Csiki Lapok, 1923 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-07 / 1. szám
a. oldal. INNEN —ONNAN. Román belpolitika. A belpolitikai válság az ellenzék egyre fokozódó szívós támadásaiban sem juthatott még döntő tényekhez. Avarescu és Maniu audenciái a „királynál legsötétebb színekben mutattak be Őfelségének azon állapotokat, melybe a liberális kormány sodorta az országot. Az uralkodó sok mindenben osztozott a két ellenzéki vezér kifakadásaival, de ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy az ellenzéknek még nincs kidolgozott, megállapodott programmja egy olyan kabinet változásra, melyet az ország érdekei megkívánnak. Legutóbbi hírek szerint egy esetleges kormányváltozás esetén Jorga személye lépne előtérbe. Erre nézve is különfélék a nézetek. Egyik verzió szerint a következő kormány egy Jorga- Avarescu kabinet volna, vagy egy koalíciós kormány ugyancsak Jorga miniszterelnöksége alatt és pedig Constantinescu, Vaitoianu, valamint Mamu és Vajda közreműködésével. A párisi konferencia. Az uj esztendő, a világpolitikában konferenciával kezdődött. Azzal a konferenciával, mely Parisban ül össze azzal a céllal, hogy a vén Europa nyomorusagának továbbt erjedését meggátolja, a német jóvátétel immár halasztást nem szenvedhető rendezésében. A konferencia január 2 án nyilt meg s ott látjuk a győztes államok képviseleteit, mint irgalmat nem ismerő, fölényesen ítélkező bírákat s Németországot, mint a tárgyalások menetéből kizárt kényszeradóst, még mindig a legyőzött, megalázott köntösében. Így fest az uj év kezdeten, a világ békés szándékú javulása, igy indul az az esztendő, melytől az emberiség hatalmas ellentéteinek békés, megbosató elsimulását, kiegyenlitését olyan erős meggyőződéssel reméltük, Németországot a pansi konferencia ismételten megalázhatja a fizetésképtelen nemzetet tovább fojtogathatja; legszigorubb megszállási terveit végrehajthatja; de ilyen értelmű bosszútól vezérelve, az emberiség nem juthat soha révbe, a világ konszolidaciójából soha nem lesz semmi; a gyűlölet egymás irant lappangva csak a lelkek mélyen, hogy alkalomadcán fev., a a nyugalom, a béke bodogságát. :Uj háború veszedelme keleten. A lausannei konferencia mindegyre válságossá mérgesedő menete nagy hangulatváltozást eredményezett Görögországban. A görögök ismét hadműveletekre készülnek, melyet a konferencia megbomlása esetén azonnal megkezdenek a traciai fronton. A görög gyalogság állítólag ismét összeszedte magát, tüzérsége még nem heverte ki a veszteségeket. A törökök minden eshetőségre készen állva várják a lausannei fejleményeket, melynek esetleges csődje ismét borzalmas háborúba kergeti Európát. Törökországban a sorozás nagy mértékben folyik, ami azon feltevést erősíti meg, hogy a törököknek semmi reményük nincs a konferencia sikeréhez. soltami, a hang még fiatal, de annál ambiciózusabb tulajdonosának. Az estély megnyitó száma egy, egyfelvonásos színdarab volt. Hajbukát Vira, Albert István, Takács Lajos és Czáka Juci kreációjával. Műkedvelő gárdánk e négy ritkán látott tagja, kik a választott darabot legbensőségesebb megértésre juttatták — s erre felhívjuk a rendezők figyelmét — megérdemlik, hogy minél gyakrabban méltó szereposztásban részesüljenek. Lőrincz Gizike és 8árosi Ödön brassói vendégünknek ének és tánc duettje kedves meglepetésként