Csongrád Megyei Hirlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

Becsüljük meg a falu öregeit (Ke. 1.) Egyszer mindenki megöregszik. S abból, aho­gyan a tsz-ben ma az öre­gekkel bánnak, nagyjából minden szövetkezeti gazda előre láthatja, mi vár rá majd öregkorában. A szövet­kezeti közgyűlésnek, s a ve­zetőségnek az öregek iránt tanúsított magatartása tehát összefügg az egész tagság ■jövőbe vetett bizalmával, hangulatával. Ezért is na­gyon fontos, hogy a falusi öregeket tisztelet és megbe­csülés övezze mindenütt — csak ez felel meg a párt politikájának és a dolgozó emberről való szocialista gondoskodás követelményei­nek.­­ Másrészt — és az egyes családok, az egyes öregek szempontjából nézve első­sorban — maguknak a mun­kára már kevésbé vagy egy­általán nem képes földmű­veseknek az érdekében szük­séges, hogy gondoskodjunk róluk. Magára hagyni, anya­gilag szűkös helyzetben, akár csak egy falusi öreget is, sokak előtt egyenlő lenne a tsz-szervezés során hirde­tett elvek feladásával, annak kijelentésével, hogy az em­berek bizalma számunkra most már nem fontos. Gon­doljunk arra, mit hirdettek annak idején a tsz-szervezés ellenzői: »A kommunisták­nak az a fő, hogy a paraszt beadja a földjét — vele az­tán majd lesz, ami lesz.« A párt nem ilyen célokért, ha­nem az egész nép, a dolgo­zó parasztság érdekeiért hir­dette meg és hirdeti ma is, hogy a jövő a korszerű, magas termelékenységű nagyüzemeké. Az öregek országunkban nagy megbecsülésben része­sülnek. Néhány év óta falu­helyen is lényegesen meg­nőtt azoknak az idős föld­műveseknek a száma, akik­ről rendszeres havi nyugdíj vagy járadék juttatásával gondoskodik államunk. Eb­ben az országban még nem volt állam, amely akárcsak megközelítően is gondosko­dott volna a munkából ki­öregedő parasztemberekről. Megyénk termelőszövetke­zeteiben általában megbe­csülik az öregeket. Idejeko­rán gondoskodnak részükre nyugdíjról, járadékról a tör­vények szerint. Fizetik ré­szükre is a földjáradékot, háztáji földet, kenyérnekva­­lót és szükség esetén soron­­kívül készpénzsegélyt adnak nekik, mint például a hódme­zővásárhelyi Ságvári Tsz­­ben vagy másutt. Ilyen pél­da a tsz-ek nagy többségé­ben található. Szentesen a volt Rákóczi Tsz-ben idén egész évi kenyérnekvalót szavaztak meg a munkakép­telenek részére ellenszolgál­tatás nélkül, a szociális alap terhére. Egyes helyeken nem a jó­zan szükségletek alapján, hanem amúgy félvállról, kissé embertelenül intézik az öregek ügyét. Ismeretes, hogy az idős családok jelen­tős része anyagi gondokkal küzd még akkor is, ha nyug­díjat vagy járadékot kap Az is közismert a nemzeti sajátosságunk«, hogy a fia­­talok egy része nem gondos­kodik elöregedett szüleiről. Hány helyen élő valóság a keserű mondás: »Két öreg felnevel és eltart hat gyere­ket, de hat gyerek nehezen tart el két öreget«. A háztáji az egyik köz­ponti probléma. Erről sokhe­lyütt így vélekednek: »Az öregeknek csak fél hold háztáji mérünk (azt is ott, ahol jut), mert, ha mindenki egy holdat kap, mi marad akkor a közösnek.« Helyen­ként »emberséggel« magya­rázzák az ilyen intézkedést, mondván: »Inkább termény meg pénz kéne az öregek­nek, hiszen a földet úgy sem bírják művelniErre egy szentesi szövetkezeti öreg a következőképpen válaszolt: »Van két lányom, meg há­rom fiam é s ha segíteniök kell, szívesebben nyúlnak a kapáért, mint a zsebbe«. Vagyis: nehéz a földműve­lés, de akármilyen öreg az öreg, kapálatlan háztáji még sehol sem maradt. Nem helyes, ha egy szö­vetkezeti gazdának, amiatt, hogy öreg, megnyirbálják a háztáji gazdaságát, hiszen talán jobban szüksége van arra, mint a munkabíró és elsősorban a közös jövede­lemből élő fiatalabbaknak. Van olyan szövetkezet is, ahol kategorizálják, melyik öregnek mennyi háztáji jus­son, aszerint, hogy ki mikor lépett be, nyugdíjas avagy »csak« járadékos. És aki