november között zajlott pályázaton profi és haladó amatőr fotósok vehettek részt havonta legfeljebb három, 2010. január 1-je után készült digitális székelyföldi természetfotóval - közölte a pályázatot kiíró portál az MTI-vel. Minden hónapban szakmai zsűri választotta ki a hónap fotóját, végül a kilenc kép közül Fodor István Marosfő című képe nyerte el az Év fotója címet. Az elbírálásnál a zsűri külön figyelmet fordított annak megállapítására, hogy az alkotás hangulata mennyire tükrözi a pályázó Székelyföld iránti érzelmeit, illetve melyik illusztrálja leginkább a természet és ember összhangját. A nyertes, aki hobbitevékenységként űzi a fotózást, legelőször a kiadónk, az Udvarhelyi Híradó Kft. által meghirdetett, 2012-es, nyaralással, vakációzással kapcsolatos fotópályázaton nyert a Szinkronban című alkotásával. Kérdésünkre kifejtette, jelenlegi díjnyertes fotója úgy készült, hogy általában hetente egyszer Gyergyószárhegyen is rendel. Nagyon kedveli a tájfotózást, így Marosfő környékén, ha a fény és a természet szépségének összjátéka egy nem szokványos látványt nyújt, igyekszik azt lencsevégre kapni. Egy novemberi délután összeállt a megfelelő kép, így készült a díjnyertes alkotás. Hozzáfűzte, hogy már diákkorában megkedvelte a fotózást, akkoriban pionírklubban meg filmes fényképezőgépeken lehetett megtanulni a fényírás művészetét. Azt is megtudtuk tőle, hogy jelenleg nem tagja egyetlen klubnak sem, de egyetemista korukban Munzlinger Attilával, aki szintén orvos, fotóztak nagyon sokat, és vele manapság is megvitatja a fotózáshoz fűződő élményeit. Kollégája különben az asztrofotózásra szakosodott, gyönyörű éjszakai felvételei közül a National Geographic folyóirat is publikált néhányat. (Sz. L.) A díjnyertes fotó, amely Marosfő mellett készült