van emlékünkben. A városunk közönségének ezúttal bemutatkozó Lőrincz Giziké s a színpadon otthonos könnyedséggel mozgó, bohémlelkű vendég, harmonikus együttesse zajos tapsviharban kiváló módon érvényesült. Veress Bella pillangó tánca megint csak magasan kiemelkedik a műkedvelők átlagos sorából. Alakja, a komoly táncra predesztinált egész lénye, mindenképen biztos helyet jelöl meg a tánc birodalmában. Nagy Boriskának énekes, táncos jelenete a rokokkó korának eltalált tükörképei voltak. Zachari Frida és Spuller Ernő bukaresti vendégszereplő apacs tánca, szinte akrobata ügyességben párosult táncra termettséggel, az estély egyik legtetszetősebb pontját töltötte be. A közönség frenetikus tetszésnyilvánítására kénytelenek voltak, a különben fárasztó, produkció számba menő táncukat megismételni. Végül a mindvégig legnagyobb megelégedettség, kiérdemelt figyelmesség között, gördülékeny műsort Sárosi E. saját töltésű, zenésített alkalmi dalai zárták. Az estélyt Nagy György VIII. oszt. gimnazista konferálta, ügyes, változatos, leleményességgel. Műsor után az Oltáregyesület saját büféjével szórakoztatta, — el kell ismerni a zsebeket valóban kímélő, szolid árak mellett — a jelenvoltakat. A szépnem legilusztrisabb reprezentásai, fáradságot nem ismerve a Tőlük megszokott előzékenységgel, biztos igyekezettel egyengették a gyomrokon keresztül, azt a legcélravezetőbb útirányt, melyen át leghangulatosabb emberek megelégedett környezetére hozza meg a villanyoltás az uj esztendő, ki tudja mit hozó pillanatát. Az éjfél megható perceiben Petőfi halhatatlan szellemének, hódolt minden dobbanó szív. Rövid ideig tartó ünnepélyes csendben, felállással róva le tiszteletét nagy költője iránt azon percekben, melyben az isteni gondviselés épen száz évvel ezelőtt, a magyar faj büszkeségére, a szabadság örök nevű dalosát nekünk elküldötte. Péter Zsuzsika bevezető, kedves mondókája után az éjféli élőkép tüneményes erővel ható, szimbolikus személyesítői — Vogel Alária (uj esztendő), Bartusz Lili (szerencse patkó), Rafael Hermin (lóhere), Szentes Lenke (ördög kisasszony), Vinkler Tóni (pénzeszsák) köszöntötték az 1923-as esztendőt ránk. Elmondhatjuk az estély rendezésén annyi körültekintéssel- rá" sorkról őszítén, hogy munkájuk megbecsült, értékes, hogy ez a munka magasztos és fölemelő", mert az úrnak szolgálatában áll. Ez estély sikere eklatáns példa, hogy az ő nevével szentelt utakra, bőségesen hull az Isten áldás. Az Oltárepesilet Szilveszter esteije. Az Oltáregyesületnek , a jótékonyság oltárán fáradságot nem ismerő kitartással, áldozó nemeslelkü irányítóinak — kik a társadalom filantropikus törekvéseinek önzetlen szolgálatában, a legszebb, legmagasztosabb emberi célok felé törő, nehéz, küzdelmes és bizony sokszor háladatlanul tövises útjain, nyugalmuk legteljesebb értelmű feláldozásával szolgáltattak immár több ízben tanúbizonyságot arra, hogy e munka a közte valóban kiváló értékeket képvisel . Szilveszter estélyét, a Vigadó zsúfolásig megtöltött közönsége, legteljesebb rokonszenvvel üdvözölte. A társadalom minden rétegének impozáns képviselete, mintegy demonstratív megnyilatkozás volt amellett, hogy munkabírásuk lankadatlan erejével harcoló úrhölgyeink céljuk elérésében mndannyiunk osztatlan támogatására számíthatnak. Amikor ezt az örvendetes körülményt a rendezők