Csongrád Megyei Hírlap, 1966. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

____^ KÖZTUDOMÁSÚ a szen­tesi Kertészeti Kutató Inté­zet Kísérleti Állomásának nemesítés, agrotechnikai és tájkutató munkássága. En­nek kereté­ben hivatalos té­maként kertészettörténeti adatok­­ kutatásét folytatja különböző levéltárakban. E munka során a már, az MTI és a sajtó, rádió által nyil­vánosságra hozott Petőfi Sándor kiskunfélegyházi szü­letésére utaló okmányköteg­­re bukkant. Tekintve a vá­ratlan hírrel kapcsolatos érthető várakozásra és ér­deklődésre — amit a me­gye lakosságának helyi ér­dekeltsége teljes mértékben indokol — ezúton, ha nem is kimerítően, de részlete­sebben igyekszünk ismertet­ni a lelet lényegét és a kapcsolatos körülménye­ket. Elöljáróban csak annyit, hogy Petőfi Sándor életének körülményei és munkássá­gának jó része ismeretes és tisztázott a Petőfi-irodalom — kutatás — folytán. A két legfontosabb kérdés azonban a születéshely és a halálozási hely máig is vi­tatott. Pedig nem kisebb személyiségek foglalkoztak behatóan a Petőfi-kutatás­­sal, mint Hatvani Lajos öt­kötetes átfogó művével, to­vábbá Dienes András, mint a Petőfi-kutatás egyik vezér­alakja, majd pedig Mező Károly, aki élete javarészét a Petőfi-kutatásna­k szentel­te. Nagy nemzeti költőnk körül homályos adatok tisz­tázásában mélyreható mun­kásságot fejtettek ki a tu­dományos, irodalmi szervek is, mint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Múzeum és az Irodalomtörténeti In­tézet. A munka jelentősé­gére jellemző, hogy a Pető­fi-kutatás immár több mint 100 éve folyik. A születéshelyről eddig 1857 óta 516 vitaülést tar­tottak, végül Kiskőrös és Kiskunfélegyháza vetélke­dett hosszú időn át egymás­sal az elsőbbségért. Az 1960. december 1-én megtartott legutolsó akadémiai vitában is Kiskörös javára döntöt­tek pár darab fontos ok­mány alapján. Az 1870-es időkben a születéshely kö­rüli vitában szerepet ját­szott egy Pásztor Ferenc nevű kiskunfélegyházi ille­tőségű tanító, majd ügy­véd, akinek állítólag döntő okmányos bizonyítékok vol­tak kezében Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére vonatkozóan. Ezeknek a fon­tos iratoknak később nyo­muk veszett teljesen, állí­tólag megsemmisültek. AZ ÁLTaLUNK megta­lált iratok páratlan jelen­tősége éppen az, hogy a Pásztor-féle iratok — meg­ítélés szerint legfontosabb — eddig teljesen ismeretlen, eredeti, összefüggő 7 darab­ból álló sorozatát leltük fel, ami hála a lassú, de biz­tos és alapos korabeli bü­rokráciának, hűen „megőriz­tetett” a többi szentesi szolgabírói ügyiratok között. Ez a dokumentum alkal­­masnak látszik, hogy a szü­letéshely körüli vitát fel­újítsa, új megvilágításban és esetlegesen a kiskunfél­egyházi születéshelyet támo­gassa. Éppen ezeket figyelembe véve tarthatjuk leletünket értékesnek, mivel esetlege­sen a több mint 100 éve folyó kutatás egy-két fontos részletkérdését — elsők kö­zött a születéshely eldönté­sét — segítheti elő. Jóllehet a születéshely egy szimpla anyakönyvi adat lenne bár­kinél, a legnagyobb költőnk­nél ellenben nem mindegy, hogy bizonytalanságban va­gyunk és maradjunk effelől. Ezek a nézetek és a ha­zafiúi felbuzdulás vezette azt a félegyházi személyt is, akinek a kezdeményezése a kutatócsoportunk által meg­talált dokumentáció létre­jöttét elősegítette, amit a következő szemelvények megvilágítanak. A föltalált VI. 96/1863. számú iratcsomóban elsőnek megtaláljuk Pásztor Ferenc félegyházi Lakos kérelmét „A Tekintetes Városi Tör­vényszéknek — Szolgabíró­ságnak, Szentesen”, mely kérelem az egész jelenlegi Petőfi-ügyet elindította 1868. augusztus 8-án és az iratcsomó föltalálása után