ré­gen lépett be és ma nyugdí­jas, egy hold háztájit kap, »mert dolgozott is« több­­kevesebb évig. Aki viszont újabb belépő, vagyis járadé­kos, csak fél holdat kap ,hi­szen a tsz-ben nem dolgo­zott. Ahol így sorolgatják az embereket, lényegében nem a régóta meglévő különbsé­gek megszüntetését segítik elő, hanem mesterségesen újabb különbségeket fabri­kálnak szövetkezeti gazda és szövetkezeti gazda, ember és ember között. Ez a gyakorlat káros és helytelen, ellent­mond a párt politikájának. A szövetkezetben általában a munka, a tudás, a fegye­lem, a szorgalom alapján kell értékelni az embereket, tehát nem aszerint, hogy mikor léptek be. Következés­képpen a munkából kieső idős tagok esetében sem he­lyes ilyen különbségeket ten­ni, már azért sem, mert hi­szen az igényeket nem asze­rint mérjük, hogy új vagy régi tag-e valaki. Az öregek­ megbecsülése a szövetkezetekben elsősorban attól függ, hogyan gondol­kodnak a tsz vezetői. És an­nak érdekében, hogy minél helyesebben gondolkodjanak, igen sokat tehet az üzemi pártszervezet. A tsz-ben dol­gozó kommunisták legyenek a helyes politika legfőbb szószólói! Ne engedjék meg, hogy bármiféle helytelen szempont alapján, mostoha körülmények közé kerülje­nek a falu sokat szenvedett öregei, akik nemegyszer ke­serves munkával létrehozták mind­azt, amivel a fiatalok elindulhattak az élet, a gaz­dálkodás útján. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA + XVIII. évfolyam, 208. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. szeptember 3. Felavatták néphadseregünk új tisztjeit Néphadseregünk új tiszt­jeit szombaton avatták fel ünnepélyesen az egyesített tiszti iskola nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszített udvarán. Az ünnepségen meg­jelentek: Marosán György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter és a­­ néphadsereg több más veze­tője, Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter. Ott voltak az új tisztek hozzátartozói,­­ továbbá a Magyarországon­­ állomásozó szovjet csapatok­­ parancsnokságának képvise­­­lői is. A honvédelmi miniszter­­ parancsának felolvasása után a zenekar a Himnuszt ját­szotta, majd Köteles Jenő vezérőrnagy, az iskola pa­rancsnoka mondott beszédet. Az iskolaparancsnok szavaira Siklósi László hadnagy vála­szolt. A fiatal hadnagy szavai után felhangzott az Inter­­nacionálé, majd az ünnep­ség az egységek díszmeneté­vel ért véget. Ezt követően az egyesített tiszti iskola parancsnoksága díszebéden látta vendégül az újonnan avatott tiszteket, és az ünnepség résztvevőit. A díszebéden Biszku Béla, és Czinege Lajos mondott po­hárköszöntőt. (MTI) Nagygyűlést rendeztek Berlinben Tyitov őrnagy tiszteletére Az NDK fővárosának lakói hatalmas ünneplésben részesítették a világ második űrhajósát A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának né­pe szombaton délután forró hangulatú ünnepi nagygyű­lésen találkozott German Sztyepanovics Tyitov szov­jet őrnaggyal, a világ má­sodik űrhajós pilótájával. A Marx—Engels térre már jóval a nagygyűlés kezdete előtt tíz- és tízezrek hatal­mas tömege áramlott. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság hatalmas zászlajával dí­szített brandenburgi­ kapuval szemközt, az Unter den Lin­den végén állították fel a dísztribünöket. A sűrű zász­lóerdőben több mint 200 000 ember egetverő hurrája, vi­haros tapsa, óriási lelkesedé­se fogadta a díszemelvény­re lépő German Tyitovot és feleségét, Tamara Vasziljev­­nát. A középső tribünön he­lyet foglaltak Walter Ul­bricht, az NDK Államtaná­csának elnöke, a Német Szo­cialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, államférfiak, a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei. Meg­jelentek az NDK-ban akkre­ditált diplomáciai kirendelt­ségek vezetői. Jelen volt Konyev marsall, az NDK- ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok