Csongrád Megyei Hírlap, 1966. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
____^ KÖZTUDOMÁSÚ a szentesi Kertészeti Kutató Intézet Kísérleti Állomásának nemesítés, agrotechnikai és tájkutató munkássága. Ennek keretében hivatalos témaként kertészettörténeti adatok kutatásét folytatja különböző levéltárakban. E munka során a már, az MTI és a sajtó, rádió által nyilvánosságra hozott Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére utaló okmánykötegre bukkant. Tekintve a váratlan hírrel kapcsolatos érthető várakozásra és érdeklődésre — amit a megye lakosságának helyi érdekeltsége teljes mértékben indokol — ezúton, ha nem is kimerítően, de részletesebben igyekszünk ismertetni a lelet lényegét és a kapcsolatos körülményeket. Elöljáróban csak annyit, hogy Petőfi Sándor életének körülményei és munkásságának jó része ismeretes és tisztázott a Petőfi-irodalom — kutatás — folytán. A két legfontosabb kérdés azonban a születéshely és a halálozási hely máig is vitatott. Pedig nem kisebb személyiségek foglalkoztak behatóan a Petőfi-kutatással, mint Hatvani Lajos ötkötetes átfogó művével, továbbá Dienes András, mint a Petőfi-kutatás egyik vezéralakja, majd pedig Mező Károly, aki élete javarészét a Petőfi-kutatásnak szentelte. Nagy nemzeti költőnk körül homályos adatok tisztázásában mélyreható munkásságot fejtettek ki a tudományos, irodalmi szervek is, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Múzeum és az Irodalomtörténeti Intézet. A munka jelentőségére jellemző, hogy a Petőfi-kutatás immár több mint 100 éve folyik. A születéshelyről eddig 1857 óta 516 vitaülést tartottak, végül Kiskőrös és Kiskunfélegyháza vetélkedett hosszú időn át egymással az elsőbbségért. Az 1960. december 1-én megtartott legutolsó akadémiai vitában is Kiskörös javára döntöttek pár darab fontos okmány alapján. Az 1870-es időkben a születéshely körüli vitában szerepet játszott egy Pásztor Ferenc nevű kiskunfélegyházi illetőségű tanító, majd ügyvéd, akinek állítólag döntő okmányos bizonyítékok voltak kezében Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére vonatkozóan. Ezeknek a fontos iratoknak később nyomuk veszett teljesen, állítólag megsemmisültek. AZ ÁLTaLUNK megtalált iratok páratlan jelentősége éppen az, hogy a Pásztor-féle iratok — megítélés szerint legfontosabb — eddig teljesen ismeretlen, eredeti, összefüggő 7 darabból álló sorozatát leltük fel, ami hála a lassú, de biztos és alapos korabeli bürokráciának, hűen „megőriztetett” a többi szentesi szolgabírói ügyiratok között. Ez a dokumentum alkalmasnak látszik, hogy a születéshely körüli vitát felújítsa, új megvilágításban és esetlegesen a kiskunfélegyházi születéshelyet támogassa. Éppen ezeket figyelembe véve tarthatjuk leletünket értékesnek, mivel esetlegesen a több mint 100 éve folyó kutatás egy-két fontos részletkérdését — elsők között a születéshely eldöntését — segítheti elő. Jóllehet a születéshely egy szimpla anyakönyvi adat lenne bárkinél, a legnagyobb költőnknél ellenben nem mindegy, hogy bizonytalanságban vagyunk és maradjunk effelől. Ezek a nézetek és a hazafiúi felbuzdulás vezette azt a félegyházi személyt is, akinek a kezdeményezése a kutatócsoportunk által megtalált dokumentáció létrejöttét elősegítette, amit a következő szemelvények megvilágítanak. A föltalált VI. 96/1863. számú iratcsomóban elsőnek megtaláljuk Pásztor Ferenc félegyházi Lakos kérelmét „A Tekintetes Városi Törvényszéknek — Szolgabíróságnak, Szentesen”, mely kérelem az egész jelenlegi Petőfi-ügyet elindította 1868. augusztus 8-án és az iratcsomó föltalálása után