fáradságának egyik fényes sikerű konklúziójaként leszögezhessük, szívesen emlékezünk meg műkedvelőink által nyújtott azon nem mindennapi szórakozásról, melynek keretében az estély mindenképen az ötöt megillető magas színvonalra emelkedik. Ha egészen tárgyilagosak akarunk maradni, nem hinném hibát követek el, mikor a műsor sorrendjét kissé megbontva Fejér Hóra klasszikus énekszámait jelölöm meg az estély fénypontjaként. A fiatal tehetséget, akit egy idő óta csak mint vendéget üdvözölhetünk — Giacomo Puccini Bohém-jének nagy áriájában, fejlődésének még ugyan átmeneti, de magáról meg sokat hallató, feljogosító reménnyel hallottuk az igazi tehetségeket nagy karrierekhez segítő deszkán. Az az értékes hanganyag, mely utóbb hallott szereplése óta, legszebb koloratív jelleget öltötte a teljes kiforrottsága előestéjén, szép jövőt enged jó CSÍKI LAPOK____________________*■ KÖZGAZDASÁG, Gazdáink figyelmébe! Dr. Páter Béla a kolozsvári gazdasági akadémiának volt kiváló igazgatója igen figyelemre méltó cikket közöl az „Erdélyi Goda“ 1922. 48. számában. Jelzett cikkben az iró foglalkozik röviden az agrár reform által teremtett uj helyzettel s ebből kifolyólag megállapítja azt, hogy számolva az új reform által előállított helyzettel, gazdáinknak az intenzív gazdálkodási rendszereket kell megválasztanuk, illetve azokra kell áttérniük, hogy megfelelő eredménnyel és haszonnal dolgozhassanak. Ezt szakszerű vezetés mellett a „szövetkezeti temmelés“ bevezetése mellett látja elérhetőnek. Ezt megvalósítandó, szerény véleményem szerint, az volna a leghelyesebb, ha gazdáink összefognának s megalapítanák minden faluban, ahol pedig megvan, éj erősebb életre hívnák a szunyadé gazdaköröket. S ha ezek megvolnának gondolkozni kellene azon, hogy mikép lehetne a speciális viszonyoknak megfelelően a „szövetkezeti termelést“ megvalósítani. A Gazdakörök pedig belépnének a Vármegyei Gazdasági Egyletnek sorába, ahonnan s szükséges útmutatásokat és támogatásokat megkaphatnák Eminens érdeke ez a mi, erdélyi gazdáinknak a jelen nehéz gazdasági viszonyok között, »mikor rájuk minden oldalról, oly súlyos terhek nehezednek, mint pl. az aránytalan nagy adók, a rekvirálások, a hatósági munkák stb. stb. Ezek ellen kiabálnak, jajgatnak gazdáink, de — sajnos — csak egyenkint, nem lévén megfelelő erős hangjuk, süket fülekre találnak s igy eredménytelenül elhallgatnak. Ellenben, ha tömörülnek, szövetkeznek s élükre egy megfelelő erélyes, agilis vezetőt tesznek, akkor a kormánynál, hatóságoknál stb., erélyesebben és eredményesebben tudnak tiltakozni az őket ért sérelmek, jogtalanságok ellen. Egy szervezett gazdaközönség sikeresen tudja érvényesíteni jogait és megakadályozhatja a helytelen intézkedések végrehajtását, melyek különben mind az ő bőrére mennének. Nagy fontosságot tulajdonítok épen a mostani viszonyok között a Gazdakörök életrehívásában s ezzel kapcsolatban a gazdák tömörülésében az agrártörvény által teremtett helyzet miatt is. