Csongrád Megyei Hírlap, 1965. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

2 - HÍRLAP — 1965. OKTÓBER– SZERDA Ideges kor, ideges emberek? Vagy jobban vigyázzunk az egészségünkre? Fáj a fejünk, rosszul érezzük magunkat. Ilyen esetben munkahelyen vagy otthon gyakran elhangzik: „nincsenek rendben az idegeim'’. Az utóbbi időben számtalanszor hallhatjuk ezt a panaszt. Az emberek napjainkban jóval többet törődnek egészségi állapotukkal, mint régebben, így idegrendszeri zavaraikra is nagyobb gondot fordítanak. Ezért kerestük fel a Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg-Elmeklinikájának vezetőit, hogy az ideg- és elmebetegek számáról, orvosi ellátásáról, stb. érdeklődjünk. Növekedett-e az idegrendszeri megbetegedések szánta az elmúlt években? — Az utóbbi időben kétségtelenül több neurotikus beteg veszi igénybe az intézeti ápolást, mint korábban. Ennek elsősorban az az oka, hogy manapság az emberek sokkal gyakrabban fordulnak panaszaikkal orvoshoz, s rendszerint már betegségük kezdetén. Mind a betegek, mind a beutaló orvosok igénylik az idegrendszeri vizsgálatokat és kezelést. Csongrád megyében hogyan tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket? — Ideg- és elmegyógyászati szempontból az országos statisztika adatai szerint megyénk ellátottsága bizony nincs az első helyen. Csongrád megye területén mindössze a szentesi kórháznak van ideg-elme osztálya. Ezenkívül Szegeden az Orvostudományi Egyetem Ideg-Elmeklinikája látja el nemcsak a megye, hanem egész Dél-Magyarország ideg- és elmebetegeit. Bár ennek az intézménynek elsődleges feladata az lenne, hogy az oktatás anyagával összehangolva megfelelően kiválogatott betegek diagnosztizálásáról és gyógyításáról gondoskodjék, a szűkös viszonyok ennél jóval sokrétűbb munkára kényszerítik. Különösen most került nehéz helyzetbe, amikor is az egyik épület felújításával még kisebb területre szorult. A felújítás egyébként nem jelenti majd az ágyak számának emelkedését, csupán lehetőséget teremt arra, hogy néhány vizsgálati helyiség megfeleljen a korszerű követelményeknek. Az elmeosztály azonban továbbra is a régi, korszerűtlen körülmények között marad. A klinikán jelenleg az engedélyezett ágyak száma 150. Ugyanakkor az egyik kórteremben például 18 beteg helyett most is huszonnégyet ápolnak. A betegekről való gondoskodásban az intézetek mellett kiveszi a részét a most épülő ideggondozó hálózat is. Ennek az a feladata, hogy segítse a betegek elhelyezkedését a társadalomban, nyilvántartsa, látogassa és állandóan ellenőrizze őket. — Milyen károkat okoz a helyszűke? — Ennek köszönhető például, hogy megrövidül az ápolási idő. Szegeden csak a legszükségesebb ideig tudjuk intézetben tartani betegeinket. Ugyanakkor nem egyszer heteket, hónapokat kell várni a felvételre. Még sürgős esetekben sem biztosíthatjuk az azonnali felvételt, mert erre sincs tartalék agyunk. Az engedélyezett ágyakon kívül különféle szükségmegoldásokat alkalmazunk. Nem egyszer az inspekciós orvos díványán betegek fekszenek. Az alkohol elvonókúrák is jóval hatásosabbak lennének, ha a gyógyszeres kúra intenzív munka INTERJÚ A SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM IDEGELMEKLINIKÁJÁNAK VEZETŐIVEL és pszichoterápiával párosulna. Ehhez azonban hoszszabb — több hónapos — intézeti kezelésre lenne szükség. Sokat segítene a probléma megoldásában, ha felépülne a szegedi kórház idegelme osztálya. A Milyen betegségek foglalkoztatják legtöbbet az ideg-elme szakorvosokat? — Az életkor meghosszabbodásával világszerte megsokasodtak az öregkori elmebetegségek. Az átlagos életkor emelkedése ugyanis nem feltétlenül jelent egészséges öregkort. Gyakoriak tehát, a súlyos érelmeszesedés következtében fellépő elmebántalmak. Ugyancsak