napjainkban. Pásztor Ferenc beadványát a következő sorokkal kezdi: „Folytonos nyomozások és kutatások után is még ma sincs tisztára derítve, hogy hazánk egyik legnagyobb népies költője, Petőfi Sándor hol született. E körülmény tisztábahozatala érdekében áll a nemzetnek, hogy az utókor által érdektelenséggel ne vádoltassék, s érdekében áll a tudomány és népművészet előmozdítására alakult Magyar Tudós és Kisfaludy Társaságnak, melyek az ez értelembeni puhatolást megkezdették.” A továbbiakban Pásztor Ferenc megemlíti, hogy tudomása szerint „Szlávik Mihály szentesi lakos” a nagy költő atyjánál segédképpen lakott és kéri ennek „örökemlékül teendő tanúkihallgatását”, Petőfi Sándor születési helyére és egyéb gyermekkori körülményeire nézve. A további iratok tanulsága szerint a szolgabíróság elrendeli a kihallgatást 1131/ 1868 — VI. 868/96. szám alatt. A következő 1383/ 886. számú iratban a szentesi szerv visszajelenti, hogy Szlávik Mihály „tanú” nem hallgatható ki, mivel Szegváron tartózkodik. Ezt követően az 1232/868. kig. számú iratból kiderül, hogy Szlávik Mihály kihallgatását Szegváron nem lehetett megejteni, mivel: „neje és rokonai előadják, f. évi tavasz óta Oláhországban Rogova helységben Doga Miklós földbirtokosnál ispáni minőségben működik, s eszerint kihallgatható nem volt.” Ne adjunk fel azonban minden reményt, mert a következő 1232.868. kig. Központi Járási szolgabírótól származó irat szerint „ ... minthogy azonban nevezett Szlámik Mihály a múlt hetekben Oláhországból kevés időre Szegvárra hazatért, annak hit alatti kihallgatása. Kiss Zsigmond úrnak megkeresésére, ki a kérdőpontokat megküldötte, eszközöltetvén van szerencsém annak eredményét a közlött irattal együtt tisztelettel áttenni. — Szegvárt, 1869. január 6. Szolgabíró Úr helyett Fanyar Lajos esküit”, mégiscsak kihallgatták. A MI SZEMPONTUNKBÓL a Petőfi-ügynek leglényegesebb része a VI. 868/96. szám alatt Szegváron, 1868. évi december 31- ik a Központi Jár. Szolgabírói tisztségnél folyó évi 1383/p. sz. a. kelt hivatalos megkeresése folytán. Az eskü előleges letétele után ... Szlávik Mihály 58 éves r. Catholicus, volt mészáros mester jelenleg gazdatiszt” felvett kihallgatási jegyzőkönyv, amely a fent idézett szavakkal kezdődött. A továbbiakban az okmányunk leglényegesebb és legbizonyítóbb része a kihallgatási jegyzőkönyvből szó szerint idézett 2. kérdőpont, illetve az arra adott válasz: „... 2. Mit tud tanú arról Petrovits István fia, Sándor ki később mint Petőfi Sándor len ismeretessé, hol és mely időben született,nevezze meg a szülőket névszerint s mondja meg a kisded hol kereszteltetett meg? Petrovits István fia Sándor, ki később Petőfire változtatta nevét ez azalatt lön ismeretes akkor amidőn én 1823 évi november táján apja házához kerültem egy és 11 éves gyermek volt s eszerint születhetett 1822 augusztus havában, hogy akkor 5 fertály éves volt és hogy Félegyházán született azt szüleitől hallottam, de nem is lehetett másként, mert amidőn és odakerültem mint mondám ötnegyed éves volt. Szülei pedig tudtommal már két évvel ottlaktak. Az apa Petrovits István a félegyházi mészárszéket bírván az anyja nevét nem tudom, nem is tudtam soha mert nem kérdeztem, az anyának egy nőtestvérét ki Kiskörösön lakott ismertem mint odajárót annak keresztneve Linka volt. Szüleitől és a cselédségtől hallottam minthogy Petrovits István evangélikus vallású volt, fia Sándor Kiskörösön kerösztöltetett meg ... kmf. Vidovics Antal szbíró Fanyar Lajos esküdt Szlávik Mihály.” Az iratcsomó — amely 7 darabból áll — az itt felsorolt lényeges idézeten és