főparancs­noka. A Szovjetunió és az NDK himnuszának hangjai után dr. Erich Correns pro­fesz­­szor, a Nemzeti Front Orszá­gos Tanácsának elnöke meg­nyitotta a nagygyűlést, majd Walter Ulbricht, az Állam­tanács elnöke mondott be­szédet. Szavaira Tyitov őr­nagy válaszolt. A nagygyűlés résztvevői szűnni nem akaró ünneplés­ben részesítették Tyitov őr­nagyot és feleségét. Szombaton megkezdődtek az MSZMP és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásai Szombaton az MSZMP Központi Bizottságának szék­házában megkezdődtek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásai. Az elvtársi, baráti légkörben lefolyt tárgyaláson ro­mán részről részt vett Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jon Ghe­orghe Maurer, Emil Bodnaras, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Alexandru Birladeanu és Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai és Corneliu Manescu külügyminiszter; magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró An­tal, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István és dr. Sik Endre, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai és Némety Béla, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagy­követe. A tárgyaláson jelen voltak a küldöttségek szakértői. A megbeszélések után az MSZMP Központi Bizottsá­ga díszebédet adott a román küldöttség tiszteletére. Az ebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. * Szombaton délután a román párt- és kormányküldött­ség tagjai Sztálinvárosba látogattak, ahol a Dunai Vasmű­vet tekintették meg. Ezt követően városnézésen, este pe­dig díszvacsorán vettek részt. Képünk az MSZMP és az LMP küldöttségének tárgya­lásáról készült. German Tyitov és Walter Ulbricht German Tyitov, a Szovjetunió hős világűr-utasa pénteken Berlinbe, az NDK fővárosába érkezett. Tyitov őrnagyot Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke fo­gadta és üdvözölte. Képünkön: Tyitov és Walter Ulb­richt az NDK és a Szovjetunió himnuszának elhangzá­sa közben. Magyar államférfiak viszont látogatása a román párt- és kormányküldöttségnél Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Apró Antal, Kállai Gyula, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és dr. Sik Endre külügyminiszter szombaton délelőtt a román párt- és kormányküldöttség szállásán viszontlátogatást tett Gheorghe Gheorghiu- Déjnel, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkáránál, a Román Nép­­köztársaság Államtanácsá­nak elnökénél és a küldött­ség tagjainál. Új tanév kezdődött a zsámbéki tsz-vezető iskolán Szombaton délben ünnepé­lyesen megkezdődött a zsámbéki termelőszövetkeze­ti vezetőképző iskola tizen­egyedik tanéve. Mezei András, az iskola igazgatója a megnyitón el­mondotta, hogy­­ egy évtized­­ alatt több mint 1500 terme­lőszövetkezeti elnök, elnök­­helyettes és brigádvezető is­merkedett meg a nagyüzemi módszerekkel Zsámbékon. A most következő tíz hónap­ban újabb 320 termelőszö­vetkezeti elnököt képeznek tovább. Részt vett és felszólalt az ünnepi megnyitón K. Nagy Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Földművelésügyi Minisztériu­­­um szövetkezetpolitikai fő­­­­osztályának vezetője is. El­­­ mondotta többek között: megvan rá a mód, hogy az állami gazdaságok és a régi, jól gazdálkodó termelőszö­vetkezetek tapasztalatai rö­vid idő alatt széles körben elterjedjenek. A terület egyesítése után az új közös gazdaságokban alkalmazni kell a nagyüzemi termelési módszereket is, s ezt csak széleskörű tapasztalatcseré­vel, tanulással lehet biztosí­tani. Az új közös gazdasá­gokban is szükség van a ter­melés koncentrálására és ész­­szerűsítésére. K. Nagy Sándor kiemelte, hogy a most megnyíló új tanévben résztvevő termelő­szövetkezeti­ vezetők irányí­tása alá több, mint egymil­lió katasztrális hold­terület tartozik. (MTI)

Next