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azon körülményt, hogy az a nagyon hangoztatott elv, hogy azé legyen a föld, aki azt megműveli, nem nagyon, vagy legalábbis nem egészen érvényesült. Egyrészt, azért, mivel attól vették épen el a földet, aki azt a legjobban megművelte, a legintenzívebben dolgozott, másrészt pedig igen sokan olyanok igényelték, illetve kapták az aranykalászokat termő földeket, akik egyáltalában nem is értenek hozzá. Most, ha ez a hozzá nem értés tőkehiánnyal is párosul, kérdem én, mit fognak teremni azok, az előbb még aranykalászokat ringató táblák?! Semmit. Mert örök igazsága marad az a mezőgazdaságnak, hogy megmunkálatlanul a legjobb fekete föld is csak gazt teremhet. Hogy ez némileg mégis megakadályozható legyen, úgy a, maguk, mint a köznek az érdekében alakítsák meg a gazdák a Gazdaköröket, föltétlenül vonják, némileg kényszerítsék belépni ezekbe az „uj“ gazdákat, lásák el jó és hasznos tanácsokkal, segítsék hozzá valami kicsi tőkéhez, hogy új minőségükben hasznos munkát fejthessenek ki. Mert — sajnos — a mi viszonyaink nem olyanok, mint amilyen a regátban van. Ott még kicsi gazdasági tudással, kicsi tőkével és kevés gazdasági tudással eredményesen dolgoznak az emberek, megszánják a födet, elvetik a gabonát s ezzel már el is végeztek jóformán mindent, a többit az Istenre bízzák. Nálunk a szántásig, az elvetésig is még sok baj van, de még azután jön a java, a nehezebbje a fejlődés folyamán. Tömörüljenek tehát gazdáink egy táborba, hogy egy erős, szervezett gazdaközönség teremtődjék, amelyik erkölcsileg és anyagilag megerősödve, megállhassa helyét, a mai nehéz gazdasági viszonyok között. Fajunk lelkes férfiai pedig nézzenek be gyakran a falukba, legyenek istápolói, vezetői a népnek ezen a téren is. Segítsek gazdáinkat politikától mentes, erős szervezetbe tömöríteni, hogy ezek jobb viszonyok közé jutva, nagyobb mértékben járulhassanak hozzá kulturális intézményeink fentartásához. Zsögöd, 1923. évi január hó 3-án. Kozán Imre, oki. gazdász. KÜLÖNFÉLÉK. Marosvásárhely vitéz polgármestere. Hogy a szenzációkból soha ki ne fogyhassunk, gondoskodik arról mindennap valami ötletesen nekikeseredet honpolgár. A székely fővárost mai napig is izgalomba tartja, Dachea újonnan kinevezett, fiatal, de kerülékeny újítási kedvvel túlfűtött polgármesterének, a beiktatásán hallatott merész, szinte hajmeresztő programmbeszéde. Hadat üzent mindjárt első találkozásra mindennek ami magyar, kétségbe vonta a város magyar történelmi eredetét s pörölyét jól megforgatva szembe vágta vele, Marosvásárhely színtiszta magyar társadalmát, úgy tudjuk dr. Harsia volt polgármester működése legharmonikusabb egyetértésben a közönséggel a városnak és államnak büszkesége gyanánt említhető. Igen, ha azért történnek az immár betegessé váló gyakori elmozdugatások, hogy Isten őrizz, be ne következhessen végre az összhangzatos megértésben együtt dolgozó idők korszaka — akkor helyes csak minél több Dandea urat a hivatásukat közmegelégedéssel betöltők helyébe. — Megdrágul a vasúti tarifa. Az állam — mint hírlik — ismét beáll maga is az élet megdrágítói közé. A CFR. vezérigazgatósága kidolgozta már a legközelebbi tarifaemelés tervezetét A tervezet szerint a CFR. igazgatósága úgy a személyszállítási, mint a teherszállítási tarifát 50 százalékkal emeli. Az uj díjszabás 1923. április 1-én lép életbe. —■ Ingatlant vásárolni — szóbeli szerződéssel nem lehet. Ezt az elvi jelentőségű döntést hozta a kolozsvári törvényszék polgári tanácsa. Hivatkozás történt az 1918-ban kiadott magyar miniszteri rendeletre, melyet a Consiliul Dirigent átvett, úgyszintén a Casație (semrajtószék) hasonló irányú döntésére.