elmondottakon kívül még néhány közbeeső intézkedést tartalmaz, ami a lényeget nem érinti. A FONTOS LELETBŐL, végül két döntő következtetés adódik. Az egyik kérdésessé teszi a jelenlegi kiskőrösi születéshely biztonságát, a másik pedig a költő születésének időpontját. Közhitben — az eddigi adatok, főként a keresztlevél alapján a hazafi születésének időpontjául 1823. január 1-e van elfogadva jelenleg. A részünkről fellelt okmány — Szlávik Mihály „örökemlékül” tett tanúvallomása szerint — négy hónappal előbbre, 1822 augusztusára tevődik. Ezek a megállapítások óriási jelentőségűeknek látszanak, és természetesen több új kérdést is felvethetnek, illetve több régi kérdést, problémát tisztázhatnak. Szentes, illetve Csongrád megye vonatkozásában becses irodalomtörténeti dokumentum is az okmány, mert az okmányban szereplő koronatanú Petőfi édesapjánál, Petrovits Istvánnál hentesinaskodó Szlávik Mihály szentesi illetőségű. Roppant érdekes, hogy ugyanakkor ezt a szentesi illetőségű, történelmi jelentőségű tanút Szentesen, szentesi emberek fedezték fel tanúvallomás tétele után, mondhatni 100 évre (három híján). Még csak annyit, hogy az orományköteg — irodalomtörténeti szakember bevonásával történt — eddigi értékelése alátámasztotta teljes ismeretlenségét és a Petőfi Sándor születéshelyének tisztázására vonatkozó roppant jelentőségét. A szerző jelen időszakban készíti az okmánylelet tudományos leírását és tüzetes ismertetését, tudományos közlésre. JÓLLEHET, a mi véleményünk szerint a tanú Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születéshelyére vonatkozó vallomása döntő súlyú, azonban ennek eldöntése nem a mi feladatunk, hanem a felsőbb, tudományos és irodalmi szervek hatáskörébe tartozik. Úgy gondoljuk azonban, hogy ennek a becses leletnek a feltalálásával, közkézreadásával és a hozzá fűzendő magyarázattal, kiegészítéssel kutatóintézményünk, levéltári kutatócsoportunk hasznos szolgálatot teljesített, hiszen ama nagy költőnk vitás születéshelyének körülményeit egészítheti ki, aki több mint egy évszázaddal előbb, már azért küzdött, amelyért ma is népek milliói küzdenek: a szabadságért, vagy az ő szavaival: a „világszabadságért”. DR. SZAIVA PÉTER Hol született ön költünk, PETŐFI SÁNDOR? A Kertészeti Kutató Intézet kutatócsoportja által föllelt, Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére utaló — esetlegesen döntő jellegű — okmányok tartalmi ismertetése és valószínűsíthető kihatása a magyar irodalomtörténetnek ezzel kapcsolatos eddigi álláspontjára. HÍRLAP Ily röntgenkészüléket kapott Csongrád Az elmúlt év utolsó napjaiban megkapta Csongrád az új röntgenkészüléket, amelyre nagy szüksége van a Rendelőintézetnek. A régi készülék feladatának már nem tudott megfelelni, s az elmúlt év folyamán csaknem 3 hónapon keresztül üzemképtelen volt. A most kapott megfelelő teljesítményű röntgenkészülék szerelése hamarosan megkezdődik, s előre láthatóan három hónap múlva már használható állapotban lesz. MEGYEI TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA Január 22-én, szombaton Tövisfalvi Péter Pál a hódmezővásárhelyi Malom utcai iskolában délután 17—18 óráig tart tanácstagi fogadóórát. A „HADTUDOMÁNYI SZABADAKADÉMIA” mai, pénteki előadását dr. Kelemen Miklós rendőrezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője tartja a csongrádi művelődési házban délután 18 órai kezdettel a „Titkos kémháború a szocialista országok ellen” címmel. • ÚJ ÉLELMISZERBOLTOT épít a földművesszövetkezet Nagymágocson. Az építkezés költségeihez a községi tanács 40 ezer forinttal járul hozzá. MEGHALT Nagy-Britannia