napjainkban. Pásztor Ferenc beadvá­nyát a következő sorokkal kezdi: „Folytonos nyomozások és kutatások után is még ma sincs tisztára derítve, hogy hazánk egyik leg­nagyobb népies költője, Petőfi Sándor hol szüle­tett. E körülmény tisztá­­bahozatala érdekében áll a nemzetnek, hogy az utó­kor által érdektelenséggel ne vádoltassék, s érdeké­ben áll a tudomány és népművészet előmozdításá­ra alakult Magyar Tudós és Kisfaludy Társaságnak, melyek az ez értelembeni puhatolást megkezdették.” A továbbiakban Pásztor Ferenc megemlíti, hogy tu­domása szerint „Szlávik Mi­hály szentesi lakos” a nagy költő atyjánál segédképpen lakott és kéri ennek „örök­emlékül teendő tanúkihall­gatását”, Petőfi Sándor szü­letési helyére és egyéb gyer­mekkori körülményeire néz­ve. A további iratok tanulsá­ga szerint a szolgabíróság elrendeli a kihallgatást 1131/­ 1868 — VI. 868/96. szám alatt. A következő 1383/­ 886. számú iratban a szentesi szerv visszajelenti, hogy Szlávik Mihály „tanú” nem hallgatható ki, mivel Szeg­váron tartózkodik. Ezt követően az 1232/868. kig. számú iratból kiderül, hogy Szlávik Mihály kihall­gatását Szegváron nem le­hetett megejteni, mivel: „neje és rokonai előadják, f. évi tavasz óta Oláhor­szágban Rogova helység­ben Doga Miklós földbir­tokosnál ispáni minőség­ben működik, s eszerint kihallgatható nem volt.” Ne adjunk fel azonban minden reményt, mert a kö­vetkező 1232.­868. kig. Köz­ponti Járási szolgabírótól származó irat szerint „ ... minthogy azonban nevezett Szlámik Mihály a múlt hetekben Oláhor­szágból kevés időre Szeg­várra hazatért, annak hit alatti kihallgatása­­. Kiss Zsigmond úrnak megkere­sésére, ki a kérdőpontokat megküldötte, eszközöltetvén van szerencsém annak eredményét a közlött irat­tal együtt tisztelettel át­tenni. — Szegvárt, 1869. január 6. Szolgabíró Úr helyett Fanyar Lajos es­küit”, mégiscsak kihallgatták. A MI SZEMPONTUNK­BÓL a Petőfi-ügynek leg­lényegesebb része a VI. 868/96. szám alatt Szegvá­ron, 1868. évi december 31- ik a Központi Jár. Szol­gabírói tisztségnél folyó évi 1383/p. sz. a. kelt hivatalos megkeresése folytán. Az es­kü előleges letétele után ... Szlávik Mihály 58 éves r. Catholicus, volt mészáros mester jelenleg gazdatiszt” felvett kihallgatási jegyző­könyv, amely a fent idézett szavakkal kezdődött. A továbbiakban az okmá­nyunk leglényegesebb és legbizonyítóbb része a ki­­hallgatási jegyzőkönyvből szó szerint idézett 2. kérdő­­pont, illetve az arra adott válasz: „... 2. Mit tud tanú ar­ról Petrovits István fia, Sándor ki később mint Pe­tőfi Sándor len ismeretes­sé, hol és mely időben született,­­nevezze meg a szülőket névszerint s mondja meg a kisded hol kereszteltetett meg? Petrovits István fia Sán­dor, ki később Petőfire változtatta nevét ez az­alatt lön ismeretes akk­or amidőn én 1823 évi no­vember táján apja házá­hoz kerültem egy és 11 éves gyermek volt s esze­rint születhetett 1822 au­gusztus havában, hogy ak­kor 5 fertály éves volt és hogy Félegyházán szü­letett azt szüleitől hallot­tam, de nem is lehetett másként, mert amidőn és odakerültem mint mon­dám ötnegyed éves volt. Szülei pedig tudtommal már két évvel ottlaktak. Az apa Petrovits István a félegyházi mészárszéket bírván az anyja nevét nem tudom, nem is tud­tam soha mert nem kér­deztem, az anyának egy nőtestvérét ki Kiskörösön lakott ismertem mint oda­járót annak keresztneve Linka volt. Szülei­től és a cselédségtől hallottam minthogy Pet­rovits István evangélikus vallású volt, fia Sándor Kiskörösön kerösztöltetett meg ... kmf. Vidovics An­tal szbíró Fanyar Lajos esküdt Szlávik Mihály.” Az iratcsomó — amely 7 darabból áll — az itt felso­rolt lényeges idézeten és