sokat foglalkoztatja az ideggyógyászokat az alkoholizmus okozta idegvagy elmebetegségek. Ez a szenvedély egészen az elbutulásig és a jellem elfajulásáig vezethet. A bírósági elmeszakértői vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a bűnözés, az alkohol és az elmebetegségek között gyakran kimutatható a kapcsolat. A neurózisok közül leggyakoribb a neuraszténia és a hisztéria, amelyek többnyire szervi panaszok formájában (például szív, gyomorpanasz, fejfájás, stb.) nyilvánulnak meg. Gyógyításukban fontos szerep jut a környezeti ártalmak megszüntetésének, a megfelelő miliő kiválasztásának, a beteg pszichoterápiájának. Pszichoterápiás járóbeteg kezelést azonban szerevezetten nálunk még csak Budapesten alkalmaznak. Jó lenne, ha hasonló módszerrel a vidéki betegeket is gyógyíthatnánk. FENEKEL JUDIT Ahogy a végrehajtó ... • Javult az adófizetési morál, de azért akad egy-két renitenskedő . Vissza kellene állítani az élelmezési díjat Sok derűs anekdota maradt fenn a régi világból az adófizetésről. Vásárhelyen például élt egy jómódú paraszt, akin azért maradt rajta a „nem adunk Bodrogi’’ név, mert egyszer, amikor templomi ájtatosság közben elnyomta a buzgóság, arra riadt fel, amikor a pap felszólította a híveket: „Adjunk hálát az istennek”. A konok paraszt álmos koponyája azonban csak az „adjunk” szót fogadta be, és városatyái eréllyel csapott az öreg templom kopott padjára, mondván: „Nem adunk .’ Érthető tehát, hogy abban az időben nem volt sok becsülete a végrehajtónak sem. Előfordult, hogy a tanyai becsüst vasvillával fogadták. * Ma már átalakult az emberek fogalmában a „végrehajtó” szó jelentősége. Az adóbehajtással foglalkozó tisztviselő úgy szerepel hivatalosan, mint adóügyi előadó, ami anyagi és erkölcsi vonatkozásban is nagyobb megbecsüléssel jár. Gyulavári János, a vásárhelyi adóügyi hivatal egyik előadója már több mint 10 éve foglalkozik adóbehajtással. — Szocialista rendszerünk humanizmusából adódik — mondotta —, hogy az adóbehajtásnál nem az a törekvésünk, hogy mindenáron foglaljunk, és elvigyük az adóhátralékosok értékeit, hanem meggyőzzük őket az adófizetés, mint állampolgári kötelesség fontosságáról. Igyekszünk megismerni az embereket, és ha látjuk, hogy saját hibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, tanácsokat adunk, hogyan tehetnek könnyebben eleget adófizetési kötelezettségeiknek. — Nekem az a véleményem — folytatta Gyulavári elvtárs —, hogy az értelmes szóra akkor is hallgatnak az emberek, ha végrehajtóval állnak szemben. Úgy gondolom, az adófizetéssel kapcsolatos nevelő munkának köszönhető, hogy például az én területemen, Batidán, Szikáncson és a VIII. kerületben javult a helyzet. Batida például 1964 második felében csak 53 százalékra teljesítette adófizetési kötelezettségét, és azóta 100 százalékosan teljesíti. Egyébként is, ma már igen kevés azoknak a száma, akik a fölszólítás ellenére sem fizetnek. Nemcsak az én területemen, hanem az egész városban sem volt ebben az évben transzferálás, a lefoglalt ingóságok elszállítása. * •» Túl rózsás képet festenénk azonban — folytatta ha azt állítanánk, hogy ma már nincsenek rossz adózók. Sajnos vannak. Néhány hete történt például, hogy az egyik adózó dühösen kifakadt, amikor meglátogattuk adóhátraléka miatt. Azt kiabálta, hogy az adóval őt kirabolja az állam. Mikor alaposabban megvizsgáltuk a helyzetét, kiderült, hogy a viszonylag kisebb összegű adófizetési kötelezettségét könnyen teljesíthetné, hiszen kap öregségi járadékot, viszszakapta az államosított házát, háztáji földdel rendelkezik. Ottjártunkkor is szép jószágállományt találtunk, köztük egy tehenet és hat süldőt. Az adóbehajtással foglalkozó adóügyi előadók nevében javasolja Gyulavári János, hogy