legöregebb női lakosa Sheffieldben. A 110 éves Miss Hanna Smith 105 éves korában még rendszeresen dohányzott. LENIN-LEVÉLRE BUKKANTAK Az Októberi Forradalom levéltárában megtalálták a legkorábbit Lenin eddig ismert levelei közül. Ezt a levelet a 22 esztendős Lenin 1892. november 24-én Szamarából Szentpétervárra küldte Vodovozovnak, aki az akkori idők ismert publicistája és liberális közéleti személyisége volt. Lenin levelében egy tényt közöl: az egyik földbirtokos romlott gabonát szállított az éhező parasztoknak. — MÓDOSÍTOTTA alapszabályát a hódmezővásárhelyi Május 1. Tsz. A korábbi alapszabály szerint temetkezési segély címén egy-egy tsz-tag halála esetén 100 munkaegységet írtak jóvá. A módosított alapszabály a temetkezési segély összegét 500 forintban határozza meg. APÁTFALVÁN ÉS MANOSIELÉN fejlesztik a belterületi villanyhálózatot. Ebben az évben Apátfalván 1, Maroslelén 0,3 kilométer hosszúságú villanyvezetéket építenek. Ezzel Maroslele villamosítása befejeződik. FRANCIAORSZÁGBAN megkezdték egy újfajta nescafé terjesztését. Ezt a vízben azonnal oldódó kávét fagyasztással víztelenítik, vagyis: erős feketekávét főznek, majd mínusz 60 fokon túlfagyasztják és vákuumban víztelenítik, így aranyló színű apró kristályok keletkeznek és a kávé illő anyagait hiánytalanul tartalmazzák. CSÜTÖRTÖKRE virradó éjjel megdőlt az európai hidegrekord: egy svájci hegyi falucskában mínusz 40 fokot mértek. 1966. JANUÁR 7- PÉNTEK SPORT •• „Összefogás“ — és eredménye Szomorúak Vásárhely szurkolói. Kiesett a MEDOSZ, s ez ellen nincs mit tenni. Baj, baj, de hát mit lehet csinálni? Semmit. Aztán mégis voltak, akik azt mondták, lehetne valamit. Például azt, hogy a lehetőség szerint minél erősebb csapatot összehozni a városban. Fúziót? Azt nem, mert már nagyon sokszor csináltak ilyet Vásárhelyen, s mindig bebizonyosodott, hogy nincs értelme, nem szolgálja a fejlődést, s pillanatnyilag sem biztosít fellendülést. Tehát? A gyengébb egyesületek adjanak át néhány játékost a legjobbaknak, olyanokat, akik alacsonyabb osztályban nem tudják bebizonyítani képességeiket sem, s nem is fejlődhetnek tovább. Ez szokás is mindenütt, ez még nem ellentétes a szocialista sport alapelveivel, ez nem klubsovinizmus, nem játékos csábítás. Így született meg a gondolat, hogy a H. MEDOSZ-nak adjanak át néhány játékost. A mérleggyár és a gépjavító vállalat vezetői meg is egyeztek abban, hogy négy mérleggyári játékost átad a H. Vasas a MEDOSZ- nak. Az ügy a városi kommunista sportaktíva értekezlet elé került, ahol mindenki helyeselte az elképzelést, mondván: „Ezt kívánja jelen helyzetben a város sportérdeke.” A négy játékos közül kettő megjelent a MEDOSZ szakosztályértekezletén is, ahol azt mondták: szívesen mennek, de csak akkor, ha „elintézik”, hogy a munkahelyükön ne érje vád őket, ne molesztálják egyesületük elhagyásáért munkatársaik, a mérleggyáriak. Eddig az ügy. Tovább pedig azért nincs, mert hiába történt meg a megegyezés „felső”, azaz városi és vállalati szinten, hiába tárgyalták a város kommunista vezetői, csak nem lett semmi sem az egészből. Városi sportérdek ide, vagy oda, végül még a két önként jelentkező játékos is kijelentette: akkor sem mennek a MEDOSZ-hoz, ha oda kényszerítik őket! Hogy közben mi történt? Az ég világon semmi, illetve, ha történt is valami, bebizonyíthatatlan. Annyi azonban ismét bebizonyosodott — akárcsak egy évvel ezelőtt az ÁG MEDOSZ labdarúgószakosztályának esetében —, hogy valahol, valakik fütyülnek városi szintű határozatokra, ellene agitálnak, s intézkedni is tudnak, nehogy végre lehessen hajtani