el­mondottakon kívül még né­hány közbeeső intézkedést tartalmaz, ami a lényeget nem érinti. A FONTOS LELETBŐL, végül két döntő következte­tés adódik. Az egyik kér­désessé teszi a jelenlegi kis­kőrösi születéshely biztonsá­gát, a másik pedig a költő születésének időpontját. Köz­hitben — az eddigi adatok, főként a keresztlevél alap­ján a hazafi születésének időpontjául 1823. január 1-e van elfogadva jelenleg. A részünkről fellelt okmány — Szlávik Mihály „örökemlé­kül” tett tanúvallomása sze­rint — négy hónappal előbb­re, 1822 augusztusára tevő­dik. Ezek a megállapítások óriási jelentőségűeknek lát­szanak, és természetesen több új kérdést is felvethet­nek, illetve több régi kér­dést, problémát tisztázhat­nak. Szentes, illetve Csongrád megye vonatkozásában be­cses irodalomtörténeti doku­mentum is az okmány, mert az okmányban szereplő ko­ronatanú Petőfi édesapjá­nál, Petrovits Istvánnál hen­­tesinaskodó Szlávik Mihály szentesi illetőségű. Roppant érdekes, hogy ugyanakkor ezt a szentesi illetőségű, tör­ténelmi jelentőségű tanút Szentesen, szentesi emberek fedezték fel tanúvallomás tétele után, mondhatni 100 évre (három híján). Még csak annyit, hogy az orományköteg — irodalomtör­téneti szakember bevonásá­val történt — eddigi értéke­lése alátámasztotta teljes ismeretlenségét és a Pe­tőfi Sándor születés­helyének tisztázására vo­natkozó roppant jelentő­ségét. A szerző jelen idő­szakban készíti az okmány­lelet tudományos leírását és tüzetes ismertetését, tudo­mányos közlésre. JÓLLEHET, a mi vélemé­nyünk szerint a tanú Petőfi Sándor kiskunfélegyházi szü­letéshelyére vonatkozó val­lomása döntő súlyú, azonban ennek eldöntése nem a mi feladatunk, hanem a fel­sőbb, tudományos és iro­dalmi szervek hatáskörébe tartozik. Úgy gondoljuk azonban, hogy ennek a be­cses leletnek a feltalálásával, közkézreadásával és a hoz­zá fűzendő magyarázattal, kiegészítéssel kutatóintézmé­nyünk, levéltári kutatócso­portunk hasznos szolgálatot teljesített, hiszen ama nagy költőnk vitás születéshelyé­nek körülményeit egészítheti ki, aki több mint egy év­századdal előbb, már azért küzdött, amelyért ma is né­pek milliói küzdenek: a sza­badságért, vagy az ő sza­vaival: a „világszabad­ságért”. DR. SZAI­VA PÉTER Hol született ön költünk, PETŐFI SÁNDOR? A Kertészeti Kutató Intézet kutatócsoportja által föllelt, Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére utaló — esetlege­sen döntő jellegű — okmányok tartalmi ismertetése és való­színűsíthető kihatása a magyar irodalomtörténetnek ezzel kapcsolatos eddigi álláspontjára. HÍRLAP Ily röntgenkészüléket kapott Csongrád Az elmúlt év utolsó nap­jaiban megkapta Csongrád az új röntgenkészüléket, amelyre nagy szüksége van a Rendelőintézetnek. A régi készülék feladatának már nem tudott megfelelni, s az elmúlt év folyamán csak­nem 3 hónapon keresztül üzemképtelen volt. A most kapott megfelelő teljesítmé­nyű röntgenkészülék szere­lése hamarosan megkezdő­dik, s előre láthatóan há­rom hónap múlva már hasz­nálható állapotban lesz. MEGYEI TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA Január 22-én, szombaton Tövisfalvi Péter Pál a hód­mezővásárhelyi Malom utcai iskolában délután 17—18 óráig tart tanácstagi fogadó­­órát.­­ A „HADTUDOMÁNYI SZABADAKADÉMIA” mai, pénteki előadását dr. Kele­men Miklós rendőrezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője tartja a csong­rádi művelődési házban dél­után 18 órai kezdettel a „Titkos kémháború a szo­cialista országok ellen” címmel. • ÚJ ÉLELMISZERBOL­TOT épít a földművesszö­vetkezet Nagymágocson. Az építkezés költségeihez a köz­ségi tanács 40 ezer forinttal járul hozzá.