állítsák vissza részükre az élelmezési díjat, ha külterületen járnak, hiszen ez számukra megkönnyítené a munkát. Jóval több tanyai adózót tudnának meglátogatni. Nem tartaná azt se rossznak, ha a Vásárhelyen már egy-két tsz-ben bevezetett módszert általánosságban alkalmaznák, vagyis a tsz-ek kollektíven intéznék a tagság adóügyét. * — Őszintén mondhatom — hangsúlyozta Gyulavári János befejezésül —, hogy ma már nem úgy fogadnak bennünket az emberek, mint a régi értelemben vett végrehajtókat. Szívesen meghallgatják tanácsainkat, és egykét renitenskedótól eltekintve megértik, hogy az adófizetés állampolgári kötelesség. KOVÁCS IMRE ELŐRELÁTÁS (A Quick karikatúrája. — Mielőtt meggyújtod, nézd meg, hol vannak gyerekek! Az Iszonyú filmen Németh László idehaza is idén végzett nagy színésznőés külföldöm is a legolvasott ígéret: Drahota Andrea keltább, legismertebb magyar íi életre. Partnerei: Kállai írók egyike. A Hunnia Film- Ferenc, Páger Antal, Latinogyár most legnépszerűbb Kies Zoltán, Sulyok Mária és művéből, az „Iszony’’ című Kiss Manyi, regényéből készített filmet. A könyv már számos kiadást ért meg, legutóbb óriási példányszámban az Olcsó Könyvtár sorozatban látott napvilágot, s így igazán közkinccsé lett. A mű főhőse a szerencsétlen és boldogtalan Kárász Nelly. Alakját egy A hajnalba nyúló tivornyák, kártyacsaták barátja a férj, aki Nelly élete felett korlátlan kényúrként intézkedik: minden perce az övé. Nelly szíve egyre jobban megtelik jeges borzongással Szilvásy Nándor plakátkiállítása Makón Az idén áprilisban a Makóról elszármazott, de a várossal kapcsolatot fenntartó képzőművészek gyűjteményes kiállításának megnyitóján Szilvásy Nándor Munkácsy-díjas grafikusművész ígéretet tett, hogy önálló tárlatot rendez szülővárosában. Ígérete most valóra válik. A Szilvásy eddigi életművét keresztmetszetben bemutató kiállítás a makói József Attila Múzeumban október 31-én, vasárnap délelőtt nyílik meg a művész jelenlétében. A Múzeumi Hónap rendezvényei közül kiemelkedik ez a nagy érdeklődéssel vért plakátokból, könyvillusztrációkból és rajzokból álló — tárlat, amit Kelemen Ferenc tanár nyit meg. Láthatjuk itt a többi között „Az év legszebb plakátja” díjjal kitüntetett alkotását, a berlini Neue Werbung című grafikai gyűjteményben közölt, s a moszkvai, londoni, svájci és más külföldi kiállításon bemutatott műveit. Kevés Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az idén az első háromnegyed évben összesen 51 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből 13-at fogadtak el és 8 került bevezetésre. A vállalat létszámához mérten — amely 3400—3500 körül mozog —, ez igen kevés. Kevés a benyújtott újítási javaslatok, az elfogadott és a bevezetett újítások száma is. Ez az egyik oka annak — többek között —, hogy az év elején kibocsátott újítási feladattervből eddig csak igen kevés valósult meg. Közismert, hogy építőiparunk előtt milyen hatalmas feladatok állnak. Az is ismeretes, hogy ezeket a feladatokat jobban, gyorsabban és alacsonyabb költséggel a dolgozók alkotó kezdeményezése és hozzájárulása nélkül lehetetlen megvalósítani. A vállalat műszaki konferenciáján és a főépítésvezetőségeken mostanában megtartott műszaki értekezleteken sok bírálat érte ezért az illetékeseket. A negyedik negyedévi termelési tanácskozások e héten zajlanak le a vállalat munkahelyein. Helyes lenne, ha ezeken a termelési tanácskozásokon több gondot és figyelmet fordítanának az újítómozgalmat akadályozó okok feltárására, általában az újítómozgalom továbbfejlesztésére. Ezen túl azonban gondoskodni kell arról is, hogy a vállalat műszaki gárdája több segítséget nyújtson a fizikai munkásoknak ahhoz, hogy ésszerűsítéseik és újítási javaslataik műszaki megalapozottsága