a mindenki által észszerűnek, szükségesnek és jónak tartott elképzelést. Persze, ezen még nem múlik minden, ettől még visszajuthatna a MEDOSZ az NB III-ba. De a város labdarúgó sportjára azért jellemző is egy kicsit ez a „nagy összefogás”, aminek az eredményét már az 1965-ös bajnoki évad befejezése alkalmával elég érzékenyen észlelhették volna a labdarúgó berkek titkos mozgatói is. No, igaz, a megyei bajnokságban is olyan kerek a labda, mint az NB III-ban. Z. P. S=0=R=0=R=R=R=N A Bp. Honvéd SE elnöksége és labdarúgó szakosztálya mély megrendüléssel közli, hogy Kispéter Mihály, a labdarúgócsapat vezetőedzője január 19-én, szerdán este Tatán tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kispéter Mihályt az egyesület saját halottjának tekinti. * A szentesi járási labdarúgó-bajnokságban a következő csapatok indulnak ebben az évben: Szentesi Spartacus, Csongrádi Honvéd, Nagymágocsi MEDOSZ, Szegvári Községi SK, Derekegyházi MEDOSZ, Csanyteleki Községi SK, Szentesi Klapka MTE II„ Szentesi MÁV, Csongrádi Petőfi II., Mindszenti Tiszavirág SK, Fábiánsebestyéni Tsz SK, Székkutasd MEDOSZ, Csongrádi Tisza SK. Bokros is bejelentette, hogy csapatot akar indítani a járási bajnokságban. * A Sportújságírók Nemzetközi Szövetsége is megszavaztatta tagjait, ki volt 1965. év legjobb sportolója. 1. Clarke, 2. Keino, 3. Matson, 4. J. Clark (angol), 5. M. Jazy, 6. Danek, 7. Santana, 8. Cassius Clay, 9. I. Kirstenstein, 10. Pelé. HÍREK JELENTKEZZÉK A KÁROSULT A Hódmezővásárhelyi Városi Rendőrkapitányság lopás bűntette miatt eljárást folytat Lefer László vásárhelyi (Béla cigány utca 18.) lakos ellen, aki 1965. augusztus utolsó napjaiban a Béke Étterem kerthelyiségében megismerkedett egy férfival, s kihasználva annak erős ittasságát, ellopta tőle Doxa karóráját és öngyújtóját. A rendőrség kéri a károsultat, hogy tárgyainak átvétele és kihallgatás céljából jelentkezzék a kapitányság Szántó Kovács János utca 3. szám alatti épületében az I. emelet 10-es számú szobában, vagy telefonon a 15-as hívószámon a 904-es melléken. ITTAK! Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért állt a bíróság előtt Borsos Imre (Szentes, Donát 172.) földműves. Balogh Szabó Imrét (Szentes, Donát 129.) pedig szeszes ital hatása alatti gépjárművezetésért vonták felelősségre. Az elsőrendű vádlottat háromhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, a másodrendűt 2500 forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. CSONKA A MEGYEI HÍRLAP, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága és a megyei tanács .apja Megjelenik hétfő kivételével hétköznap 6, vasárnap 12 oldalon Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Rácz Lajos. Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. sz. Telefon: 27-15, 27-16. A főszerkesztő telefonszáma: 14-34 Az éjszakai ügyelet telefonszáma: 35-06. Hódmezővásárhelyi szerkesztőség: Ady Endre utca 2. szám. Telefon: 305. Makói szerkesztőség: Lenin tér 5. Telefon: 44. Szentesi szerkesztőség: Kossuth Lajos utra ig' s2 tszt Telefon: 470 Csongrádi szerkesztőség: Marx tér 8. Telefon: 37. Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László. Kiadóhivatal: Szeged Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám. Telefon: 35-00. 31-16. A lapot árusításban és előfizetésben a Csongrád megyei postahivatalok terjesztik. Előfizetési díj egy nóta 12 forint. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. A lapot a Szegedi Nyomda Vállalat nyomja. Szeged, Kárász u. 1. Telefon: 35-06. Beküldött kéziratot a szerkesztőség nem őriz meg és nem ad vissza Indexszám-25 CSJ