­­ MEGHALT Nagy-Bri­­tannia legöregebb női lako­sa Sheffieldben. A 110 éves Miss Hanna Smith 105 éves korában még rendszeresen dohányzott. LENIN-LEVÉLRE BUKKANTAK Az Októberi Forradalom levéltárában megtalálták a legko­rábbit Lenin eddig ismert levelei közül. Ezt a levelet­ a 22 esz­tendős Lenin 1892. november 24-én Szamarából Szentpétervárra küldte Vodovozovnak, aki az akkori idők ismert publicistája és liberális közéleti személyisége volt. Lenin levelében egy tényt közöl: az egyik földbirtokos romlott gabonát szállított az éhező parasztoknak. — MÓDOSÍTOTTA alap­szabályát a hódmezővásár­helyi Május 1. Tsz. A koráb­bi alapszabály szerint temet­kezési segély címén egy-egy tsz-tag halála esetén 100 munkaegységet írtak jóvá. A módosított alapszabály a te­metkezési segély összegét 500 forintban határozza meg.­­ APÁTFALVÁN ÉS MA­N­­OSI­ELÉN fejlesztik a bel­területi villanyhálózatot. Eb­ben az évben Apátfalván 1, Maroslelén 0,3 kilométer hosszúságú villanyvezetéket építenek. Ezzel Maroslele vil­lamosítása befejeződik.­­ FRANCIAORSZÁG­BAN megkezdték egy új­fajta nescafé terjesztését. Ezt a vízben azonnal oldó­dó kávét fagyasztással víz­telenítik, vagyis: erős fe­ketekávét főznek, majd mí­nusz 60 fokon túlfagyasztják és vákuumban víztelenítik, így aranyló színű apró kris­tályok keletkeznek és a ká­vé illő anyagait hiánytala­nul tartalmazzák.­­ CSÜTÖRTÖKRE virra­dó éjjel megdőlt az európai hidegrekord: egy svájci he­gyi falucskában mínusz 40 fokot mértek. 1966. JANUÁR 7- PÉNTEK SPORT •• „Összefogás“ — és eredménye Szomorúak Vá­sárhely szurkolói. Kiesett a ME­­DOSZ, s ez ellen nincs mit tenni. Baj, baj, de hát mit lehet csinálni? Semmit. Aztán mégis voltak, akik azt mondták, le­hetne valamit. Például azt, hogy a lehetőség sze­rint minél erősebb csapatot összehoz­ni a városban. Fúziót? Azt nem, mert már nagyon sokszor csináltak ilyet Vásárhelyen, s mindig bebizo­nyosodott, hogy nincs értelme, nem szolgálja a fejlődést, s pilla­natnyilag sem biztosít fellendü­lést. Tehát? A gyengébb egyesü­letek adjanak át néhány játékost a legjobbaknak, olyanokat, akik alacsonyabb osz­tályban nem tud­ják bebizonyítani képességeiket sem, s nem is fejlőd­hetnek tovább. Ez szokás is minde­nütt, ez még nem ellentétes a szo­cialista sport alap­elveivel, ez nem klubsovinizmus, nem játékos csá­bítás. Így született meg a gondolat, hogy a H. ME­­DOSZ-nak adja­nak át néhány já­tékost. A mérleg­gyár és a gépjaví­tó vállalat vezetői meg is egyeztek abban, hogy négy mérleggyári játé­kost átad a H. Va­sas a MEDOSZ- nak. Az ügy a vá­rosi kommunista sportaktíva érte­kezlet elé került, ahol mindenki he­lyeselte az elkép­zelést, mondván: „Ezt kívánja je­len helyzetben a város sportérde­ke.” A négy játékos közül kettő meg­jelent a MEDOSZ szakosztályérte­kezletén is, ahol azt mondták: szí­vesen mennek, de csak akkor, ha „elintézik”, hogy a munkahelyükön ne érje vád őket, ne molesztálják egyesületük elha­gyásáért munka­társaik, a mérleg­gyáriak. Eddig az ügy. Tovább pedig azért nincs, mert hiába történt meg a megegyezés „fel­ső”, azaz városi és vállalati szinten, hiába tárgyalták a város kommu­nista vezetői, csak nem lett semmi sem az egészből. Városi sportérdek ide, vagy oda, vé­gül még a két ön­ként jelentkező játékos is kijelen­tette: akkor sem mennek a ME­DOSZ-hoz, ha oda kényszerítik őket! Hogy közben mi történt? Az ég világon semmi, illetve, ha történt is valami, bebizonyíthatat­­lan. Annyi azon­ban ismét bebizo­nyosodott — akár­csak egy évvel ez­előtt az ÁG ME­DOSZ labdarúgó­szakosztályának esetében —, hogy valahol, valakik fütyülnek városi szintű határoza­tokra, ellene agi­tálnak, s intézked­ni is tudnak, ne­hogy végre