javuljon. Már most gondolni kell a jövő évi újítási feladatterv összeállítására mégpedig az ez évi tapasztalatok alapján. A szakszervezeti szervek pedig adjanak meg minden segítséget és támogatást ahhoz, hogy az újítómozgalom valóban betölthesse ennél a vállalatnál is fontos feladatát. (ro) Baromfitenyésztésünk nagy sikere Húsa százalékkal több tojást, 17 százalékkal több baromfihúst fogyasztunk, mint öt évvel ezelőtt A napokban Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást baromfitenyésztésünk fejlődéséről és további feladatairól. Megállapította, hogy a baromfitenyésztés a második ötéves tervben a mezőgazdaságnak legsikeresebben fejlődő ágazatai közé tartozik. A baromfi törzsállomány öt év alatt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, 28 milió helyett 32 millió darabra növekedett. Az előzetes számítások szerint az idei baromfihús-termelés 21,5, a tojástermelés 24 százalékkal haladja rr meg az öt év előttit, a felvásárolt árumennyiség pedig 89, illetve 66 százalékkal nagyobb. Ez lehetővé tette, hogy a vágott baromfi és a tojás exportjának igen nagymértékű, 122, illetve 84 százalékos emelkedése mellett — számottevően javuljon ezekből a cikkekből a belső ellátás. Egy főre most 17 százalékkal nagyobb baromfihús- és csaknem 20százalékkal nagyobb tojásfogyasztás jut, s ez a több mint 11 kilogrammos, illetve 168 darabos évi mennyiség már eléri, illetve megközelíti mind a táplálkozásélettani követelmények, mind a nemzetközi összehasonlítások szempontjából előnyös szintet. Az eredmények bizonyítják — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, hogy a második ötéves terv kezdetén helyesen állapították meg a baromfitenyésztés fejlesztésének hármas feladatát: a láztáji baromfiállomány csökkenésének megakadályozását, az egyszerű, olcsó helyi lehetőségek kihasználását az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben és végül a korszerű nagyüzemi baromfihústermelő üzemek ás tojásgyárak létesítését. A sikeres teljesítés tényezői között a miniszterhelyettes elsőként említette az értékesítési árak rendezését, ami most az egyik legjövedelmezőbb üzem aggá teszi a baromfihús- és a tojástermelést, hasonlóan fontos szerepe van annak, hogy a második néves terv idején kereken egymilliárd forintot fordítotak a baromfitenyésztés fejlesztésére. Nem bizonyult helytállónak azoknak a véeménye, akik ezt az összeget túl soknak találták, egyészt azért nem, mert ez azgyik leggyorsabban megtéülő, a népgazdaságnak, s az egyes üzemeknek is legkifizetődőbb beruházás, másrészt azért nem, mert idényszerűsége miatt a háztáji termelés egymagában semmiképpen sem lett volna képes a jelenlegi termelési és exportszintet biztosítani. A beruházásokkal jól gépesített, korszerű technológiájú, a bevált külföldi módszereket is eredményesen alkalmazó nagyüzemeket hoztak létre, ugyanakkor különböző akciók segítségével háztáji gazdaságokban is növekedett mind a baromfiállomány, mind a hús- és tojástermelés. A további feladatokról szólva Keserű János elmondotta, hogy a harmadik ötéves tervben bizonyos mértékig megváltozik a baromfitenyésztés fejlesztésének aránya. Az előzetes elgondolások szerint az állomány létszámát alig növelik — a termelés emelkedését a baromfitenyésztés minőségének javításával, intenzívebbé tételével, főként a nagyobb hozamú fajták és hibridek el ,terjesztésével kell elérni. A belterjes fejlesztés, a nagyobb produktivitás érdekében meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek bizonyos mértékig eddig is fékezték az előrehaladást. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az érdekelt iparágak együttműködésével elegendő számban és megfelelő minőségben biztosítsák a korszerű technológia gépeit, kiegészítő berendezéseit.