lehes­sen hajtani a min­denki által ész­szerűnek, szüksé­gesnek és jónak tartott elképzelést. Persze, ezen még nem múlik minden, ettől még visszajuthatna a MEDOSZ az NB III-ba. De a város labdarúgó sport­jára azért jellem­ző is egy kicsit ez a „nagy összefo­gás”, aminek az eredményét már az 1965-ös bajnoki évad befejezése alkalmával elég érzékenyen észlel­hették volna a labdarúgó berkek titkos mozgatói is. No, igaz, a megyei bajnokságban is olyan kerek a lab­da, mint az NB III-ban. Z. P. S=0=R=0=R=R=R=N A Bp. Honvéd SE elnök­sége és labdarúgó szakosz­tálya mély megrendüléssel közli, hogy Kispéter Mihály, a labdarúgócsapat vezető­edzője január 19-én, szerdán este Tatán tragikus hirte­lenséggel elhunyt. Kispéter Mihályt az egyesület saját halottjának tekinti. * A szentesi járási labdarú­gó-bajnokságban a követke­ző csapatok indulnak ebben az évben: Szentesi Sparta­cus, Csongrádi Honvéd, Nagymágocsi MEDOSZ, Szeg­vári Községi SK, Derekegy­­házi MEDOSZ, Csanyteleki Községi SK, Szentesi Klap­ka MTE II„ Szentesi MÁV, Csongrádi Petőfi II., Mind­szenti Tiszavirág SK, Fá­­biánsebestyéni Tsz SK, Szék­kutasd MEDOSZ, Csongrádi Tisza SK. Bokros is bejelen­tette, hogy csapatot akar in­dítani a járási bajnokság­ban. * A Sportújságírók Nemzet­közi Szövetsége is megsza­vaztatta tagjait, ki volt 1965. év legjobb sportolója. 1. Clarke, 2. Keino, 3. Matson, 4. J. Clark (angol), 5. M. Jazy, 6. Danek, 7. Santana, 8. Cassius Clay, 9. I. Kirsten­­stein, 10. Pelé. HÍREK JELENTKEZZÉK A KÁROSULT A Hódmezővásárhelyi Városi Rendőrkapitányság lopás bűn­tette miatt eljárást folytat Le­­fer László vásárhelyi (Béla ci­gány utca 18.) lakos ellen, aki 1965. augusztus utolsó napjai­ban a Béke Étterem kerthelyi­ségében megismerkedett egy fér­fival, s kihasználva annak erős ittasságát, ellopta tőle Doxa karóráját és öngyújtóját. A rendőrség kéri a károsultat, hogy tárgyainak átvétele és ki­hallgatás céljából jelentkezzék a kapitányság Szántó Kovács János utca 3. szám alatti épüle­tében az I. emelet 10-es számú szobában, vagy telefonon a 15-­­as hívószámon a 904-es mellé­ken. ITTAK! Foglalkozás körében el­követett gondatlan ve­szélyeztetésért állt a bíró­ság előtt Borsos Imre (Szen­tes, Donát 172.) földműves. Balogh Szabó Imrét (Szen­tes, Donát 129.) pedig szeszes ital hatása alatti gépjármű­vezetésért vonták felelősség­re. Az elsőrendű vádlottat háromhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, a másod­rendűt 2500 forint pénzbün­tetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. CSON­KA A MEG­YEI HÍRLAP, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága és a megyei tanács .apja Megjelenik hétfő kivételével hétköznap 6, vasárnap 12 oldalon Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Rácz Lajos. Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. sz. Telefon: 27-15, 27-16. A főszerkesztő telefonszáma: 14-34 Az éjszakai ügyelet tele­fonszáma: 35-06. Hódmezővásárhelyi szerkesztőség: Ady Endre utca 2. szám. Telefon: 305. Makói szerkesztőség: Lenin tér 5. Telefon: 44. Szentesi szerkesztőség: Kossuth Lajos utra ig' s2 tszt Telefon: 470 Csongrádi szerkesztőség: Marx tér 8. Telefon: 37. Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László. Kiadóhivatal: Szeged Magyar Tanácsköztársa­ság útja 10. szám. Telefon: 35-00. 31-16. A lapot árusításban és előfizetésben a Csongrád megyei postahivatalok terjesztik. Előfizetési díj egy nóta 12 forint. Előfizethető bármely posta­hivatalnál és kézbesítőnél. A lapot a Szegedi Nyomda Vállalat nyomja. Szeged, Kárász u. 1. Telef­on: 35-06. Beküldött kéziratot a szerkesztőség­ nem őriz meg és nem ad vissza Indexszám-25 CSJ

Next